Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-11-12 / 40. szám
, SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. november 12. Avarkori sírok: gazdag lelőhelyek Szekszárdon A megyeszékhely avar kori régészeti lelőhelyeivel foglalkozott K. Tóth Gábor régész-muzeológus (képünkön) a Magyar Tudomány Ünnepén, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban november 3-án tartott előadásán. A belső-ázsiai eredetű nép az 5-8. században határozta meg a Kárpát-medence térségének kultúráját - szövetséget kötve a langobardokkal, elsöprő győzelmet aratva a gepidákon. Sorsukat a 9. század elején nyugatról terjeszkedő frank birodalom, délről pedig Krum bolgár kán hadjárata „pecsételte meg”. Szekszárdon két lelőhelyen is számottevő avar nyomokra bukkantak: egyik a Csatári völgyet, a másik Szekszárd-Palánk Tószegi és „Varga Peti” névre hallgató dűlők részeit, valamint az attól délre fekvő Bogyiszlói út környékét (Ipari Park) érinti. A városban és környékén előbukkant avar telepek száma kevesebb, mint temetkezési helyeiké. E tény arra enged következtetni, hogy több avar lelőhely beépített, nehezen feltárható terület alatt található. Ha a megyeszékhely északi, Sió menti részét vizsgáljuk, ott öt kisebb-nagyobb temetőt azonosítottak a 2014-es ivóvíz-program kapcsán végzett feltárásokon. A munkálatok során 21 sír esett a vízvezeték nyomvonalába, míg a területen feltételezett nyughelyek száma nagyjából háromszázra tehető. A Palánkon található Tószegi-dűlőről kiderült, hogy a Kárpát-medence második (!) legkiterjedtebb temetőjét rejti a maga 1600 feltárt és 2700 feltételezett sírjával, de a szintén ezen a részen fekvő „Varga Peti” dűlő is rejt legalább száz sírt. A Bogyiszlói út mentén 800 sírhelyet tárt fel dr. Rosner Gyula még a ’70-es években, de a 2000-es esztendők is tartogattak „avar meglepetéseket”. Mindent egybevetve Szekszárdon és a város környékén a régészek mintegy 5000 avar kori sírt sejtenek. A népről tudni lehet, hogy főleg vízjárta területek közé telepedtek, amely természetes védelmet nyújtott számukra. Ezzel együtt, az árvízi gazdálkodás kifejezetten előnyös lehetett, már csak a legeltetés miatt is. K. Tóth Gábor kiemelte: a Tószegi-dűlőben azonosított 1600 síron túl további mintegy 1300 a Sió töltése alatt húzódhat. Az avarok sírjai egyébként északnyugat-délkeleti tájolásúak - ahogy halottaikat is fejtől lábig ilyen irányba helyezték el. A helyszín északi részének külön érdekessége, hogy főleg gyermeksírokat rejt. A feltárt avar temetők közül a Varga-dűlőben például fülbevalókat, öwereteket, szíjvégeket találtak, míg a Tószegiben aranytárgyak is napvilágra kerültek. Gy. L. A Magyar Tudomány Ünnepén az érdeklődők egyebek mellett előadást hallhattak a palánki török kísérődről, az ozorai várból származó, apostolt ábrázoló kályhacsempékről, de szó esett a sárközi és koszovói hímzés kulturális párhuzamairól és a két világháború közti Szekszárd lehetőségeiről és korlátáiról is. Verssel emlékeznek Babitsra, Aranyra FOTÓ: SZV Ebben az évben tizedik alkalommal emlékezik meg Babits Mihály születésnapjáról, tiszteleg emléke előtt születésének 134. évfordulóján a Társadalmi Egyesülések Tolna Megyei Szövetsége és a Nők Szekszárdért Egyesület. A szervezők szeretettel és tisztelettel hívják és várják a civil szervezetek tagjait és minden érdeklődőt vers- és prózamondó megemlékezésükre, november 24-én (pénteken) 14.00 órakor a Wosinsky Mór Megyei Múzeum könyvtárába. Kétszáz évvel ezelőtt született hazánk egyik legnagyobb költője, Arany János. Szeretnének az évfordulóról méltó képen megemlékezni, és minél több általa írt költeményt meghallgatni a résztvevők tolmácsolásában. Természetesen más költők, írók műveit is szívesen veszik, fogadják. A szervezők kérik, hogy legkésőbb november 18-ig szíveskedjenek jelezni részvételi szándékukat - két választott mű címének, írójának megjelölésével és egy elérhetőség feltüntetésével - mindazok, akik verset, prózát mondanának. A rendezvény befejezéseként- a hagyományokhoz hűen- a résztvevők Babits Mihály szobránál mécsesek gyújtásával is kifejezik tiszteletünket. A Társadalmi Egyesülések Tolna Megyei Szövetsége és a Nők Szekszárdért Egyesület szeretettel vár minden érdeklődőt a november 24-i rendezvényére. SZV Arany János születésének 200. évfordulóján a költő balladáiból, költeményeiből, életének kevésbé ismert történeteiből készült verses-dalos műsorral a Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete. A tagok az idei Arany-emlékévre való tekintettel november 6-án, a Rákóczi utcai közösségi házban adtak elő egy csokorravalóval neves alkotónk, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkára műveiből. Az esemény zárultával a műsor szereplői Arany 1848-ban írt Nemzetőrdalát énekelték közösen, valamennyi jelenlévővel. Gy. L.
