Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-12-09 / 43. szám
2018. december 9. , SZEKSZÁRDI VASARMAP Kerekasztal beszélgetés a fogyatékkal élők helyzetéről December 3. a fogyatékos emberek nemzetközi napja. Az alkalomból közös kerékasztal beszélgetést tartottak a Tolna megyében működő, fogyatékkal élő emberek érdekképviseletét ellátó egyesületek vezetői Szekszárdon. A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy ráirányítsa az emberek figyelmét a fogyatékkal élők helyzetére. Kovács Lászlóné, a szervező % Vakok és Gyengénlátók Tolna 5 Megyei Egyesületének elnöke elmondta, megyénkben mintegy 3600 fogyatékkal élő ember van, aki fogyatékossága okán támogatást is kap. Közülük 1900 a gyengénlátók, illetve vakok száma, míg a fennmaradó 1700 ember a hallássérültek, értelmileg akadályozottak és mozgáskorlátozottak közül kerül ki. Tudatta, az egyesület az országos szervezet által nyújtott támogatás mellett az adományokból és pályázatokból befolyó pénzből nem csak a működését finanszírozza, de különböző módokon próbálnak segíteni tagtársaikon. Többek között szabadidős programokat szerveznek, vagy a mindennapi életüket megkönnyítő eszközöket szereznek be számukra. Az elnök szerint rendkívül fontos az is, hogy segítsék a vakok és gyengénlátók munkához, szakmához jutását. Hozzátette, lényeges, hogy a látássérült fiatalok jó szakmát válasszanak, hogy később ne segélyekből kelljen tengődniük, hanem fizetésből élő adófizető polgárok legyenek. Kovács Lászlóné arról is szólt, hogy Tolna megyében mintegy 450 munkaképes korú vak ember él, közülük pedig mintegy kétszázan dolgoznak, ami jobb az országos átlagnál. Hozzáfűzte ez nagyrészt a különféle munkába állást segítő tanfolyamoknak, az összefogásnak és az egyesület munkáltatókkal való jó kapcsolatának köszönhető. Az elnök azt is elmondta, hogy nagy könnyebbséget jelent számukra, hogy a vakok és gyengénlátók mindennapjait megkönnyítő eszközökhöz készült speciális szoftvereket ingyen tudnak letölteni. Várady Zsuzsanna, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Tolna Megyei Tagszervezetének szakmai vezetője tudatta, a lakosság mintegy 15 százaléka tartozik a hallássérültek, siketek közé. Ám ehhez képest a Tolna megyei szervezet tagsága csak mintegy 300 főt számlál. Tudatta, ebben nagy mértékben közrejátszik, hogy a legtöbben idős korukra válnak hallássérültté és közülük sokan nem hajlandók elfogadni helyzetüket. A SINOSZ megyei tagszervezetének szakmai vezetője arról is beszámolt, hogy forráshiánynyal küzdenek. Mint azt részletezte, miután 2017-ben - a korábban önállóan működő megyei szervezet - a működési költségek biztosítása érdekében ismét az országos alapszervezet tagja lett, azóta a működési költségeik biztosítottak. Ám, mint kiemelte, ezen felül alig, vagy egyáltalán nem marad lehetőségük olyan projektek kivitelezésére, melyek előrelépést jelenthetnének. Dr. Garay Zoltánné, az Értelmi Fejlődésükben Akadályozottak (ÉFOÉSZ) Tolna Megyei Közhasznú Szervezete vezetője elsőként arról szólt, hogy sajnos rendkívül alacsony a munkájukat segítő önkéntesek száma. Hozzátette, a meglévő önkéntesek maguk is értelmileg sérültek, így korlátozott azon tevékenységek köre, amit el tudnak végezni. Mégis, mivel az állami támogatás annyira kevés, a szervezet az ő segítségüknek és a szekszárdi önkormányzat anyagi támogatásának köszönheti, hogy még működik. A szervezet vezetője - aki immár 40 éve foglalkozik értelmileg akadályozottakkal - arról is szólt, hogy lassan átadná a stafétát, de nincs, aki azt átvállalná. Mint mondta, szükségük lenne legalább egy olyan segítőre, aki mellékállásban foglalkozik a szervezet dolgaival, hogy ő maga csak a szakmai teendőkre koncentrálhasson. Dr. Garay Zoltánné megemlítette, az értelmileg akadályozottak valós számáról sincs megbízható adat. Komoly problémának nevezte azt is, hogy a tagságukat adók rendkívül szétszórva, jellemzően kisebb településeken élnek családokban és intézményekben. Ezért aztán nehéz rendszeresen eljutni hozzájuk és kevés program van a számukra a közvetlen környezetükben. Hozzátette, a különféle programokon való részvétel, szocializálódás sokat segíthetne ezeknek az embereknek. Az ÉFOÉSZ megyei vezetője szerint speciális lakásotthonok építése javíthatna a helyzeten. Ezzel kapcsolatosan felidézte a Tolnanémediben tartott - az alacsony részvétel miatt érvénytelen - népszavazást, melyet helyi lakosok kezdeményeztek annak érdekében, hogy a településen ne létesülhessenek - a belecskai Mechwart András Otthon fogyatékkal élő lakóit befogadó - lakásotthonok. Dr. Garay Zoltánné hangsúlyozta, a lakásotthonok építését nem előzte meg kellő mértékű előkészítő munka, ezért történhetett meg, hogy népszavazást kezdeményeztek az otthonok létesítésére. Hozzátette, azóta már változóban van a kérdés megítélése Tolnanémediben. A kerekasztal beszélgetés résztvevői szerint több összefogásra volna szükség a különböző fogyatékosságokkal élőket tömörítő megyei szervezetek között, hogy jobban érvényesíthessék érdekeiket. Dr. Haag Éva, Szekszárd polgármestere kiemelte, fontosak az ehhez hasonló szűk körű beszélgetések, ahol az érintettek megoszthatják problémáikat és szólhatnak a jogszabályi változásokról is. Elmondta, a szekszárdi önkormányzat jó kapcsolatot ápol az érintett civil szervezetekkel, akik jelzésire nagyban számítanak is. Dr. Haag Éva hangsúlyozta, a következő években Szekszárdon várható nagyberuházások - mint az épülő sportuszoda, vagy a tervezett tudásközpont és új sportcsarnok - megvalósításánál is számítanak véleményükre, segítségükre annak érdekében, hogy a létesítmények szolgáltatásai bárki számára akadálytalanul elérhetők legyenek. Az alpolgármester jelezte, az önkormányzat a lehetőségeihez mérten továbbra is igyekszik anyagiakkal és a rendezvények megtartásában való segítségnyújtással támogatni a fogyatékkal élőket segítő civil szervezeteket. Forrás: kadarka.net
