Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-05-21 / 19. szám

2017. május 21. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Foltvarrás: az USA-tól Japánig hódítanak a remekek Húsz évvel ezelőtt ismerke­dett meg a foltvarrás „színé­vel és fonákjával" a 75 éve­sen is fiatalos dinamizmussal ténykedő Molnár Jánosné Marika. Az okleveles mérnök a leszáza­­lékolása után lelt rá erre a két évtizede űzött alkotó tevékeny­ségre. Persze, a gyermekkori kézimunka élményei is terelték erre az útra, és mind a mai napig maga varrja ruháit. Részt vett az első zánkai foltvarró alkotótá­borban, ahol „örök szerelembe esett” e különleges technikával. A Magyar Foltvarró Céhben 2003-tól céhmester, több helyi és országos tárlatot tudhat már maga mögött. Molnár Jánosné alkotásaiból május 12-én nyílt tárlat a Babits kulturális központban, ahol Aczélosné Solymár Magdolna, a Szekszárdkörnyéki Foltvarró Egyesület elnöke nem festett túl derűlátó képet a foltvarrás­ról. Az idősebb generáció tagja­itól még elleshetőek lennének a fortélyok, ám szerinte a fiatalok csupán a gyors eredménnyel kecsegtető munkákat kedve­lik... Az elnök emlékeztetett: Marika alapította azt a Mozaik Foltvarró Szakkört, amelyből a szekszárdkörnyéki egyesület is kinőtte magát. Molnár Jánosné legutóbb Pé­csett, a Zsolnai Színek országos pályázaton nyert második díjat angol papírtechnikával varrt faliképével, de kivette részét a Dolányi Anna ötlete alapján vi­lágsikerre vitt, francia „boutis” technikával készített, kalota­szegi csempe-mintájú „kályha” varrásából is, amelyet a közel­múltban a szekszárdi közönség is megcsodálhatott a kulturális központ márványtermében. Egyedi munkastílusáról min­dent elmond, hogy egyik kö­zönségdíjas alkotása 1200 óra (!) alatt készült el. Azt mondja: alkotott már megannyi tech­nikával, ám a szívéhez legkö­zelebb állónak a saját mintájú applikációit tartja. Gy.L. Molnár Jánosné munkái kö­zül három bekerült az „500 legszebb tradicionális quilt” című amerikai könyvbe, és még egy japán újságban is he­lyet kapott. Tárlatán egyebek mellett szemügyre vehetünk egy „diagonális kunyhót”, csornai és buzsáki rátétes mintával készült alkotásokat is. A kiállítás érdekességei a Marika keze munkáját dicsé­rő táskák és erszények. Lappangó fertőzés veszély Zenei pályára készült Az elmúlt hetekben csapadé­kosra fordult időjárás követ­keztében a növényvédelem hivatásos szakemberei már május elején alaposan szem­ügyre vették a szőlő-ültetvé­nyeket. A kérdés az volt: teljesültek-e a lisztharmat kialakulásához szükséges aszkospórás fertőzés feltételei? Az átvizsgált négy nagyobb kiterjedésű, szekszár­di és villányi ültetvény közül háromban nem találtak ilyet a szakemberek, csak az egyik, nyugati fekvésű villányi terüle­ten, Babarcszőllősön - osztotta meg tapasztalatait dr. Fűzi Ist­ván mérnök, növényvédelmi szakember.- Május 10-én, egy levélen minden kétséget kizáróan már ott voltak a lisztharmat-fertő­­zés tünetei, ami mindenképpen intő jel. Már csak azért is, mert a május 3. és 8. közötti időszak­ban, amikor helyenként 80-100 mm csapadék is lehullott, ma­gas hőmérsékleten nagy volt a „nedvességborítottság”. Hogy történt-e fertőzés, erre még nem lehet egyértelmű választ adni. Ha igen, akkor a tüneteknek ezen a hétvégén már meg kell jelenniük az ültetvények vala­melyikén - vonta le a konklúzi­ót Fűzi István. Ezen időjárási viszonyok közepette teljesültek a másik gombabetegség, a peronoszpó­­ra primer-fertőzésének feltéte­lei is, itt azonban a lappangási idő hosszabb (10-13 nap), hogy kiderüljön: szükséges-e már komolyabban védekezni ellene. B. Gy. Először a pszichiátere olvasta Karafiáth Orsolya legújabb regényének kéziratát, amely októberben jelenik meg. A népszerű írónő erről szerdán, a Babits Mihály Kulturális Központban beszélt. A „megosztó személyiségű” Karafiáth Orsolya volt a ven­dége a Babits Mihály Kulturális Központ és a Jelenkor folyó­irat együttműködésében zajló író-olvasó találkozónak. „Nekem az írás lett az egyik legfontosabb tevékenységem, minden egyéb között” - mond­ta az írónő Ágoston Zoltán fel­vetésére, amely Karafiáth Orso­lya erős médiajelenlétére utalt. Az írónő rendszeres szereplője különböző televíziós műsorok­nak, ám mint mondta, egyetlen csatornával sem kötött állandó szerződést, mert számára az írás és a függetlenség a legfontosabb. Kiemelt szerepet játszik életé­ben a zene is, gyerekként erre a pályára készült. Művészetked­velő családból származik, így támogatták tevékenységében, ■Ü \ \ ám végül az írás lett önkifejező eszköze, amelyet édesapja nem fogadott kitörő örömmel. „Majd, ha Babitsot megközelíted, akkor fogom ezeket olvasni” - idézte föl apja szavait az írónő. Karafiáth Orsolya négy verses­kötete és két regénye mellett leg­újabb családregényéről is beszélt. A mű nem életrajzi ihletésű, de sok motívum szerepel benne magáról - szögezte le. A négy évig készült kötet egy alkohollal küzdő lány történetét mutatja be. Az olvasók októberben vehetik kezükbe a kötetet. mwj

Next

/
Thumbnails
Contents