Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-02-26 / 7. szám
2017. február 26. ^ SZEKSZÁRDI WASARMAP Születésnapra: Szekszárdon muzsikált a 70 éves Sebő Ferenc Február 10-én ünnepelte 70. születésnapját Sebő Ferenc zeneszerző, zenetudós, előadóművész, a hazai hangszeres népzenei- és táncház-mozgalom egyik elindítója. A Sebő-együttes alapítója szerda este szülővárosában, Szekszárdon lépett közönség elé. A Kossuth-díjas Sebő Ferencet néhány nappal a vármegyeházi koncert előtt telefonon értük utol, s a születésnapi gratulációt követően mindjárt a Szekszárddal való kapcsolatáról kérdeztük.- A háború után a szüleimnek mindent újra kellett kezdeniük. Gerjen-pusztán találtak ideiglenes otthonra, ám amikor én születtem, az orvosok azt mondták: nehéz ügy lesz, kórházba kell mennie anyámnak. így hát a szülővárosom Szekszárd, de nem éltünk ott soha. Anyai nagyszüleim laktak a városban, akiknél többször is megfordultam, és ma is élnek ott rokonaim - mondta Sebők Ferenc. A család Székesfehérvárra költözött, ahol Ferenc a gimnázium mellett zeneiskolába is járt: zongorázni és csellózni tanult. A középiskolát már a fővárosban fejezte be, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerzett diplomát 1970-ben. Három évet dolgozott is tanult szakmájában, de már akkor is a zene vonzotta...- Az egyetemen azonnal „belecsöppentem” a diák szimfonikus zenekarba. Itt ismertem meg Halmos Bélát - ő brácsázott, én csellóztam. Később aztán gitározni tanultunk, meg minden olyan hangszeren játszani, aminek köze lehetett a népzenéhez. Az egyetemi évek alatt állt először közönség elé énekelt verseivel. József Attila „Rejtelmek, ha zengenek” című költeményére írt dalát eljátszhatta Kozmucza Flórának, akinek a költő a verset írta. „Az énekelt vers hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza, a népzenei megközelítésből áradó egyszerűség alkalmas arra, hogy a szöveget előtérbe helyezze. Én valahogy már az elején eltaláltam ennek a műfajnak a hangnemét, s bár az 1968- as „Ki mit tud?”-on még azzal dobták vissza a jelentkezésemet, hogy ilyen műfaj nem létezik, velem együtt számos formáció indult el hasonló törekvésekkel" - fejtette ki a zenész. Sebő Ferenc felidézte, amikor Halmossal pályájuk elindult, a szakemberek azt mondták: a népzene autentikus előadását nem lehet megtanulni. A fejükbe vették, hogy bebizonyítják, ez nincs így. Mentoruknál, Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására azonnal bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Céljuk volt, hogy a megismert zenéket eredeti formájukban el is játsszuk. így váltak a hazai hangszeres népzenei- és táncház-mozgalom elindítóivá. „A hatvanas évek végéig nem vállalták fel Magyarországon a táncot és a népzenét, ami előtte évszázadokon át a társkeresés legfontosabb kötőanyaga volt. Azt mondták, a népdalok nem a mai ember érzésvilágát fejezik ki. Dehogynem: szerelemről, bánatról, halálról szólnak, ráadásul a nyelvezetet mindig aktualizálták az adott generáció problémáira” - hangsúlyozta. Sebő Ferenc első „népdalát” 1972-ben, Széken gyűjtötte. „Kölcsönmagnóval kezdtem. Több évtizeden át gyűjtöttünk zenét, leginkább Kallós Zoltán néprajzkutató irányításával. Pontos címekre mentünk, aztán a megismert énekesekkel, táncosokkal próbáltuk mélyíteni a kapcsolatot” - fűzte hozzá a muzsikus. A Mezőségről is „dőlt” az izgalmas, szép anyag. Annak idején Bartók elkerülte ezt a vidéket, mondván „elrománosodott”. Sebő a hetvenes években a Népművelődési Intézetben dolgozott, közben számos televíziós produkcióban és filmben népszerűsítette a népzenét és a verseket. Másfél évtizeddel építész diplomája után beiratkozott a Zeneakadémia nappali tagozatára, és 1989-ben elvégezte a zenetudományi szakot. Ma elméletet tanít a Népzene tanszéken. A kilencvenes években Sebő Ferenc a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, majd a Hagyományok Házában - amely a táncház-mozgalom intézményévé is vált - dolgozott szakmai igazgatóként 2002-től 2011- es nyugdíjazásáig. Manapság a közmédián látható „Fölszállott a páva” zsűrijének elnöke. „Nagyon jókor jött ez a tehetségkutató. Épp akkor, amikor a magyar televízióban még strukturális hely sem volt népzenei, néptáncos műsoroknak. Sok tehetséges fiatalt ismertem meg, hiszen mintegy 400 jelentkezőből válogattuk ki az élő adásba kerülő produkciókat.” A számos sikeres versfeldolgozó és népzenei lemezt készített Sebő-együttes 1973-ban alakult a Halmos-Sebő duóból, és első korszakában a nyolcvanas évek közepéig volt aktív. Együtt dolgoztak a később a Muzsikás együttest alapító Éri Péterrel, és az 1976-ban a Kormoránt elindító Koltay Gergellyel, de énekelt náluk Sebestyén Márta is. Az újjáalakulást 1998 hozta meg, napjainkban Barvich Iván, Perger László, Soós Réka és Tímár Sára szerepel az együttesben, amely továbbra is koncertezik külföldön és idehaza, és heti rendszerességgel fellép a Budavári Művelődési Házban. Sebő Ferenc szerint idén szeretnék megjelentetni az erdélyi költő, Kovács András Ferenc régóta játszott megzenésített verseit. fekete/MTI Vármegyeházi este A Sebő-együttes adott koncertet a Vármegyeházi Esték sorozatban szerdán, a megyeháza dísztermében. A nemzet művésze címmel kitüntetett énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, Sebő Ferencet, és az együttes tagjait dr. Florváth Kálmán kormánymegbízott köszöntötte. Sebő a koncert előtt arról szólt a hallgatóságnak, hogy az éneklő verselést, mely már Balassi Bálint idején is létezett, a népdalok tartották fent. A népdal gyakorlatilag nem más, mint egy elénekelhető vers. Ő maga is a versektől jutott el a népdalokig. „Olyan érdekes nyelvünk és költészetünk van, mely évszázadokra visszanyúlóan élvezhető produkciót mutat. Nem a régisége miatt tetszenek ezek a versek, hanem azért mert anynyira korszerűek és érthetők” - fogalmazott a nemzet művésze. A Sebő-együttes előadásában ezen az esten megszólalt többek között Babits Mihály „Szerenád” című archaizáló, de modern elemekkel tarkított versének megzenésített változata is. S. V.