Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-10-08 / 35. szám

2017. október 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Honvédelmi verseny Torockón jártak a Garaysok A Csapó Dániel középiskola lett az abszolút győztese a Ma­gyar Honvédség Honvédelmi Kötelék országos honvédelmi versenye Tolna megyei döntő­jének, melyet szerdán tartot­tak meg Szekszárdon. A felmenő rendszerű országos verseny megyei döntőjében ti­zenegy Tolna megyei középis­kola tizenöt csapatának hatvan diákja mérette meg magát a vá­rosi sportcentrum atlétikai pá­lyáján - tudtuk meg Kvanduk Tamás őrnagytól. A Magyar Honvédség (MH) Szekszárdi Irodájának vezetője elmondta, a csapatoknak különféle fel­adatokat kellett teljesíteniük a verseny során. A feladatok kö­zött légfegyveres célba lövés, gyakorló gránáttal való kézig­ránátvetés, elsősegélynyújtás, 400 méteres fegyveres váltófu­tás, mátrixfutás szerepelt, a di­ákoknak emellett egy akadály­­pályát is le kellett küzdeniük. A megmérettetésen részt­vevő csapatok tisztességesen helytálltak - értékelt Kvanduk Tamás, aki a diákok verseny­­szellemét is méltatta. Az MH szekszárdi irodájának vezetője elmondta, a verseny abszolút győztese a szekszárdi Csapó Dániel középiskola lett, hiszen az intézmény csapatai szerez­ték meg az első három helyet. A győztes a Csapó I. lett, így e csapat tagjai képviselhetik Tol­na megyét a jövő áprilisban, Budapesten megrendezendő országos versenyen. A legkato­­násabb csapatnak járó külön­­díjat ugyancsak egy szekszárdi csapat, az Ady Endre Szakkép­ző Iskola kadét lánycsapata nyerte el. A megmérettetés célja a ver­senyzés mellett az volt, hogy a diákok megismerjék, hogy mit jelent katonának lenni, és hogy ezáltal kedvet ébresszen az iskolásokban a katonai pálya iránt. Forrás: kadarka.net Szeptember elején Torockón jártak a Garay János Gimná­zium tanulói Werner István tanár úr vezetésével, ahol budapesti és kolozsvári diá­kokkal közösen táboroztak. Az erdélyi élményeket Máté Ist­ván, 11. C osztályos tanuló vetet­te papírra. „A tábori élet kötetlen és vidám hangulata egykettőre magával ragadta úgy a szekszár­di, mint a budapesti diákokat. A következő napok programjai által sokrétű művelődési, ismeretszer­zési lehetőségekkel találhattuk szembe magunkat, lévén, hogy mégis egy történelemtáborban voltunk. Az egymást követő pre­cíz, jól megszerkesztett és kidol­gozott előadások révén részletes képet festhettünk - a tábor témá­jául is szolgáló - középkori váro­sok létrejöttéről, működéséről. Nem csak prezentációk, hanem aktív programok révén, saját sze­münkkel is láthattuk Torockó mai, s egykori hétköznapjait. Le­hetőségünk volt egy elképesztő beszélgetésre a falucska unitárius lelkészével, mely során egészen különös, mély elmélkedésre kész­tető dolgokat hallhattunk, megle­pően modern felfogásban. S ha Torockó, akkor hegyek. Idén nem a Székelykőre, hanem az azzal szemben lévő Vidálykőre másztunk fel. A hegyről szívszo­­rítóan gyönyörű kilátás nyílik a jellegzetes erdélyi tájra, nem ne­héz megérteni, miért fáj oly sokak foga a Kárpátok szent bérceire... Az utolsó napon már érezni lehetett a levegőben a közeledő búcsú gondolatának fagyos fu­vallatát. A pillanatét, amit egészen elkövetkezéséig tabuként kezel­tünk. Mégis eljött, s a kicsurranó könnyek is csak egyvalaminek szolgálhattak biztosítékául: a bú­csúzás fájdalmát csak a viszontlá­tás reménye enyhítheti.” SZV Bécsben gyakorolhatták a nyelvet A Nyitott Világ Alapítvány im­már 20 éve segíti a nyelvvizs­gára készülő diákokat: a tanév során folyamatosan tanfolya­mokkal, nyáron pedig külön­böző programokkal. A hagyományos nyelvtábor Fadd- Domboriban, a diákcsere prog­ram Németországgal, valamint a kulturális utazás Bécsbe minden évben megrendezésre kerül. Idén nyáron újabb diákcsoport látogatott az osztrák fővárosba, ahol a nevezetességek megtekin­tésén túl bővítették ismereteiket a történelem, a művészettörténet különböző területein, s mindezt helyi idegenvezetők segítségével. Közben persze sokat fejlődött a diákok szókincse, szövegértése és megannyi ország-ismereti infor­mációval gazdagodtak. Tanulták és gyakorolták a német nyelvet.- Még sohasem jártam az osztrák fővárosban - emléke­zett vissza a kirándulásra An­tics Hilda. - Nem csak a nyelv és kultúra, de az emberek habitu­sa, világlátása is különbözik. A bécsiek vidámabbak, illedelme­­sebbek és szabálykövetőbbek, mint mi magyarok. Érdekes volt megfigyelni a számos kultúra keveredését, hogy mennyire sokszínű a bécsi tömeg. Mégis, senkit sem vetnek meg kinézete, vagy más kultúrája miatt. Amiben Bécs még jelentősen különbözik kelet-európai társa­itól, az a (tömeg)közlekedés. A metrók, villamosok korszerűek, tiszták és gyorsak, könnyű el­igazodni a városi forgatagban. Bécs szépsége és pompája ma­gával ragadó, a város tisztasága lenyűgöző. Az utazás örök él­mény marad minden résztve­vőnek, hiszen úgy ismerhettük meg a várost, mintha mi is Bécs lakói lettünk volna. SZV

Next

/
Thumbnails
Contents