Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-03-12 / 9. szám

2017. március 12. 11 , SZEKSZÁRDI VASARMAP VII. Szekszárdi Regionális Gitárverseny A zsűri tagjai: Csáki András gitárművész és Boross Szilvia zongoratanár Március 17. (péntek) 08:00- 16:00 18:00 Csáki András és Bo­ross Szilvia koncertje a Vár­­megyeházán Dísztermében Március 18. (szombat) 09:30-14:00 14:00 Eredményhirdetés - Gálahangverseny i . TÁMASZ Alapítvány Dél-dunántúli Regionális Diszpécserszolgálat 72/233-169 Hajléktalan embereket segítő szolgálat (Utcai segítségnyújtás, elhelyezés, adományközvetítés, információ stb.) Hívható: o-tól 24 óráig. 20/975-2385 diszpecser@tamaszalapitvany.hu REUMATOLÓGIAI MAGÁNRENDELÉS Dr. NEMES ADRIENN reumatológus főorvos Szekszárd.Tartsay V. u. 16. (ERGONOM) Rendelési idő: szerda 16-19 óra Bejelentkezés: tel.: 06-20/997-0376 E-mail: drnemesadrahotmail.com Nyak-, hát-, derékfájás, isiász, gerincproblémák, kéz-, térd- és vállizületi fájdalom, izületi v______gyulladás, csontritkulás. (02i60)J Március 5-ei rejtvényünk megfejtése: Arany János: Az elveszett alkotmány A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Heckmann Mátyásné. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését március 16-án (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM „Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem az, ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert." (Máté evangéliuma 15,11) Igazi tavasszal érkezett el a nagyböjt időszaka: az eső illata, a nap melege, a madarak örvendezésétől hangos reg­gelek, a pattanó rügyek mind-mind a megújulás, a győzelem és örven­dezés lehetőségét hirdetik. Előbújnak a földben szunnyadó hajtások, és megmutatkozik, melyik volt elég erős és türelmes, hogy túlélje a fagyos te­let. Nagyböjt csodálatos ajándéka a lelki megújulás, megtisztulás esélye, a bennünk szunnyadó hit és remény­ség megerősítése, s a ránk terhelődött szenny és teher letétele. Böjti csendes­ségünkben szólal meg Jézus szava: „Nem az teszi tisztátalanná az em­bert, ami bemegy a száján, hanem az, ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.” Névnapi köszöntések, gyászolók felé részvétnyilvánításunk, beszélge­téseink, vélemény-nyilvánításaink vajon mi módon hagyják el szán­kat? Vajon mivel van telve szívünk, gondolatunk? Vajon épít, gyógyít, áldást hoz, vagy rombol, szennyez és károsít az, amit kimondunk? A Szentírás sokszor szól a nyelvről, az emberi beszédről, s bizony teszi ezt nagy-nagy realitással: nyelvünket a legnehezebb megzabolázni; beszé­dünkkel ölni és életet adni is képesek vagyunk; a haszontalan, zsörtölődő beszéd olyan, mint a csöpögő csap; mint kétélű kard, olyan a beszéd; a nyelv olyan, mint a szikra, nagy er­dőt képes lángra lobbantam. Jézus arra irányítja szeretetével a figyelmünket, hogy minden beszé­dünk forrása az ember szíve. Az a belső műhely, ahol megszületnek a gondolatok, az érzések, az elhatáro­zások és a döntések. Ami az ember szívében van, az jön ki a száján. Ezért, ha valaki változtatni szeret­ne a beszédén, akkor a szívét kell megváltoztatnia. Törekednünk kell arra, hogy a nyelvünket valahogy megfegyelmezzük, de az alapvető megoldást nem ez adja. Az újjászü­letett szív változtathatja meg beszé­dünket. Böjtben különösen is áldott lehetőségünk, hogy szívünket, s így szavainkat - sőt hallgatásainkat, testi-lelki üzeneteinket is - Jézus elé vigyük, hogy Ő mosogassa, szelí­dítse, formálja tisztává, áldásossá, életté. Csodálatos Mesterünk Ő, hi­szen az Ö beszédében erő volt - a menny ereje; tudott hallgatni -, s ez ezerszer beszédesebb volt bármiféle szónál: egyetlen szavára halottak támadtak fel, betegek gyógyultak, életek elevenedtek meg. Ránk is ezt bízta/bízza, hogy szavaink ne beszennyezzenek, hanem halódó életeket vigasztaljanak, gyöngéket erősítsenek, vádakra, rágalmakra, hántásokra ne hasonlókkal válaszol­janak. A hit hallásból van - szava­inkkal a hitet ébresszük és tápláljuk. Talán emlékszünk még a magyar népmesék virágot füttyentő madár­kájára. Adja Isten áldott Lelke, hogy szavaink hasonló szépséggel szök­kenjenek szárba és öleljék át sokak életét, s hogy beszédünk Isten dicső­ségét hirdesse mindenkor. Ámen! Kaszóné Kovács Karola, református lelkipásztor

Next

/
Thumbnails
Contents