Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-05-14 / 18. szám

2017. május 14. „ SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A bukovinai székelyek otthonra találtak Tolnában Különleges, személyes emlé­kekkel teli tárlattal lepte meg az érdeklődőket a Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egye­sülete, akik immáron hét esz­tendeje őrzik és népszerűsítik a székely kultúrát, identitást városunkban. A Babits Mihály Kulturális Központban megnyílt kiállítá­son az egyesület tagsága által összegyűjtött több száz doku­mentumba (honosító iratokba, keresztlevelekbe, családi fo­tográfiákba) lehet betekinteni tíz tablón át. A május 6-i tárlat­nyitó vendége volt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtit­kár. A bukovinai székely szár­mazású politikus beszédében aláhúzta: a bukovinai székelyek sokat tettek a magyar kultúráért oly módon, hogy mindeközben saját identitásukat is megőriz­ték, megkapaszkodva a Tolna megyei tájon. Beszélt arról is, hogy kevés olyan magyar népcsoport van, amely a bukovinai székelyek­hez hasonló telepítéstörténettel bír. A székelység maguk is te­lepített népcsoport volt, akiket az Árpád-házi királyok Ma­gyarország különböző részeiről telepítettek Erdély dél-keleti részére. Amikor székelységről beszélünk, nem egy „vérségi népcsoportról”, hanem „jogi kategóriáról” beszélünk, amely később önálló magyar népcso­porttá vált - fogalmazott Potápi Árpád János. A szekszárdi egyesület mű­ködését Szegedi Dezsőné elnök mutatta be a megnyitón, emlé­keztetve arra: az öt bukovinai falu hányadtatással teli székely lakossága egy délvidéki kitérő után vert végül gyökeret Ma­gyarországon, s így Tolna me­gyében. A rendezvényen az egyesü­let „Maroknyi Székely” Nép­dalköre lépett fel, és idézetek hangzottak el Bágyi Zsuzsanna festőművész „Balladát éneklő” című, harmincöt bukovinai székely emlékein alapuló köny­véből. Szereplői mintegy 76 év emlékeiről mesélnek, felleb­­bentve a fátylat magyarországi letelepedésük körülményeiről is. Az egyesület kiadásában napvilágot látott kötet borító­ján a szerző egy székely asz­­szonyról készített alkotása lát­ható. A hiánypótló tárlaton, ame­lyet még két hétig lehet látni a kulturális központ márványter­mében, Illés Tibor a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsé­gének elnöke is tiszteletét tette. Gy.L. A 2010-ben tizennyolc ala­pító taggal létrehívott Buko­vinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete az eltelt időszak­ban emlékparkot avatott Újvárosban, hagyományos székely étkeket kínált a Béla király téren, népdalkört ala­pított, borversenyt rendezett, tavaly júniusban pedig a szekszárdi önkormányzat és a Bethlen Gábor Alapítvány segítségével kialakította saját közösségi házát is. Három szekszárdi az Országház borai között Első alkalommal választot­ták ki Az Országház borait. A címet nyolc kategóriában ítélték oda, elsősorban a Kár­pát-medencében őshonos fajtákból készült tételeknek. A kiválasztott nyolc bor között három szekszárdit találni. „Megérett az idő arra, hogy a magyar alkotóerő olyan nagy­szerű megnyilvánulásai, mint a magyar Országház és a ma­gyar bor évente egymásra találjanak” - hangsúlyozta a pénteki budapesti eredmény­­hirdetésen az Országház elnö­ke. Kövér László emlékeztetett arra, hogy a 20. század elején a történelmi Magyarország te­rületén 300 ezer hektáron ter­meltek bort, ma pedig 65 ezer hektáron művelnek szőlőt az országban, noha a szőlészeti kultúra az emberi civilizáció egyik fokmérője. „A kommunizmus alatt a magyar bortermelés tragikus évtizedeket élt meg, de a rend­szerváltozás egyik kétségen kí­vüli sikertörténete, hogy a ma­gyar bor ebből az állapotából tudott ismét világszínvonalú minőséget elérni” - idézte fel a házelnök. Sánta Zoltán nemzetközi borakadémikus az MTI-nek elmondta, a pályázat kategóriái elsősorban a Kárpát-medencé­ben régóta honos szőlőfajtá­kat fedik le, az egyéb fehérbor csoportba hárslevelűből, juh­farkból, kéknyelűből és ezer­jóból készült tételeket lehetett nevezni. A nyolc meghirdetett kategóriában összesen 147 pa­lack érkezett, 13 magyarorszá­gi és egy határon túli borvidék összesen 81 pincészetétől. A kékfrankosok és a bikavérek közül a szekszárdi Fritz Pincé­szet 2012-es tételeit választotta a zsűri, míg a legjobb kadarka a szekszárdi Takler Borbirtok 2015-ös tétele lett, s így visel­heti „Az Ország bora” címet. A nyolc kategóriagyőztes borból kétszáz-kétszáz pa­lackot vásárol a Parlament, a termelők pedig az Országház épületét díszítő szőlészet és bo­rászat szobor kicsinyített mását kapták. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents