Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-08-27 / 29. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. augusztus 27. Határozott célokkal, jövőképpel a Szent Istváni alapokon A Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör augusztus 18-án tartotta immár hagyományos, Szent István-napi ünnepségét. „Stílszerűen” a Szent István Házban idézték fel a kereszténység felvétele mellett döntő magyar uralkodó tetteit, jutott azonban idejük közös beszélgetésre is egy kiadós vacsora mellett. Mindemellett végigpörgették az idő fonalát, felidézve a közösség tevékenységének meghatározó „képkockáit” - annak alapításától a kommunista időszak titkos működésén át egészen napjainkig. A társaskör világi elnöke, Gyurkovics János köszöntötte Kéres^képqálefian kát facebook oldalunkon: www.faceboo^^m/szeksza rd i va sa rna p/ rsü 1 m 3 A rendezvényen a Dobos Attila által írt Magyarok Világhimnusza mellett az „Isten hazánkért térdelünk elődbe..!’ kezdetű Magyar Szentek Himnuszát is elénekelte a tagság, majd a Taksonyi József ’.felajánlásával elkészített vaddisznó pörköltet ízlelhették meg a vendégek a Szent István Ház udvarán. I az egybegyűlteket, majd a diakónusi szolgálatát a szekszárdi plébánián töltő, németkéri Fekete Zoltán a kenyérről, annak az ember életében és a keresztény világban betöltött szerepéről ejtett szót. Mint elmondta, a kovász a lelki átalakulás, a megtérés szimbóluma. Jézus szülőhelye, Betlehem pedig magyarul a „kenyér házát” jelöli, és a Krisztus magát „Élő kenyérnek” nevezi. A diakónus felidézte: a Megváltó korában a kenyér az étkezés fő eledele volt, épp ezért a Szentírásban is számos helyen előfordul. Krisztus mindenekelőtt az „éhezőknek való ajándékozásban” jelöli meg a kenyér fontosságát. Mivel Szent István királyunk nemzetegységesítő tevékenysége, továbbá a kereszténység szívüggyé tételében játszott szerepe vitathatatlan, ezért tartozik szorosan ünnepéhez, augusztus húszadikához a kenyerek megáldásának szertartása is.- A nemzeti függetlenség, a szokások megőrzése és a kereszténység révén maradhatott meg a magyarság - állapította meg Fekete Zoltán. Mindehhez Szent István öröksége - a „Mária Országa” kultusz, a Szent Jobb és a Szent Korona, és a világi közigazgatást. Az istváni alapokon ma is hasonlóan kell gondolkodni: határozott célokkal megfelelő jövőképet valamint első királyunk által a vasárnap megszentelése - járult hozzá, amelyekből a magyarság még ma is meríthet. Kiemelte: az olyan közösségek, mint a Szekszárd-Újvárosi társaskör elengedhetetlen valláserkölcsi és hazafias nevelést folytatnak. Miután a diakónus megáldotta az új kenyeret és megosztott egy részletet János evangéliumából a kenyérszaporítás történetéről, a város első embere, Ács Rezső köszöntötte a tagságot. A polgármester - miután megszegte a Szent István napi kenyeret - beszédében rávilágított: csak rombolással nem lehet újítani, Szent István viszont épített. Emlékeztetett: első királyunk következetesen alakította ki Magyarországon az egyházi nyújtani. „Ezer éve Szent István úgy határozott, Magyarországnak Európa részekévé kell válnia, amelyet a későbbi korokban bástyaként védelmezett a támadásoktól.” Az újvárosi társaskör, mint a város egyik legerősebb civil szervezete, szintén erős alapokon nyugszik: annak elvei példát nyújtanak Szekszárd újonnan alakult közösségei számára - hangsúlyozta Ács Rezső. Az 1896-ban alapított Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör korábbi egyházi vezetőjéről, Horváth Károly esperesről elnevezett díjat idén Horváth Zoltán, a Bata Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója vehette át, aki évek óta biztosítja rendezvényeik ellátását. Gy.L.
