Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-11-11 / 39. szám
, SZEKSZÁRDI VASARNAP 2018. november 11. A tanításban és a jó példában hitt a legnagyobb magyar Valósággal „dőlt a humor" Széchenyiből: fejen állt, felmászott a bútorokra, de, ha kellett, tudta tartani mértéket. Erről is szót ejtett Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója október 31-i, szekszárdi előadása során, ahol Széchenyi Istvánról osztott meg néhány kevésbé ismert információt a megyei múzeum könyvtártermében összesereglett hallgatósággal. A grófot magántanár oktatta, de nem bizonyult jó tanulónak. Vizsgáit a piaristáknál tette le. Fiatalon ugyan még keveset sajátított el a világ dolgaiból, később viszont autodidakta módon elképesztő műveltségre tett szert. Tudásszomját mutatja, hogy hintójára hatalmas ablakot csináltatott, hogy útközben Voltaire-t, ókori költészetet, francia filozófiát, vagy angol közgazdaságtant olvashasson. Édesanyja, Festetics Julianna első férje, Széchenyi József halála után - pápai engedéllyel - hozzáment annak öccséhez, Ferenchez. Ebből a házasságból született István. A sors úgy hozta, hogy Széchenyi is egy testvérpár, Caroline és Selina Maidé iránt táplált erős érzelmeket, majd egy 15 évvel fiatalabb szerelem, Henriette Lichtenstein feladását követően Seilern Crescence-szel, Zichy Károly gróf harmadik feleségével kezdett kapcsolatot. A komoly műveltséggel rendelkező hölggyel, akit naplójában Louise néven jegyez, 1836-ban, két évvel Zichy halálát követően házasodott össze. Csorba szerint Széchenyi teológiai felfogása kapcsán is érdekességeket találhatunk: míg a kor modern embere felismerte, hogy a gyónás nem közvetlen isteni kapcsolattal bír, ő remek terápiás eszköznek tartotta, amivel saját nagyképűségét, túlpörgő egyéniségét tarthatta karban. Ugyanakkor a katolikus egyházról is meg volt véleménye. Szerinte ugyanis az emberiséget nem az alamizsnák teszik boldoggá, hanem a tanítás és a jó példa. Értékrendje Angliában formálódott, ahol a lóversenyek, a gépek és a Parlament tettek rá komoly hatást. Idehaza, a pozsonyi országgyűlésben Széchenyi szólalt fel először magyarul, a felső és alsótáblán egyszerre kezdte propagálni reformterveit, birtokai egy évi jövedelmét (60 ezer forint) pedig felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 1830-as Hitel című művében kifejtette, mivel Magyarország Angliával ellentétben nem tőkés ország, ezért azt be kell hozni Nyugatról. A hitel számára a szavak hitelét is, a bizalmat is jelentette. Úgy gondolta, hogy egy híddal össze kell kötni Budát, a régi középkori várost és Pestet, a lüktető kereskedelmi központot. Miután Londonban megtetszett számára a Clark által tervezett, a Temze felett átívelő Hammersmith híd, neki is látott a Lánchíd megvalósításához, mert megygyőződése volt, hogy korszerű fővárost teremthet... Gy.L. Kimagasló alakiságot mutattak be Tolna megye tartalékosai Negyvenkét fő aktív és tartalékos vett részt Tolna megyéből - így többek között Szekszárdról is - a Magyar Honvédség 6. Sípos Gyula Területvédelmi Ezred októberi alakuló ünnepségén Székesfehérvárott. Az eseményen dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter az önkéntes tartalékosok munkáját méltatta - értesült lapunk Vass Zoltán alezredestől, a zászlóaljparancsnoktól, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának részlegvezetőjétől. Az ünnepi alkalmon dr. Benkő Tibor hangsúlyozta: nagy tett, ha valaki munkája, iskolai tanulmányai, mindennapi elfoglaltsága mellett önként vállalja a haza védelmét, amelynél „szebb elkötelezettség nincs”. A miniszter arra buzdította az önkénteseket, mutassanak példát az állampolgároknak, hogy minél többen sorakozzanak fel a honvédelem ügyéért a csapatzászló alá. A programon dr. Horváth Kálmán, Tolna megye kormánymegbízottja is tiszteletét tette dr. Molnár Krisztián, a Fejér megyei közgyűlés elnöke, Korom Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, Cser-Palkovics András, Szé- >1 kesfehérvár polgármestere és Simon László Fejér megye kormánymegbízottja mellett. Az Ezred alakulása alkalmából dr. Ader János köztársasági elnök csapatzászlót adományozott számukra, amelyet Huszár Ferenc alezredes, megbízott parancsnok vett át Szegő László dandártábornoktól, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Főosztályának vezetőjétől. A Városház téren felsorakozott ezred új tagjai, öszszesen 66 fő, ezt követően ünnepélyes katonai esküt tettek. A csapatzászlót a helyszínen a különböző egyházi felekezetek elöljárói megáldották. Az esemény a katonai hagyományokhoz híven a csapatzászló előtti tiszteletadással, valamint díszmenettel ért véget. Ezen Tolna megye tartalékos katonái kimagasló alakisággal zártak, Vastag Gábor százados kiképző századparancsnok vezetésével. Gy.L.
