Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-06-25 / 24. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. június 25. A deáki kiegyezésben megyénk is tényező volt Gyökeres változásokat hozott a rendi berendezkedés átalakulásában a 150 éve, 1867. július 28-án, Ferenc József osztrák császár és magyar király által szentesített kiegyezés, amely több szempontból „lerakta" mai közigazgatási berendezkedésünk alapjait. A még mindig újdonságokkal szolgáló témában dr. Csekő Ernő, a soproni levéltár munkatársa osztott meg néhány adalékot június 16-án, a Vármegyeháza falai között működő Tolna Megyei Levéltár előadótermében. A kiegyezéssel létrejött a Magyar Királyság önállósága, amellyel hazánkban az alkotmányos monarchia, illetve a modern parlamentáris rendszer alapjait „tették le” az úgynevezett perszonálunió keretein belül - emelte ki mindenekelőtt a főlevéltáros. Magyarország területi integritása - Erdélyt és Horvát-Szlavónországot is beleértve - helyreállt, az országgyűlésnek pedig felelős, végrehajtó kormánya lett. Szakszerű igazságszolgáltatás épült ki önálló bírói és ügyészi szervezeti rendszerrel. Államberendezkedés terén az ezeréves Magyarország előrébb tartott, mint az őt évszázadokon át uraló Habsburg Birodalom. A kiegyezessél 1867-től mindkét országnak saját parlamentje lett, felelős kormánnyal, de közös uralkodóval. Ferenc József három kérdésben „nem engedett”: a kül-, a had-, valamint a pénzügy vonalán. A ’48-as 12 pontban szereplő követelésekből kettőben nem született megegyezés: a Nemzetőrség felállításában, illetve a függetlenségi párti ellenzék követelésében szereplő, önálló Nemzeti Bank kérdésében. A kiegyezés folyamatában Tolna megyéből Augusz Antal, iíj. Bartal György és gróf Apponyi György jártak élen. Augusz Deák Ferenccel folytatott tárgyalásokat 1864 decembere és 1865 áprilisa között, Bartal pedig 1865-ben a helytartótanács elnökhelyetteseként, illetve a központi közjogi bizottság elnökeként segítette a folyamatot. Apponyi György, aki királyi biztosként az 1861-es magyar országgyűlést nyitotta meg, több közjogi javaslattal is élt. Az uralkodó 1862-ben őt bízta meg az országok „összeszervezési tervének” kidolgozásával. E tekintetben síkra szállt amellett, hogy Magyarországot nem lehet Ausztriába olvasztani. Apponyi tagja volt az 1865-ben alakult országgyűlésnek is, ahol több fontos bizottság munkájában vett részt. A folyamat az úgynevezett „kis kiegyezéssel” vált teljessé: erről az 1870. évi 42. törvénycikk rendelkezett, amely az önkormányzatiság, a közigazgatási feladatok és az uralkodóhoz felirati, továbbá a törvényhatóságok egymással történő levelezésének meghatározásáról szólt. A kiegyezés „haszna” tagadhatatlan, hiszen az - mint dr. Csekő Ernő érvelt - népképviselet alapján próbálta átszervezni a Monarchiát. Deák Ferenc a megállapodással a nemzet létét bölcs, önmérsékletet tanúsító módon vitte előre. Gy. L. A szekszárdi születésű dr. Csekő Ernő a Garay János Gimnázium - • ban érettségizett 1990-ben. Később a JPTE természettudományi j karán tanult történelem-földrajz szakon. Ugyanitt, a Bölcsészet- : tudományi Karon politológiai specializációt abszolvált, majd : 2006-tól az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola ; történettudományi/gazdaság- és társadalomtörténeti program- • jának PhD képzésén vett részt. Itt védte meg „A dualizmus kori | elit Tolna megyében” című értekezését a történelemtudományok • tudományágában. Levéltárosként 1996. és 2001. között dolgozott j Szekszárdon, a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár munkatár- : saként 2002-től tevékenykedik. Számtalan tudományos, szakmai, : helytörténettel foglalkozó publikációja jelent meg folyóiratokban, : tanulmánykötetekben, amelyek jórészt Tolna megyével foglalkoz- j nak. írt tanulmányt a várossá vált legkisebb megyeszékhelyről, • Szekszárdról is. Fiatal kutatóként 2007-ben Csatkai Endre-díjat • vehetett át a soproni művelődési tevékenység elismerésére. Júliustól lép hatályba az új jövedéki törvény Tavaly fogadta el az Országgyűlés az új jövedéki törvényt, amely számos változást hoz a jövedéki szabályozásban, és amelyet július 1-jétől kell alkalmazni. Az egyik legfontosabb egyszerűsítés, hogy a sokféle adóraktári engedély típus helyett az új szabályozás egyféle adóraktári engedélyt ismer, azonban jövedéki termék továbbra is adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetésig. Új tevékenységként jelenik meg a borászati üzemengedélylyel rendelkező gazdálkodó, azaz a „kisüzemi bortermelő”, aki önállóan vagy más borászati üzemmel jogi és gazdasági kapcsolatban teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket. A kisüzemi bortermelő bérmunkát, bértárolást nem végezhet és csak előzetes bejelentést követően szállíthat adófelfüggesztéssel csendes bort (szőlőbor) és palackos erjesztésű habzóbort más adóraktárnak. A jövedéki ügyeket - néhány kivételével - kizárólag elektronikusan intézhető, azonban papír alapon is lehet intézni többek között: a magánfőző bejelentési kötelezettsége, valamint a párlat adójegy igénylése, kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetése, adatszolgáltatása. Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Kivétel azonban az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzés, maximum 200 ezer forintig. A jövedéki törvényben meghatározott esetekben változatlanul jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A fix összegű jövedéki biztosíték mellett azonban megjelenik a változó összegű jövedéki biztosíték fogalma is. Ez kedvezmények alkalmazását is lehetővé teszi, ezáltal bizonyos feltételek teljesülése esetén az eredeti jövedéki biztosíték öszszege alacsonyabb lehet. További jelentős változás, hogy július 1-jétől az adóraktár engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Az ügyintézésekhez szükséges elektronikus nyomtatványok, illetve az új jogszabállyal kapcsolatos információs füzetek és egyéb tájékoztatók elérhetők a www.nav.gov.hu oldalon. Forrás: NAV