Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)

2018-11-18 / 40. szám

2018. november 18. ^ SZEKSZÁRDI VASARgAP Nagy sikerű orvosi kongresszust tartottak Szekszárdon Még határon túli résztve­vője is volt a Magyar Tüdő­­gyógyász Társaság (MTT) és a Magyar Gyermekorvosok Társasága Gyermektüdőgyó­gyász (MGYT) Szekciója 54. Kongresszusának, amelyet november 8. és 10. között Szekszárdon tartottak. Szekszárdon rendezték meg a Magyar Tüdőgyógyász Társa­ság (MTT) és a Magyar Gyer­mekorvosok Társasága Gyer­mektüdőgyógyász (MGYT) Szekciójának 54. Kongresszusát a Babits Mihály Kulturális Köz­pontban. A kongresszust - mely a múlt hét csütörtöktől szom­batig tartott - a Balassa János gyermektüdőgyógyász munka­társai szervezték meg. Mint azt dr. Harangi Ferenc (képünkön) elmondta, a kong­resszus célja, hogy bemutassa a legújabb diagnosztikai, kezelési lehetőségeket és érdekes eseteket tárjon a szakma elé. A gyerme­kosztály osztályvezető főorvosa tudatta, a résztvevők a három nap alatt összesen 51 előadást hallhattak mintegy 45 előadótól. Hozzátette, a kongresszus nagy érdeklődés mellett zajlott, az or­szág minden tájáról, sőt a hatá­ron túlról is érkeztek résztvevők, összesen kétszáztízen. A szakemberek többek kö­zött a koraszülöttségből és szív, tüdő fejlődési rendellenessé­geiből fakadó légzőrendszeri megbetegedésekről, a súlyos gyermekkori asztma új gyógy­szeres kezelési lehetőségeiről, az úgynevezett cipész mellkas új, az eddigieknél kímélete­sebb, mégis eredményesebb műtéti módszeréről, illetve az első hazai gyermekkori tüdőá­tültetésről és érdekes esetekről is hallhattak előadást. Dr. Harangi Ferenc tudatta, nagy sikerrel zajlott az a „kvíz­játék” is, melyet a Heim Pál Gyermekkórház munkatársa­inak köszönhetően tartottak. Ennek részeként előbb érdekes betegségek első tüneteit tárták a kongresszuson megjelent or­vosok elé, akiktől megkérdez­ték, hogy a tünetek fényében milyen vizsgálatot végeznének. Ezt követően felfedték az elvég­zett vizsgálatok nyomán kapott kórképet, majd meghallgatták a résztvevők szakmai véleményét a javasolt kezelésekről. A kongresszus történetében először jelent meg a „Gyermek­­gyógyász Hírmondó” című ki­advány, amit már a második nap kézbe vehetett a hallgató­ság. A rendezvényen emellett megemlékeztek a hazai „pul­­monológia egyik alapító aty­járól”, a Magyar Egészségügyi Társaság alapítójáról és örökös elnökéről, dr. Andrásofszky Barnáról. A „szekszárdiságot” erősíten­dő, előadással emlékeztek meg a megyei kórház névadójáról, dr. Balassa Jánosról. Ellátogattak Babits Mihály emlékházába és minden reggel a költőóriás egy­­egy versével indították a napot, ami szintén elnyerte a résztve­vők tetszését - tudatta dr. Ha­rangi Ferenc. A szakmai fogadtatásra irá­nyuló kérdésünkre a főorvos elmondta, a Magyar Gyer­mekorvos Társaság és a Ma­gyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja, dr. Laki István főorvos szerint az elmúlt 32 év legjobb szakmai programját si­került összeállítani. A résztve­vők emellett a vendéglátásról is elismerő visszajelzést adtak. Dr. Harangi Ferenc zárás­ként kiemelte: külön örömmel tapasztalta, hogy a szakmai tá­mogatáson túl - a téma halla­tán, annak fontosságát átérezve - sok helyi vállalkozás nyújtott segítséget a kongresszus meg­rendezéséhez. S. V. A legtöbb koraszülött már megmenthető Magyarországon minden tize­dik gyermek a 37. terhességi hét előtt, koraszülöttként jön a világra, s ezzel Európában a sereghajtók között vagyunk. November 17-e a koraszü­löttek világnapja, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy megfelelő gondoskodással a koraszülött babákból is egész­séges felnőttek lehetnek. A zavartalan, normális váran­dósság általában 40 hétig tart. Amelyik újszülött 37 hetet el­töltött az anyaméhben, már érettnek számít, függetlenül a születési súlyától, életfunk­ciói a megszületés után elég felkészültek a méhen kívüli élethez - olvasható dr. Kuhaj­­da Valéria csecsemő- és gyer­mekgyógyász, a Balassa János kórház Gyermekgyógyászati Osztály neonatológus főorvo­sának a világnapra közzé tett írásában. Magyarországon évente 8000-9000 koraszülést regiszt­rálnak, melynek hátterében állhat az anya vagy a magzat akut, illetve krónikus beteg­sége, az anya rossz szociális helyzete, dohányzása. A ki­váltó tényezők között vannak előre nem láthatóak is, vagyis bárkivel megtörténhet, hogy gyermeke jóval a várt időpont előtt érkezik. A kis élet éretle­nül, felkészületlenül csöppen a világba, és minél korábban ér­kezik, annál több problémával, így az agy, a tüdő, a keringés, az emésztőszervek, a kiválasztás, a bőr, illetve a hormonális és az immunrendszer éretlenségéből származó gondokkal kell meg­küzdenie. A korszerű koraszülött ellátás révén már a 28. várandóssági hét előtt született, általában 1000 g testsúly alatti koraszülöttek is jó eséllyel életben tarthatók. A cél nyilván nem lehet csak ez, ha­nem mind a gyermek, mind a család számára a minőségi élet biztosítása, így a későbbi köz­ponti idegrendszeri, szemészeti és pulmonológiai problémák megelőzése, vagy időben törté­nő kezelése. Az elmúlt évtizedben az egészségügyi mutatók közül az újszülöttek és a koraszülöttek gyógyításában sikerült elérni a legnagyobb fejlődést. Hazánk­ban 2013 óta 30 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság - jelenleg 5 ezrelék körüli. SZV Koriphorgolás Gyere el közénk, ha már tudsz horgolni, vagy ha szeretnél meg­tanulni! „Koripokat” horgolunk koraszülött babák számára. Hozz magaddal horgolótűt és fonalat, ha nincs, akkor mi adunk! A „koriphorgolás” kellékei: 1,75-ös, vagy 2-es horgolótű, és mercerizált pamutfonal (ami­­gurumi horgolására alkalmas fonal, pl. Catania) Helyszín: EFI iroda (Béri B. Á. u. 9-13., a kórház „Lila” épülete) Időpont: november 24. (szombat) 13:15 - 18:00 óra Jelentkezés: a 06-74/501-500/787-es, a 06- 30/162-8239 telefonszámon, az efiszekszard@tmkorhaz.hu e-mail címen, vagy a Tolna Me­gyei Koriphorgolás facebook oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents