Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-03-25 / 11. szám
„ SZEKSZÁRDI VASAR1AP 2018. március 25. Több százan vettek részt a fáklyás felvonuláson Mintegy háromszázötvenen vettek részt a hagyományteremtő szándékkal megrendezett fáklyás felvonuláson március 14-én este Szekszárdon. A résztvevők, akik között sok gyermek is volt, felemelő, közösségépítő élmény részesei lehettek. Izgatottan várták a gyermekek szerda kora este a Babits Mihály Kulturális Központ bejárata előtt, hogy végre fáklya kerüljön a kezükbe. A fáklyák meggyújtásában szüleik mellett a kulturális központ munkatársai is készségesen segítettek nekik. A felvonulók a meghirdetett időpontban, vagyis fél hétkor a Rády Huszárbandérium huszárainak felvezetése mellett, méltóságteljesen útnak indultak a Béla király téren álló 48-as emlékműhöz. A résztvevők annyian voltak, hogy a „menetoszlop” kis túlzással végigért a Garay téren. Felvonulás közben a Muslinca Férfikar egy-egy jó verbunkos nótára is rákezdett, az énekléshez pedig több résztvevő is csatlakozott. A Béla király téren verses-zenés műsor várta a megemlékezőket, akik elsőként Petőfi Sándor költeményét, a Nemzeti dalt hallhatták Korsós Gergő előadásában. Ezt követően a szabadságharc korából származó dalokat adott elő a Csurgó zenekar, melyhez egy rövid időre a Muslinca Férfikar tagjai is csatlakoztak. Nemcsak ők, de több résztvevő, közte sok gyermek dalolta együtt az ismerős nótákat a zenekarral. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára megrendezett ünnepi programsorozat részeként megtartott felvonuláson és az azt követő műsoron mintegy háromszázötvenen vettek részt - tájékoztatott Zsikó Zoltán. A szervező Babits Mihály Kulturális Központ ügyvezető igazgatója szerint a fáklyás felvonulás közösséget kovácsol és általa méltó módon lehet megemlékezni arra a történelmi eseményre, melyre joggal lehetünk büszkék, valamint azokra az őseinkre, akik életüket adták a szabadságunkért. A Csurgó zenekar előadásában pedig olyan, népi hagyományból merített értékes és gyönyörű huszárnóták és dallamok hangzottak el - például Kossuth Lajosról -, melyek minden magyar szívét megdobogtatják - mondta Zsikó Zoltán. Hozzáfűzte, ezek azok a pillanatok, amikor igazán jó megélni, hogy magyarok vagyunk. A felvonuláson és a Béla király téri műsoron rengeteg gyermek, fiatal vett részt, ami nagyon fontos, mert lényeges, hogy az ember már gyermekkorában ilyen élmények részese legyen. Egyszer majd ők is tovább adhatják, adják a hagyományokat. A nemzet lelke a közösség, ezt kell erősíteni - fogalmazott a kulturális központ igazgatója. S. V A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület szervezésében diákok és tisztelgő polgárok helyezték el az emlékezés virágait az alsóvárosi és az újvárosi temetőben a szekszárdi ’48- asok, Garay Antal, Hollós Alajos és Török Zsigmond sírjánál. Megyénk nemzetőreit 1848 legnagyobb hősei közt említik A polgárság köreiből szervezett, s eredetileg helyőrségi, nem reguláris feladatokra kiállított nemzetőr csapatok a huszárezredekkel és honvédzászlóaljakkal együtt harcoltak a szabadságért 170 évvel ezelőtt. A délvidéki Szenttamást a bonyhádi Perczel Mór honvédtábornok 1849. április 5-én sikeresen vette be az addigra újjászervezett megyei nemzetőrséggel. Valódi sikereikről azonban nem itt, sokkal inkább a Pákozdi csatánál (1848. szeptember 29.) beszélhetünk. A magyar sereg - közte két tolna megyei nemzetőr zászlóalj - ugyanis megfutamította a császárpárti Jellasics horvát bán alakulatait. A történtekről dr. Dobos Gyula nyugalmazott levéltár igazgató beszélt általános és középiskolás diákok előtt március 14-én, a Babits Kulturális Központban, az Új Nemzedék Szekszárdi Közösségi Tér szervezésében. Az előadó emlékeztetett: később, Ozoránál a Jellasics által hátrahagyott 9000 fős hadtestet is térdre kényszerítették a magyarok. A falut védő Csapó Vilmos őrnagy vezette tolna megyei nemzetőrök ügyes taktikával - hamis csapatmozgások, trombita, dobpergés, kiéheztetés - rombolták a túlparton állomásozók morálját, amíg október 7-én megérkeztek Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai. A csapdába került hadosztály fegyverletételre kényszerült, Csapó Vilmost ezredessé léptették elő. A magyar haderő az ozorai ütközetnél ejtette a legtöbb hadifoglyot (7500 főt) a szabadságharc során. A reformkorban 190 ezres, kétharmad részt magyar, egyharmad részt német ajkú, többségében zsellér lakosú Tolna megyében a mezőgazdaság mellett kétlaki - tehát földdel, szőlőműveléssel is foglalkozó - iparosok, kisiparosok tevékenykedtek. A fejlődést akadályozó ősiség törvényét az 1848-as áprilisi törvényekkel eltörölték, hazánk a fejlődés útjára léphetett. A jobbágymegváltási lehetőséggel először a Tolna megyei Bezerédj István élt 1838-ban. Dr. Dobos Gyula arról is szólt: Szekszárdra március 25-én ért a ’48-as forradalom szele. Ekkor ejtette meg történelmi kézfogását a királypárti alispán, Augusz Antal és a megyei népgyűlésen a haladó erőket képviselő Bezerédj István, jelképezvén, hogy közös ügyért, a függetlenségért harcolnak. Ezért is viselte korábban a Béla király tér a „Március 25-e tér” elnevezést... Gy. L.
