Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-08-26 / 28. szám
, SZEKSZÁRDI YASARIHAP 2018. augusztus 26. Ünnep: az államalapító Szent István királyra emlékeztek Megáldották az új kenyeret Szekszárdon is az államalapítás ünnepén. Az eseményre hagyományosan a belvárosi katolikus templomban került sor. Megáldották és szétosztották az új kenyeret Szekszárdon is az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. Szent Istvánra emlékezve a jeles napon, a megyeszékhelyen ökumenikus istentisztelettel kezdődött az ünnep. A nemzeti ünnepen az államalapításra és első királyunkra, Szent Istvánra emlékeznek határon innen és túl is a magyarok. Augusztusban az aratás is befejeződik, így az új kenyér is ekkor kerül először az asztalra. A hagyomány szerint augusztusban, az új kenyér havában Szent István napra sütötték meg az asszonyok az új búzából készült első kenyeret. Szekszárdon, csakúgy, mint szerte az országban, ekkor áldják meg az új kenyeret és szétosztják azt. Augusztus 20-án, hétfőn a belvárosi katolikus templomban a történelmi egyházak képviselői -dr. Kaszó Gyula református lelkipásztor, valamint Sefcsik Zoltán evangélikus és Fodor Péter baptista lelkész - mondtak áldást, majd Petkó Tamás katolikus plébános szentelte meg a nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret, amelyet aztán Ács Rezső, Szekszárd polgármestere szegett meg. Az ünnepi szentmise résztvevői a belvárosi templomból kilépve vehettek egy-egy darabot belőle, míg a Nemzeti Agrárkamara megyei szervezetének köszönhetően „mini cipók” dukáltak az ünnephez. A kenyérszentelés után az idén először felvonulás színesítette a programot. A menet a Béla király téri templomtól indult a Magyar Nemzeti Rézfúvós Kvintett kíséretével és lovas huszárok felvezetésével, mögöttük hagyományőrző egyesületek, körök tagjai vonultak népviseletben. Az ünneplők a Szent István térre, a király szobra elé járultak, ahol a Himnusz eléneklését követően Gyurkovics János önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet. „Augusztus 20. immár 934 éve ünnep határon innen és túl, Szent István napja a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam 1000 éves folytonosságának emléknapja. Szent István legfőbb történelmi érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése és megszilárdítása, Európához való integrálása volt. Ez a nap a magyarok 11 évszázada tartó győzelmének ünnepe, hiszen megmaradásunk, létezésünk felér egy csendes diadallal” - fogalmazott beszédében Gyurkovics János. Hozzátette, István király sikerének titka egységteremtő képességében rejlett. Felidézte, az ünnepről Szent László király hozott döntést, 1083-ban ezen a napon, augusztus 20-án avatták szentté István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. A képviselő kiemelte, amikor Szent László trónra lépett zavar és bizonytalanság uralkodott, hódító ellenség és európai hatalmi játszmák fel-fel lobbanó tüze perzselte fel fiatal országunkat. Ám a király felülemelkedett a széthúzáson, kitartott a keresztény Európa mellett, hogy Magyarország a magyarok országa maradhasson, egy független állam, mely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat önkényesen csorbítani akaróknak. Szent István és Szent László nélkül a magyarokat úgy szórta volna szét a szél, mint egy marék homokot - mondta a képviselő. A jelen korral párhuzamot vonva hangsúlyozta: „újra látni kell, hogy csak az lehet a miénk, amit képesek vagyunk megvédeni. Újra meg kell védenünk a határainkat, azt a független, szabad és európai országot, amelyet Szent István óta magyarok millióinak áldozata, jelleme és munkája formált.” Gyurkovics János zárásként felszólított, szeressük és becsüljük hazánkat, Isten áldását kérve rá. Az ünnepség - melyen közreműködtek a Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesületének tagjai - koszorúzással zárult. Szent István király szobránál a város vezetői, intézményvezetők, különféle egyesületek képviselői és polgárok helyezték el az emlékezés virágait. mwj - S. V.
