Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-03-05 / 8. szám
6 2017. március 5. , SZEKSZÁRDI MSARNAP Közeleg a határidő: borászoknak kell nyilatkozniuk Március 10-ig kell nyilatkoznia megyénk 300 borászának közel 500 telephelyét érintően arról, hogy a jövőben egyszerűsített adóraktárként vagy kisüzemi bortermelőként kívánja folytatni a tevékenységét. A nyilatkozattételre a jövedéki törvény változása miatt van szükség - tudtuk meg dr. Fülöp Ferenctől, a NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatóhelyettesétől a Garay gimnáziumban tartott február 15-i előadáson. Az új jövedéki törvény rendelkezései 2017. április 1-jén lépnek életbe. A szabályozás egyszerűsíti az eljárásrendet, egyúttal átláthatóbb is. A törvény változásai a szekszárdi borászokat is érintik. Március 10-ig minden borászatnak nyilatkoznia kell, hogy a jövőben a korábban megszokott egyszerűsített adóraktári formában vagy kisüzemi bortermelőként kívánja folytatnia tevékenységét. Ez most a legfontosabb határidő, ám a törvény több újdonságot hoz magával. Változtak például a termék-meghatározások. A szőlőbor mostantól csendes bor néven szerepel a törvényben, a pezsgő meghatározás pedig megszűnt: ezentúl a habzóbor megnevezés használható. Az új jövedéki törvény alapján az adóraktári rendszer átalakul, egységesül, ez természetesen érinti az egyszerűsített adóraktári rendszert, amelyben eddig a borászatok működtek. Egyszerűsített adóraktári engedélyt a jövőben az a borászati üzem kaphat, amely csendes bort, illetve évente maximum 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbort állít elő. Fontos változás, hogy mostantól nem csupán egyszerűsített adóraktári formában, hanem kisüzemi bortermelőként is folytathatják tevékenységüket a borászok. Kisüzemi bortermelő lehet az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező üzem, amely az utolsó három borpiaci év átlagában legfeljebb 1000 hektoliter csendes bort állít elő, szőlőt és más borászati terméket külföldről nem szerez be. Ez alól kivétel a sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény. A kisüzemi bortermelő más személytől csendes bort nem szerezhet be, valamint a saját előállítású csendes borból évente maximum 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbort állíthat elő. Nem kaphat viszont kisüzemi bortermelői engedélyt az, aki kockázatos adózónak minősül. Ebben az esetben a borászat csak egyszerűsített adóraktári formában, palackos erjesztésű habzóbor előállítása esetén 250 ezer forint jövedéki biztosíték ellenében végezheti a tevékenységet. A nagyobb borászatoknak, azaz az egyszerűsített adóraktárt üzemeltetőknek a jövőben sem kötelező elektronikus nyilvántartást vezetniük, ám ezentúl a pincekönyv hitelesítése mellett még a hivatalos zár-nyilvántartás hitelesítése is szükséges. A borászatokra vonatkozó eddigi évi kétszeri elszámolási kötelezettség megszűnik: mostantól elegendő évente egy alkalommal, a borpiaci évvégén, augusztus 15-ig benyújtani a hegybíróhoz az elszámolást. Most csak a legfontosabb változásokat említettük, ám a NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatóságán minden kérdésben segítséget nyújtanak. A fenti nyilatkozatot elektronikusan, ügyfélkapun keresztül, illetve postán vagy személyesen is benyújthatják az érintettek. Aki elmulasztja a nyilatkozattételt, annak egyszerűsített adóraktári engedélye 2017. március 31-ével megszűnik és automatikusan átminősítik kisüzemi bortermelővé, a 2004. előtti borászatiüzem-engedélyt szerzett borászatoknak pedig új engedélyezési eljárást kell indítaniuk. M. Wessely Judit Imázsfilm Tolna megyéről FOTÓ: FB/TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Egy éves munka eredményeként készült el a Tolna Megyei Önkormányzat megyét népszerűsítő imázsfilmje, amelynek premierjét február 23-án, a Sárosdi Pincében tartották. A (média)est díszvendége Reviczky Gábor színművész volt, aki a megye szépségét és értékeit bemutató film narrátoraként vállalt részt az alkotásban. A közel négy perces alkotás a megye értékeire fókuszálva mutatja be a vidéket. A „Hol az ember boldog, s boldogul” címet viselő film mindenkinek szól, tekintsen a megyére akár otthonaként, akár úti célként. A megyei identitás erősítése mellett fontos szerepe van a turizmus, s általa a gazdaság fellendítésében is. A felvételeken a Tolna megyeiek számára ismerős tájak és értékek sora bukkan fel: többek között a csodálatos Duna, a lenyűgöző ártéri erdők, a bátaszéki molyhos tölgy - mely 20lóban elnyerte „Az év fája” címet -, a bonyhádi magyar tarkák, a gazdag termőföldek, a dimbes-dombos szelíd tolnai táj, a szekszárdi szőlők és borbirtokok, és persze maguk a Tolna megyeiek. A filmet Vida Tünde, Babai István, illetve Schmidt Ferenc készítette, a Reviczky Gábor színművész hangján elhangzó lélekbe markoló szöveget Tóth Róbert írta. Forrás: kadarka.net Jegyzet Kurrens cikk a biciklilámpa Az alábbi sorokat csak azért vetettem papírra, hogy nálam okosabb, elővigyázatosabb, rendszeresen kerékpározó szekszárdiak ne a saját kárukon tanuljanak! Lezárt biciklit ma már ritkán tulajdonítanak el, ám az igen praktikus, kicsi, könnyen felrakható, viszonylag olcsó mobil lámpákat annál inkább - ha azokat a járgányon hagyjuk... Saját példámból tudom: előbb-utóbb biztosan akad egy piti tolvaj. Jó egy éve történt az első eset, amit még félig viccesen úgy kommentáltam: „legyen boldog vele az illető”. Aztán előtört belőlem a „szociális érzékenység” is: hátha egy rászoruló biciklis esett bűnbe. Most viszont, hogy két héten belül kétszer is duplán „leszereltek”, felettébb bosszús vagyok! A második esetnél az elhasznált hátsó - óh, milyen kedves - meghagyta az illető. Feltételezem: több tucatnyi szekszárdi bringás társam ismer magára a történetben, s közülük néhányon már az első esetből tanultak, s egy rövid megállásnál is magukkal viszik a világítótesteket. Feljelentést persze „eszem ágában” sincs tenni, abszolút fölösleges is. A „gondatlanságom” megállapítható, s a tanulság is levonható. Mindenesetre ezután gyanakvóan nézek majd azokra a szabadpiaci árusokra, akik csak ebben a „portfóliában utazva”, kicsit is kopottas árut kínálnak... B. Gy.
