Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-11-04 / 38. szám
2018. novemberi SZEKSZÁRDI VASARNAP Hosszú távra tervez a vizsolyi biblianyomtató A reformáció 501. évfordulójának„előestéjén" október 26-án Daruka Mihály püspöki tanácsos, a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely vezetője volt a Léleképítő sorozat vendége. Nagy terhet vesz magára, aki manapság könyvnyomtatásba kezd. Hátha még az a könyv a Biblia. Daruka Mihály (képünkön) ilyen ember. Figyelemre méltó dolgot alkotott: eredeti, 16. századi technikával, korabeli gyártási technológiával előállított, merített papírra nyomtatott tökéletes másolatban kétszáz darabot a Vizsolyi Bibliából. Daruka korábban faipari vállalkozást vezetett, mígnem magával ragadta faluja története, s egy kérdés. Miért éppen Vizsolyban, ezen az „Isten háta mögötti” helyen született meg a magyar nyomdaipari történelem legnagyobb bravúrja: a másfél év alatt, húsz nyomdásszal, nyolcszáz (!) példányban elkészített első, teljesen magyar nyelvű szentírás. A biblianyomtató műhely vezetője „töviről hegyire” elmesélte mind az eredeti, Károli-féle szentírás, mind saját vállalkozása történetét, és bátran állíthatom: mindkettő csodaszámba megy. A kísérlet, hogy a reformáció évszázadában magyar nyelven nyomtatnak bibliát egy vidéki kúria istállójában, igen veszélyes vállalkozás volt. Szembement Habsburg Rudolf császár és magyar király akaratával, de a Pápa elől is el kellett rejteni. Csoda, hogy sokáig egyikük sem tudott a Rákóczi Zsigmond által pénzelt, 1589 februárjától 1590 júliusáig tartó másféléves „projektről”. Az 1588 októberi szikszói csatában Rákóczi - akkor még köznemes vitéz - emlékezetes módon futamította meg a törököt. A diadalért öt vármegye adóügyi biztosává, az északi seregek főparancsnokává és az egri vár kapitányává tették meg. Emellett elnyerte Mágocsy András özvegye, Alagi Judit kezét is, s együtt áttértek a protestáns hitre. Kellett ehhez a szerb/szász származású Károli (Radics) Gáspár is, aki 1572-ben tállyai lelkészként bibliafordítással foglalkozott. Őt hívta el Judit apja, a módos Alagi János Gönc városába, legyen esperes és lánya tanítója. Károli - Rákóczi és neje unszolására - itt fejezte be Bibliája magyar fordítását. A szentírás nyomtatására ideális helynek bizonyult az egykori Mágocsy-kúria Vizsolyban, ahol Mantskovit Bálint nyomdászmester vezetésével hozzáláttak az egyenként 2412 oldalas, 6 kilogrammos biblia sokszorosításának. A munkához szükséges közel 6 tonnányi papírt Lengyelországból hozták, és négy gépen, több mint 400 nap alatt nyomtatták ki a szentírást 800 példányban, az elképzelhető legmagasabb minőségben. A Vizsolyi Biblia a 16. századi magyar nyomdászat csúcsteljesítménye, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse. Ezen felbuzdulva Daruka Mihály is nekilátott, hogy 16. századi Vizsolyi Bibliát nyomtasson. Megvásárolta az omladozó, tégláiban félig szétlopott Mágocsy (Rákóczi) kúriát, ahol múzeumot és nyomdát rendezett be. Az eredetivel egyező minőségű papírt a Magyar Papíripari Kutatóintézet állította elő számára. Tervében két dolog motiválta: szeretett volna méltó módon tisztelegni reformátor őseink előtt, illetve példát mutatni az utánunk jövő nemzedéknek. Azért, hogy fenntarthassa nyomdáját, Daruka nem várja el, hogy bárki 4000 Eurót (!) adjon egy modern Vizsolyi Bibliáért. Építő- és burkolóanyagot, fa- és gépipari segítséget kér - és sok helyről kap is -, hogy felépíthesse a kúriához tartozó, elpusztult pajtát is. Ott végeznék a kisüzemi termelést és interaktív módon követhetnék a nyomtatást a bibliája iránt érdeklődők. A bőkezű felajánlók cserébe kétszáz elkészült könyvének egy példányát kapják, névre szóló viaszbélyegzővel. Teszi mindezt azért, hogy Vizsoly neve még évszázadokig fennmaradjon a nemzeti öntudat ébredésének egyik helyszíneként. .. - gyimóthy -Távmeghallgatás a Szekszárdi Törvényszéken Október 16-án, a Szekszárdi Törvényszéken a távmeghallgatásról tartottak oktatást és nyilvános sajtótájékoztatót a „VIA VIDEO 1. - a XXI. századi tárgyalótermek kialakítása projekt" keretében. A rendezvényen a Szekszárdi Törvényszék illetékességi területén dolgozó bírákon, titkárokon, fogalmazókon és igazságügyi alkalmazottakon kívül részt vettek a megyei rendőr-főkapitányság, a megyei főügyészség és a büntetés-végrehajtási intézet képviselői is. A megjelenteket dr. Farkas László, a Szekszárdi Törvényszék elnökhelyettese köszöntötte, majd Jéri Tamás bv. alezredes, a Tolna Megyei Büntetés-Végrehajtási Intézet parancsnoka tartott ismertetőt a rendszer kiépítésének okairól. Elmondta, hogy a fogvatartottak átszállítása távoli börtönökből a tárgyalás helyszínére jelentős biztonsági kockázattal jár, és magas humán és anyagi erőforrásokat köt le. Ezért fontos, hogy a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben erre a célra kialakított, távmeghallgató helyiségekben hallgassák meg a fogvatartottat. A törvényszék elnökhelyettese tájékoztatást adott a projekt keretében a bíróságokon 2018 októberéig kialakított 72 távmeghallgatási végpontról, a rendszer működéséről és jogi hátteréről, valamint annak előnyeiről. Kiemelte többek között, hogy a biztonságosan kiépített rendszer segítségével a tárgyalóteremben jelen nem lévőket is meg lehet majd hallgatni, mellyel időt és pénzt lehet megtakarítani. Tolna megyében eddig három végpontot alakítottak ki, melyek közül egy a törvényszéken, kettő pedig a Szekszárdi Járásbíróságon működik. A cél minden bíróságon legalább egy ilyen modern tárgyalóterem kiépítése. A bemutatón a Szekszárdi Törvényszék távmeghallgató tárgyalójából élő kép- és hangkapcsolatot hoztak létre a megyei büntetés-végrehajtási intézettel és a Szekszárdi Járásbírósággal, és szimuláltak egy távmeghallgatásos tárgyalást. SZV
