Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-11-04 / 38. szám
, SZEKSZÁRDI VASARMAP 2018. november 4. Séta a pincében: feltárta titkait a Vármegyeháza A Múzeumok Őszi Fesztiválja részeként október 19- én megtartott különleges programnak köszönhetően „feltárta titkait" a szekszárdi Vármegyeháza alatt húzódó szerteágazó pincerendszer. Az épület történetét ismertető Maul-Link Dóra levéltáros elmondta, a pincerendszer első része a 13. és 16. század között épült, és a mai Vármegyeháza nyugati szárnyától déli irányba húzódott. A nyugati szárny bővítése már Trautson János József apát nevéhez fűződik. A pincerendszer utolsó részét az 1780-as évek második felében hozták létre. A 19. század elején előcsarnok épült az új folyosópince déli részén, mely a korábbi bejáratokat felváltva az egyetlen bejárat lett. A pincéket 1901-től borkereskedők, majd az 1929-ben létrejött Szekszárdi Bortermelők Pinceszövetkezete bérelte a Vármegyétől. Hecker Henrietta levéltáros tudatta: a pincerendszer jelentős része - többek között a volt Főispán Étterem és a mai Baka Múzeum, illetve a vármegyeházi kávézó is - börtönként szolgált. Egy-egy 8 négyzetméteres cellába akár nyolc embert is bezsúfoltak, s az iratok szerint megesett, hogy a börtönben 620-nál is több fogoly raboskodott egyszerre. A börtönfunkció végül a 19. század végén szűnt meg, amikor megépült a jelenlegi börtön régi szárnya. A szekszárdi Vármegyeháza az eredetileg az épületnek szánt levéltári funkciót az országban egyedüli módon ma is betölti. Erről a látogatók is meggyőződhettek, hiszen az egykor cellaként működő kis helyiségek zömében és sok folyosón polcokra helyezve ma is régi iratok tömkelegé található. A rengeteg ágból és összeköttetésből álló pincerendszer összetettségét jól szemléltette a légópincékbe vezető út, ahova Szűcs Zsuzsanna, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum vármegyeházi részlegének munkatársa kísérte a látogatókat. A pincerendszer legmélyebben található részére egy dupla fémajtó mögött, meredek lépcsősoron haladva lehet lejutni. A déli és nyugati részen található, légi támadások esetére kialakított légópincét saját szellőztető rendszerrel is ellátták. A pincetúra résztvevői az épület északi szárnya alatti Baka Múzeumot és a néhai Koszorú István táv- és hírközlési gyűjteményét is megtekinthették. A séta a Garay Élménypincében zárult, ahol a látogatók az interaktív borturisztikai kiállításnak köszönhetően szerezhettek a borokkal, borászattal kapcsolatos ismereteket és egy pohár kiváló szekszárdi vörösbort is elfogyaszthattak. S. V Rendszeresek lehetnek a jövőben a fórumok Több szórakozóhelyet, változatosabb színházi- és mozi kínálatot, szabadtéri extrém pályát, az amatőr zenekarok fellépési lehetőségeinek bővítését és új tornacsarnokot is szeretne a várostól a helyi diákság. A település oktatási intézményeinek diákvezetői október 25- én, a Városháza dísztermében tolmácsolták a megyeszékhely fiataljainak „hangját” - a város képviselőtestületének érveit, véleményét is befogadva. A hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal rendezett közmeghallgatáson Ács Rezső polgármester azt kérdezte a diáktól: szerintük mennyire lehet aktivizálni manapság az ifjúságot, mert ő maga úgy érzi, igen nehezen. Ezért javasolta a városvezetés és a diákság közötti párbeszéd kialakítása érdekében a fórumok rendszeressé tételét. Ehhez egy kérdőív is hozzájárult, amelyet a Garay János Gimnázium, a Szekszárdi Szakképzési Centrum Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskolája, valamint a centrum Bezerédj István Szakképző Iskolájának tanulói töltöttek ki. Ezeket öszszegezve Juhász Gergely diákpolgármester elmondta: a fiatalok keveslik a szórakozási és bevásárlási lehetőséget. Ács Rezső úgy reagált: tudja, hogy sokan Pécsre járnak bevásárolni, vagy Bajára ugranak át kikapcsolódni. A városvezetés azon dolgozik a következő 5-10 évben, hogy rendezvényein túl is megfelelő szórakozási lehetőségeket biztosítson a fiataloknak. Dr. Haag Éva alpolgármester arról szólt, hogy szeretnék a piactéri „Placc” közösségi teret minél több ifjúsági programmal megtölteni. Buzdította a fiatalokat, keressék fel az önkormányzatot kéréseikkel, mert e nélkül „nehezen találja ki a város az elképzeléseiket”. A piactéri épület kapcsán az egyik diákvezető annak hosszabb nyitva tartását kérte, mások filmklub indítását, vagy amatőr zenekarok fellépésének lehetőségét vettették fel. Az egyik diákelnök méltatta a Béla király tér kialakítását, amely szerinte az egyik legnépszerűbb találkozóhellyé vált. A diákképviselők említették egy gördeszka/extrém pálya építését, melyet akár a volt uszoda kültéri medencéinek helyén is el tudnának képzelni. A polgármester újra csak együttműködést javasolt: keressék meg közösen a helyét egy-egy ilyen létesítménynek. Ács Rezső azt is felvetette, a külföldi testvérvárosi kapcsolatok kiaknázásával érdemes lenne ifjúsági konferenciákat Szekszárdra hozni. Az egyik hozzászóló szerint az ötlet jó - már csak az idegen nyelv gyakorlása, új ismeretségek szerzése miatt is. Az I. Béla gimnázium diákképviselője az intézménybe tervezett tornacsarnokról kérdezett. A városvezető szerint erre két-három éven belül - ha kell, saját forrásból - szánni kell pénzt. Akárcsak az Ady szakképző iskola főutcai épületének évek óta felállványozott homlokzatára: a polgármester szerint ez a probléma szintén nem tűr halasztást. - gyimóthy -
