Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-01-22 / 2. szám
2017. január 22. SZEKSZÁRDI Hagyományt teremt és közösséget formál a kertbarát kör Az idén negyven éves a Dicenty Dezső Kertbarát Kör, amely hétfő este tartotta jubileumi évadnyitóját a Babits Mihály Kulturális Központban. A rendezvény kezdetén a tagok egy perces néma csenddel adóztak a kertbarát kör elhunyt tagjainak emléke előtt. Ferenc Vilmos elnök köszöntő beszédében felidézte, hogy a Szekszárdi Hegyközség 1995-ös létrejöttéig az 1977- ben alapított Dicenty Dezső Kertbarát Kör volt az egyetlen szervezet, mely szakmai segítséget nyújtott a termelőknek. Szerveztek országos borversenyt a különböző hazai kertbarát köröknek, de országos konferenciát is tartottak Szekszárdon. Vincellérképzést is szerveztek, 2000-ben pedig 23 termelő borából megalkották az „Évezred bikavérét”. Az elnök elmondta még, hogy a kertbarát kör sok hagyományt honosított meg, vagy támasztott fel Szekszárdon. Ők kezdték el azt a munkát, mellyel egy-egy borünnephez különböző borfajtákat társítottak. Ilyen többek között a januári Vince napi vesszővágás, mely a kékfrankos ünnepe, az áprilisi Szent György-napi borünnep, mely nemcsak a városi borverseny eredményhirdetésének napja, de egyben a bikavér ünnepe is. Szintén ehhez kapcsolódó hagyomány a Jövések Könyve, melyet 2000-ben indítottak útjára. A könyv egyébként mostanra betelt, így újraköt-Ferenc Vilmos, a Dicenty Dezső Kertbarát Kör elnöke tetik azt. Szintén ebbe a sorba tartozik a Márton-nap, mely a kadarka ünnepe és egyre népszerűbb Szekszárdon. Ferenc Vilmos szerint a legfontosabb mégis az, hogy a kertbarát kör közösséget formál, melyben együtt lehetnek a hasonló érdeklődésű emberek. A mintegy 150 tagot számláló szervezet elnöke zárásként arra biztatta a mintegy 60 megjelent tagot, hogy továbbra is minél többen vegyenek részt rendezvényeiken. A Dicenty Dezső Kertbarát Kör idén is megtartja hagyományos alkalmait. így többek között a Vince-napi Borünnepet (január 21.), a kertbarát kör 40. jubileumi borversenyét (március 1.), a Szent György-napi borünnepet (április 22.), a Szent Orbán Napi Borünnepet (május 27.). Emellett előadásokat és tanulmányi utakat szerveznek, többek között Tokajba és Balatonlellére. Forrás: kadarka.net „A zene az égbe tör” - Lányi Péter emlékére A fenti címmel adott emlékezetes hangversenyt még 2014 novemberében Lányi Péter zongoraművész a Művészetek Házában. Debussy, Schumann és Liszt darabjait játszotta, a zene nyelvén szólt az élet szépségéről, amiről ő sokat tudott... A Művészetek Házába várták az elmúlt szombaton is. Mözsi-Szabó István kiállításának megnyitóján működött volna közre, de nem érezte jól magát, lemondta a fellépést. Az utolsót... Lányi Pétert 70 éves korában érte a halál, s vele a város egyik legismertebb és legelismertebb egyénisége távozott. Lányi Péter 1946-ban született Szekszárdon. A Garay János Gimnáziumban tett érettségi után a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Tagozatán szerzett zongora-szolfézs szakos tanári diplomát 1969-ben. A dombóvári zeneiskolában helyezkedett el, majd egy pécsi „kitérőt” követően 1977-ben tért haza. A tanítóképzőfőiskolán adjunktus, docens, majd tanszékvezető, később főigazgató-helyettes lett. Államvizsgát 1995 tavaszán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tagozatán tett. Ha munkája más városokba szólította is, mindig szekszárdi maradt, s nem csupán családja, de társadalmi, emberi kapcsolatai okán is. Személyében magas színvonalon ötvöződött a szuggesztív előadóművész, a kiváló zenepedagógus, az aktív szervező és népművelő. Minderre humanitása, közvetlensége, segítőkészsége, tehetsége tette alkalmassá. „Kiváló előadóművész volt, országos megbecsülésnek örvendett” - vallja róla kollégája, Ágostonná Béres Kornélia, a zeneiskola vezetője. „Sokan hallották játékát szólistaként, kamaramuzsikusként vagy zongorakísérőként valamely városi rendezvényen. Remek korrepetitor és nagyszerű muzsikus volt. Zenepedagógusként sok-sok fiatal tudását csiszolta, s azt a magas minőséget, amit ő képviselt, kollégáitól is elvárta.” A Zenetanárok Országos Zongoraversenyének 1974-es elsődíjasa, majd Husek Rezső után szervezője is volt. Lányi Péter fogta össze a szekszárdi zenetanárok adventi-farsangi koncertjeinek szervezését, neki köszönhetjük a tavaly őszi Liszt emlékkoncert szakmai megvalósítását. Zenei rendezőként dolgozott a Magyarországi Német Színházban. A városért tett több évtizedes erőfeszítését Szekszárd önkormányzata 1995-ben a Pro Urbe díjjal ismerte el, a Muslinca Férfikar - melynek alapító művészeti vezetője a volt - 2015-ben érdemelte ki a Szekszárdi Javáért elismerést. Lapunk Kis Pál Istvánnak Lányi Péter 65. születésnapjára írt „Balladaféle a szekszárdi Cotart mesterhez” című művének egy részletével búcsúzik: „Jó Cotartom, maradj víg gavallér, maradj a tószt derűs mulatsága, tálentumra légy az ezüst tallér, váltani azt, mikor a bor drága... Ne vágyj ennél méltóbb társaságra, légy, ahogy mindig a mesterünk, pokolra mind vagy a mennyországba meglátod barátom, (utánad) elmegyünk! Ajánlás: Herceg, azt a hálósipkát tedd el! Bírja még úgy látom jó Cotárt, hadd találja közöttünk a reggel, ne kívánj még nekünk „jóccakát”!
