Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-06-18 / 23. szám
r SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. június 18. Wosinsky Mórban egy igaz hazafi rejtőzött Merész vállalkozás új nézőpontból bemutatni egy népszerű, múlt századi hazánkfiát. Fokozottan igaz ez annak fényében, ha a köztiszteletben álló személy életének majd összes részlete ismert. Joggal feltételezhetnénk, hogy ez Wosinsky Mór európai hírű régész-tudós, plébános esetében is így van. Azonban a „másik arcát”, vagyis egyházi tevékenységét, de akár patrióta oldalát illetően is akad új a nap alatt. Ezekbe nyújt bepillantást dr. Ótós Miklós nyugalmazott főorvos közelmúltban megjelent „Wosinsky Mór: A tudós pap” című kötete, új megvilágításba helyezve a múzeumalapítóról kialakult eddigi képet.- Nem terveztem, hogy könyvet írok Wosinskyról, de levéltári kutatásaim során sok anyagot találtam róla. Részben korabeli újságokban megjelent híreket, részint a múzeum archív anyagában, illetve a pécsi püspöki és a helyi plébánia levéltárában - magyarázza a kutató, rögvest leszögezve: Wosinsky Mór papként is kiváló ember volt.- A hír, miszerint régészeti kutatásai miatt hanyagolta volna egyházi hivatását egyáltalán nem igaz - cáfol dr. Ótós Miklós. - Kétségtelen tény azonban, hogy 1894-ben néhány paptársával akarata ellenére egyházpolitikai vitába bonyolódott arról, hogy Perczel Dezső, a bonyhádi választókerület képviselője elkötelezte-e magát, hogy megszavazza a polgári házasság törvényét, avagy sem. E vita kapcsán merült fel ellene először ez a vád.- Wosinskynak 13 éves szekszárdi szolgálata során számos problémával kellett megküzdenie. Elődje, Hanny Gábor egy anyagi csőd szélén álló, sikkasztás gyanúját felvető plébániát hagyott maga után. A sors fintora, hogy az esetet neki kellett képviselnie az időközben felettesének (kanonok) kinevezett elődjével szemben. Ugyancsak peres ügy lett a templom hanyagul újraöntött harangjaiból. Amikor 1906-ban a belvárosi templom a 100. évébe lépett, Wosinsky a jubileum okán módos családokat keresett fel, akik vállalták, hogy a színes üvegablakok készítését finanszírozzák. Az oromfalon lévő üvegablakra viszont nem maradt vállalkozó, az csak a halála után szervezett gyűjtésből készült el.- Miközben folyamatosan dolgozott az egyházközség rendbetételén, múzeumalapításra is időt kerített...- Nagy dolog volt, hogy a megye vezetőivel karöltve sikerült 120 ezer (!) koronát összeszedni, amely kis kiegészítéssel már fedezte az építési költségeket. Akadt azért gond itt is: a pécsi vállalkozó korhadt gerendákat épített be, amelyeket egy évvel később cserélni kellett...- Meg kellett küzdenie a tudományos „oldallal” is...- Hitéből fakadóan egyes tudományos dolgozatait bibliai idézettel vezette be, melyet a 20. század elejének professzorai fanyalogva fogadtak. Feltehetően ennek köszönhető, hogy az akadémiai tagságra tízszer terjesztették fel, mígnem 1902- ben beválasztották az MTA-ba. „Az olyan ember, aki hisz a csodákban, nem lehet az akadémia tagja” - efféle kijelentéseket címeztek hozzá. Egyik levelében 50-nél is több dolgozatról és egyéb tudományos munkáról tett említést, halálakor a Tolnavármegye újság 43 dolgozatának címét közölte. Sokan megirigyelhették volna e gazdag pályafutást...- A kötetből megismerhetjük az utazót is.- Wosinsky számos országban járt előadásokat tartani, az archeológiái kongresszusok ismert résztvevője volt és euróDr. Ótós Miklós „Wosinsky Mór: A tudós pap” című kötete - amely a megyei múzeumban, valamint a Belvárosi Plébánián is megvásárolható - jótékony célokat szolgál: a bevételből a Remete kápolna felújítására fordítanak. pai hírnévre tett szert. Emellett magán utazásokon is részt vett. Járt Egyiptomban, ahol számos érdekes kalandban volt része. A szentföldi napjait áthatotta mély vallásossága, és beszámolt egy szultáni fogadásról is, Isztambulban. Lengyel származása ellenére igazi hazafi volt: öt ismert társával együtt kirándulást szervezett Isztambulba Rákóczi sírjának meglátogatására. Wosinsky tartotta az ottani szentmisét, hazatérve pedig kezdeményezték a fejedelem hamvainak hazaszállítását, mely két évvel később meg is történt.- Szamarkandba mi vitte?- Zichy Jenő kérte fel egy ősmagyarsággal kapcsolatos kutatásra, amelynek célja a Kaukázus északi területeinek bejárása volt. Ekkor jutottak el a mai Szamarkandig. Az ásatást az orosz cár végül nem engedélyezte. Az úton egy patinás keleti szobaberendezést is vásárolt, amely neves egyházi és tudós vendégeknek fenntartott három szobájának egyikét díszítette. Halála után elárverezték, mert valakik szerint „nem képviselt művészettörténeti értéket”. Ma egy Wosinsky tárlat értékes része lenne a Béla király téren...- Ahová dolgozószobája is nézett...- A plébánia bejárata fölött jobbra volt ez a helyiség. Úgy tudni, napi 18-20 órát is munkálkodott. Ha éjszaka valaki a téren sétált, nem volt olyan pillanat, hogy ne égett volna lámpás az ablakában.- gyimóthy -