Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-11-19 / 41. szám
, SZEKSZÁRDI VASARMAP 2017. november 19. Isten büntetésének is tartották az epilepsziát Az emberi agy működését már közel 4000 éve (!) vizsgálják tudósok, vallási vezetők, filozófusok, gyógyászok, hiszen nincs még egy ilyen komplex szervünk, amely egyszerre felel lelkünk és vegetatív idegrendszerünk állapotáért. A témában november 13-án prof. dr. Kondákor István egyetemi magántanár tartott előadást a Szekszárdi Harmadik Kor Egyetemének idei második alkalmán, a PTE KPVK szekszárdi karán. A Tolna Megyei Balassa János Kórház Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa tudatta, már ie. 1700 körül hieroglifák, papirusztekercsek számolnak be agysérültek panaszairól, sőt, számos esetben még a diagnózist és a javaslatot is feltüntetik. Krisztus előtt 300-ban Hérophilosz görög orvos már szerkezetileg is megkülönböztette az agy részeit, és az agykamrák rendszeréről is pontos leírást adott. Arisztotelész az agyat, mint a test lehűtő-rendszerét, „klímáját” tüntette fel, kiemelve: az intelligencia képessége itt található. A görög származású római orvos, Galénosz például úgy vélte, agyunk adja mentális tevékenységünk alapját. Úgy látta, sűrűbb állagú a kisagy az izmok mozgatásáért, míg a nagyagy féltekéi az érzékelésért felelősek. Három életerőt különböztetett meg: a vegetatívat, az animálist és a pszichést, melyek sorrendben a máj, a szív és az agyvelő működéséért felelősek. Ezen túl hideg-meleg, nedves-száraz hatásokról írt, amelyek egészségünket irányítják: ezen állapotok váltakozása okozza szerinte az epilepsziás rohamokat. Hippokratész az epilepszia vonalán vizsgálta az agyat: vélekedése alapján gyógynövényekkel, diétával, főzetekkel lehet gyógyítani a betegséget. A középkorban Isten büntetéseként aposztrofálták, de a növekvő Hold és a fejfájás közt is párhuzamot vontak. A svájci orvos-csillagász, Paracelsus úgy vélte, a kozmosz erői - földrengés, vihar, felhőszakadás, forgószél vagy villámlás - tükröződnek vissza az agyi rohamokban. Szerinte az emberi test vegyi gépként funkcionál, az agyi kórképekben pedig az ásványok, a különböző sók játszhatnak szerepet. A reneszánsz ember aztán vizsgálni kezdte az agytörzs, kisagy, nagyagy és kamrarendszer fizikai jellemzőit. Mivel élő személy agyműködését nem vizsgálhatták, a funkciót a szerkezettel még nem tudták összefüggésbe hozni. Nem úgy a 18. században, amikor Luigi Galvani elektromos idegingerlésekkel kísérletezett, míg Camillo Golgi az agyszövet neuron hálózatát különböztette meg. Paul Broca ebben az időben állapította meg: bizonyos agyterületek specifikus funkciókért felelnek. A 19. század lokalizációs szemlélete új utakat nyitott az agy vizsgálatában: ekkor fedezték fel, hogy bizonyos képességek, funkciók egyes agyterületekhez köthetőek. A modern korban már az agy lebenyműködéséről számoltak be, s a motoros és a szenzoros beszédképesség sérüléseinek következményeit kutatták. „Az aktív időskorért” Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme 2017/2018. tanév őszi szemeszterének negyedik előadását Ács Rezső, Szekszárd polgármestere tartja „Több, mint jó bor” címmel november 27-én, 15:00 órai kezdettel. Gy. L. Szemléletformálással az agresszív viselkedés ellen „A Te fegyvered a döntésed!" (Weapon of choice) címmel interaktív előadásokkal és szemléletformáló fotótárlattal várta a Tolna Megyei Család-, Esélyteremtési és Önkéntes Ház a Garay János Gimnázium diákjait. A november 8-i program egyik előadását Tárnái Mária pedagógiai szakpszichológus tartotta, aki mintegy 160 diák előtt a verbális agresszió válfajairól, a segítségkérés lehetőségeiről, illetve adott szituációkban tanúsított helyes viselkedési formák alkalmazásáról ejtett szót. Vetítéssel egybekötött előadását követően a garaysok kitölthettek egy szóbeli bántalmazásról szóló kérdőívet, amellyel ki-ki megállapíthatta magáról, hogy alacsony, közepes vagy magas verbális agresszió jellemző-e rá. „A teszttel kapott visszacsatolás által személyiségük, viselkedésük formálódhat, javulhat a későbbiek során” - fejezték ki reményüket a program koordinátorai. A rendezvénnyel a szervezők a tanulók hozzáállását kívánták formálni, akik verbális, pszichés vagy akár fizikai bántalmazás ér a mindennapokban. A szervezők filmvetítéssel is fel kívánták hívni a figyelmet arra, miként reagáljanak a diákok egy-egy „zaklató” helyzetben, miként viszonyuljanak a zaklató személyhez. Akadt a cigányság történetével, életmódjával kapcsolatos vetélkedő is: az intézmény dísztermében az ehhez kapcsolódó kérdéseket Lakatos Lajos, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat roma származású munkatársa tette fel, és adott továbbá értékes információkat a roma közösség múltjáról és lehetséges jövőjéről. Lakatos Lajos a cigányság magyarországi helyzetéről kiemelte: hazánk volt az egyetlen ország Európában, ahol nem üldözték a roma közösséget, ellentétben például Franciaországgal. A programot lebonyolító Dalia Valle Bettina irodavezető és Rudolfné Berki Ágnes esélyteremtési munkatárs bízik abban, hogy az előadásokra, valamint az azokhoz kapcsolódó - Richard Johnson fotográfiáiból összeállított - képgaléria bemutatására több intézményben is igény mutatkozik a jövőben. Gy.L.
