Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-02-11 / 5. szám
2018. februári!. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Lotz Katalin: „A színháznak küldetése van” Új igazgatója irányítja 2017. december elseje óta a szekszárdi Magyarországi Német Színházat (DBU). Frank Ildikót 14 év után az a Lotz Katalin váltotta az intézmény élén, aki 11 éve tagja a DBU társulatának. Tervei, céljai már most láthatóan formálják a színházat. Az igazgatóval a nyolcvanfős nézőtéren ülve beszélgetünk terveiről, miközben a színpadon már a legújabb darab, a Der Vorname, azaz „Hogyan nevezzelek?” díszlete áll. „Ez egy francia vígjáték, igazi francia humorral fűszerezve, de van mély mondanivalója, üzenete: az életünket meghatározó kliséket feszegeti” - mondja Lotz Katalin a darabról, amelynek premierjét február 8-án tartották. Ebben a hónapban még 12-én, 13-án, 14-én és 15-én is játsszák, de tavasszal is látható lesz még néhányszor. Öt színész (Melissa Hermann, Horgász Dezső, Bogiári Tamás, Andrzej Jaslikowski és Paula Donner) játszik a Tömöry Péter rendezte darabban, amelyet a német nyelvet nem beszélő közönség is bátran megnézhet, hiszen a felnőtteknek szóló előadásokat feliratozza a színház. „A színháznak küldetése van: tükröt kell tartania, hogy a néző belenézhessen” - mondja az új igazgató, aki pályázatát is ezzel a gondolattal kezdte. Lotz Katalin szerint „a jó színház lehetővé teszi, hogy nézőként és színészként is ránézhessek a saját életemre, emberi viszonyaimra, és elinduljak az úton egy tudatosabb élet felé. A jó színház azt is lehetővé teszi, hogy nézőként elfelejthessem a mindennapi problémáimat, és néhány órára kikapcsolódjak a mindennapokból”. Lotz Katalin 2007 óta tagja a DBU társulatának. Első végzettsége közgazdász: az International Businsess School (IBS) gazdálkodási szakán végzett, angol nyelven. „Mindig is érdekelt a kultúra, a diplomamunkámat is színházmarketingből írtam” - mondja. A kultúrához, színpadhoz való kötődése egészen régről való. Már általános iskolás korában is sokszor állt színpadon Ózdon, ahol gyermekkorát töltötte. Főiskolás évei alatt Földessy Margit színi tanodájába járt, és ahogy mondja, ekkor lett „igazi nagy szerelem” a színjátszás. A főiskola után gazdasági területen dolgozott Németországban, ahol csatlakozott egy felnőtt, amatőr színjátszó csoporthoz, majd elvégzett egy színi iskolát. A hároméves kurzus első nem német anyanyelvű diákjaiként tanulta színészmesterséget. Ezt követően Szekszárdon kezdett dolgozni a családi vállalkozásban, de mivel az ország egyetlen német nyelven játszó kőszínháza éppen a tolnai megyeszékhelyen van, adódott a lehetőség, hogy a DBU színpadán is kipróbálhassa magát. Színészként az elmúlt évtizedben számos műfajban bizonyított. Magánemberként állandó vendége a Szekszárdi Gitárkvartettnek, és tagja a Virágpor együttesnek. A zenekarokkal rendszeresen fellép, mint zenész, énekes és verselő. Emellett évek óta vezeti a JungeDBU nevű német nyelven játszó diákszínjátszó csoportot. A drámapedagógia kiemelten érdekli, tovább is képezte magát ezen a területen. A DBU működését az elmúlt tizenegy év alatt jól megismerte, és többször megfordult a fejében, hogy vezetőként hozzá tudna tenni. Mindig is mozgatta a gondolat, hogy miként lehet jó színházat csinálni, ezért is pályázta meg az igazgatói pozíciót. Az elmúlt két hónapot pedig már vezetőként töltötte a színházban. „Pörgős volt” - mondja. Munkatársait átgondolt, szervezett munkával kívánja ösztönözni. „Mind a közönség felé, mind idebenn az teszi könnyebbé a munkát, ha mi jól átgondolt műsorterv szerint haladunk” - hangsúlyozza. Lotz Katalin szerint „átgondolt, részletes és mindenre kiterjedő tervezéssel a DBU valódi kulturális és nevelési központtá nőheti ki magát, hiszen minden adottsága megvan hozzá”. Célja, hogy a német kisebbségen túl azok is bekerüljenek a színházat kedvelő közönség látóterébe, akik a német nyelvet nem beszélik, vagy nem beszélik jól. A különböző korú és identitású közönségréteget más és más módon kívánja elérni. A diákoknak például az előadásokhoz kapcsolódó felkészítő és feldolgozó foglalkozásokat tervez. Az előadások kezdési időpontjainak egységesítése is cél. „Eddig sokféle időpontban játszottunk. Ennek több oka van, az egyik, hogy nem csak szekszárdiaknak játszunk. Nagyon sokan járnak hozzánk a környező megyékből is, gondolni kell arra, hogy ők is haza tudjanak utazni egy-egy előadás után. Mégis szeretném a jövőben azt elérni, hogy egységesebb legyen a kezdések időpontja és a korábbi négy-öt különböző időpont helyett, legyen kettő-három állandó. Emellett olyan repertoárt kínálunk, ami széles réteget érdekelhet. Márciusban a „Pinokkió” című mesejátékot mutatjuk be gyerekeknek, ezt követi májusban a felnőtteknek szóló „A miniszter félrelép” című bohózat. Ősszel Ödön von Horváth „Kazimir és Karoline” című darabját tűzzük műsorra, amelyhez kapcsolódóan drámapedagógiai foglalkozást is tervezünk. Decemberben pedig ismét mesebemutató következik. Cél az is, hogy jobban jelen legyünk a városban, ezért a jövőben a városi rendezvényeken alatt is nyitva tart a színház” - emeli ki Lotz Katalin. M. Wessely Judit