Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-01-14 / 1. szám
2018. január 14. 11 , SZEKSZÁRDI VASARMAP Meghívó Léleképítőre CSŰRÖS CSILLA újságíró, szerkesztő-riporter TÖRTÉNET HANGSZERELVE rendkívüli élő program a közismert műsorvezetőjével. Időpont: 2018. január 29. (hétfő) 18:00 Helyszín: 7100 Szekszárd, Szent I. tér 7-9., Garay János Gimnázium díszterme Információ: dr. Tóth Csaba Attila+36-30/931-9428 BELÉPÉS DÍJTALAN I ANHUR TEMETKEZÉS Szekszárd, Béri B. Adám utca 78. Telefon, fax: 74/411-912 tyí -i* www.anhurtemetkezes.hu ÁLLANDÓ KKSZI .M f. l 0-24 ÓRÁIG: 06-30/936-32-55 75 ÉVE, 1943. JANUÁR 15-ÉN ELHUNYT ANGOL REGÉNYÍRÓ CSODÁS TÖRTÉNET ROMULUS FIVÉRE ÜGY, LATINUL AZ EGYIK VILÁGVALLÁS > > HEGESZTŐGÁZ E HORVÁT OLAJCÉG JOG, LATINUL SZÖKKEN FÚVÓS HANGSZER újságot VÉGIGNÉZ FÜVES VIDÉK, PRÉRI ANIKÓ, BECÉZVE FÉLSZ! 1940-BEN MEGJELENT REGÉNYE PUHA ALKÁLI FÉM MARÓ ANYAG TOGO FŐVÁROSA ERDÉLYI MEGYE MEGBÍZHATATLAN "T7 e|F— _L_ V FÉNYKOSZORÚ GUGGOLÓ GYENGE VÖRÖSBOR A FÖLDBE SÜLYLYESZT RÓMAI 500 RAJZFILMRENDEZŐ VOLT TARTÓSÍTOTT HOLTTEST OLLÓZ —— INDIAI ÁLLAM TT ALAPJÁN EGYKORI DARAB! KIDOMBORODÓ MACESZ GYAPJÚSZÖVET — m JÓZSEF A. VERSE MALÁJI TÖR IDEGESÍTŐ — RIZIKÓ. KOCKÁZA' BÚN. ALJASSÂI f \ I azatI sság| VULKÁNI KŐZET MEZŐ, LEGELŐ LEAR EGYIK LÁNYA FÉLNÓTA! I PASSZÍV A FÜGGŐ VÁLTOZÓ HÍRNÉV, TEKINTÉLY H FÉLÉV! AZONOS BETŰK AZ EGYIK ARKANGYAL T7" TEKEJÁTÉK JUHÁSZ GYULA MÚZSÁJA ■v December 17-ei rejtvényünk megfejtése: Heinrich Bőit, Egy bohóc nézetei A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Ruip László. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését január 18-án (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. 8 (02946)$ EVANGÉLIUM „Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól..." (Máté 6,13) Talán az egyik legismertebb szakasza a Szentírásnak az úri imádság, más néven a Miatyánk. Napjaink egyik izgalmat kiváltó híre, hogy megváltoztatásra kerül ez a régi, milliók ajkán naponta felhangzó könyörgés - legalábbis ennek egy szakasza. Ez a hír sok lelket felkavart: vannak, akiket sért és bánt az, hogy a megszokott, hittel vallott és lelkűnkbe ivódott imádságot megváltoztatják. Másokat felbátorít ugyanez, hiszen az eddigi szavak bántották a lelkűkben élő istenképet. Többek pedig egyszerűen kárörvendően mosolyognak, hiszen ha már ez az ősi imádság sem jó, és újragondolásra való, akkor az egész keresztyén hit is ilyen átformálható, vagyis idejemúlt és hibás. S vannak a vállrándítók, akik eleve fölöslegesnek tartják az efféle „bolondságot” - beszélni valakivel, aki úgysem halja, úgysem figyel, hiszen nincs is. Kinek van igaza? Érv érvnek feszül (ez lehet valami életes dolog is akár!), de sokszor indulat feszül indulatnak, sértettség, széthúzás és vádaskodás kerekedik felül, ami viszont már maga a téma. „Ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól...” Hát az imádságban nem éppen erre hívja fel a mi Urunk a figyelmünket! Ö hordozza életünket, belesimul lelkünk redőibe, máskor pedig jól fényezett mázunkat recsegteti, hogy önmagunkká válhassunk, szerinte valóvá csiszolódhassunk. Mi pedig oly könnyen szorítjuk ki Őt magát szent szavainkból, csüggedünk bele éhségünkbe, pedig kérjük a mindennapit. Oly sokszor zuhanunk alá bocsátatlan haragunk mélységeibe, pedig várjuk és kérjük magunkra nézve a feláldozást. A próbák felőrlő ördögszekerében szinte látjuk a gonosz vigyorát. „... de szabadíts meg a gonosztól...” Máskor - hitünk biztos erejében semmit sem kételkedve vitázunk, érvelünk, győzködünk valaki ellen (s nem valakiért!). Jómódunkban megajándékozzuk Istent egy kis glóriával, köszönetmorzsával, a napi 24-ből csorba percekkel - mert mi jól vagyunk, erősek vagyunk, hatalmasok vagyunk... „Segíts magadon, Isten is megsegít” felkiáltással futjuk öngyilkos köreinket, meggyőződve arról, hogy a „Jóisten” dolga a mi védelmünk. „Ne vígy minket kísértésbe. ..” Ki kísért kit? így helyesebb: a ki kísérti a KIT. Mi vagyunk azok, akik hol gyengehitüségünkkel, hol pedig felsőrendűségünkkel kísértjük a mindenség Urát. Ezért tanít Jézus még ma is így imádkozni: „Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól...” Urunk, ne hordozz oly jól bennünket, hogy elbizakodva téged kísértsünk, de óvj meg a csüggedéstől is, hogy Benned maradhassunk! Bárcsak bölcs alázattal és alázatos bölcsességgel mernénk hinni Jézusnak, s tudnánk érteni szavai tisztaságát és igazát. Bárcsak bíznánk Benne annyira, hogy hordozó tenyerén maradva életet hordozó lenne szavunk, tetteink, imádságunk! Ámen! Kaszóné Kovács Karola, református lelkipásztor
