Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-10-28 / 37. szám
2018. október 28. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Baka és Lányi: a költő és a zongoraművész A Baka István emlékév utolsó állomásán, október 18-án a 70 éve Szekszárdon született költőre és zongoraművész barátjára, Lányi Péterre emlékezett a Vármegyeházi Esték közönsége. A bensőséges hangulatú hangversenyen szó és zene egymásra talált: a költő és a művésztanár kedvenc darabjai hangzottak el. Lányi Péter és Baka István kapcsolata nem csupán egy egyszeri, a város utcáin fogak között kilehelt köszönésben merült ki. Kortársak voltak és barátok. A két, már nem e világban alkotó művész, a zongorista Lányi Péter és az író Baka István emlékére hangversenyt rendeztek október 18-án, a Vármegyeházán. Az estet Orbán György, a Baka István Alapítvány elnöke nyitotta meg, majd a szintén szekszárdi dr. Merő Béla színházi rendező vallott Lányi Péterről, Baka Istvánról és hármójuk különleges barátságáról. „Ötvennyolc májusában, Anyák napján, a Garay János Általános Iskola udvarának lépcsőjén egy gyámoltalan, viharkabátos kisfiú, törékeny édesanyja istápolásával elmondta saját ünnepi versét. A nevét megjegyeztem: Baka István" - emlékezett vissza. „A zenének (is) különös jelentősége volt életünkben. Különféle zeneműveket próbáltunk meg lefordítani a vizualitás nyelvére. Ebbe a folyamatba kapcsolódott szinte észrevétlenül Lányi Péter. Vékony, nyurga fiú volt. Szarkasztikus humora már akkoriban is megmutatkozott, de ez csak a kitinpáncélja volt, ami mögé érzelmeit rejtette. Egy alkalommal, miután hárman ültünk és álmodoztunk a templom lépcsőjén, Debussy „Lenhajú lány” című művével rukkolt elő” - mesélte dr. Merő Béla az emlékhangverseny közönségének. Művészetben és egyebekben is rengeteg időt töltöttek együtt, ám a Garay gimnáziumot maguk mögött hagyva kapcsolatuk lazulni kezdett, de nem szűnt meg. Merő Béla főleg Baka Istvánnal találkozott sokszor. „Drámái megírása előtt - gyakran írás közben - tanácsokat kért tőlem. „A korinthoszi menyasszony” valójában nekem készült. Sajnos, életében nem volt lehetőségem színre állítani. Az 1993-as szegedi bemutatón - Sándor János rendezte - szomorúan konstatáltuk, hogy az alkotók nem találták meg a dráma kulcsát. Talán, mert nem ültek velünk a Béla király téri templom lépcsőjén... Végül 1998-ban, három évvel Pista halála után, Zalaegerszegen vihettem színre a darabot. Aztán Szekszárdon is eljátszottuk, s természetesen a „Lenhajú lány” dala fölcsendült az előadás során.” A Vármegyeháza dísztermében a két művész legkedveltebb zeneszerzőitől hangzottak el művek Balogh Ádám előadásában. A fiatal tehetség Lányi kiváló barátjától, Némethy Attila zongoraművésztől tanult. Október 18-án este többek között Liszt Ferenc és Szergej Rahmanyinov műveit adta elő, míg Balog József szegedi származású előadóművész, aki közeli barátja volt Baka Istvánnak, átéléssel szavalta a költő verseit. Dr. Merő Béla visszaemlékezését elolvashatják Orbán György Töprengő című blogján: https://orbangy.blog.hu/ SZV Civil Fórumot tartott az önkormányzat és a kerekasztal Városi Civil Fórumot tartott Szekszárd város önkormányzata a Babits Mihály Kulturális Központban. Az október 18-i összejövetelen előbb Ács Rezső polgármester tartott beszámolót a lezárult, illetve futó fejlesztésekről, a Zöld Város Program kapcsán felvetett tervekről, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Szekszárdhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseiről. Emellett szó esett az önkormányzat és a Szekszárdi Civil Kerekasztal együttműködésének tapasztalatairól is. A hozzászólások perceiben dr. Sólyom Bódog, a Szekszárdi Rotary Club tagja, korábbi elnöke felvetette: legyen újfent zenepavilonja a városnak, mégpedig a Szent István téren. Ott, ahol a terület hetvenes évekbeli áttervezése, illetve a sétakert megszüntetése előtt már létezett ilyen. Véleménye szerint a „polgárosodáshoz ez a létesítmény is hozzájárulna”. Emellett a Kálváriára vezető út mentén elkezdett faültetést tovább folytatnák, s egy parkot is kialakítanának ott. Ács Rezső polgármester a Zöld Városok Program keretében nyitott egy zenepavilon megvalósítására. Nyomatékosította viszont: a létesítménynek csak akkor lehet értelme, ha üzemeltetése biztosítottnak látszik, vagyis folyamatosan szervezni kellene a helyszínre koncerteket. Arra a kérésre, hogy az önkormányzat vegyen részt a civilek faültetési, parkosítási elképzeléseiben, Ács Rezső aláhúzta: a város eddig is részt vett és ezután is közreműködik az ilyen akciókban. Azt viszont, hogy a Kálvárián ez kivitelezhető-e, szerinte megfontolás tárgyát képezi. A civil fórumon Pócs Margit, a város közművelődési és civil kapcsolatokért felelős referense hangsúlyozta: az önkormányzat 168 civil szervezettel áll kapcsolatban, és sokuknak térítésmentesen biztosítanak helyszínt a működéshez. Ilyen többek között a Mentálhigiénés Műhely is, amely azért, hogy szolgáltatásaikat ingyen végezhetik a kulturális központban, Pócs Margit, a szervezet vezetője plakettet adományozott Ács Rezső számára. Ferenc Vilmos, a Szekszárdi Civil Kerekasztal vezetője az eseményen elmondta, a Humán Bizottság valamennyi ülésén részt vesz, ahol öröm látni a támogatási összegeket, és azt is, hogy a projekteknél egyre bővülnek a pályázati lehetőségek. Az esemény zárásaként több elismerést is gazdára talált, majd Kövi Szabolcs fuvolaművész, zeneszerző muzsikált. Gy.L.
