Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-10-23 / 38. szám

2016. október 23. 5 SZEKSZÁRDI VASARMAP Érezze át korunk ifjúsága 1956 valóságát! IŢŞ MIHÁLY Lehel Jenő (1917-1997) mérnök, amatőr fotómű­vész, az ötvenes évektől ti­zenöt esztendőn át a MÁV Vasúttervező Intézet klubjá­ban dolgozott, hátrahagyva 1400 tekercsnyi, 6x6 cm-es fotográfiát. 1956 október vége és november eleje között készített képei önálló egysé­get alkotnak életművében. Fotónegatívjai az Egyesült Államokból kerültek haza, amelyekről legelőször 2006 októberében, a Kolta Galé­riában mutattak be nagyí­tásokat. Azóta műveit már Erdélyben is láthatta a nagy­­közönség. ges nemzettudatra, identitásra van szükség, s arra, hogy vala­mennyi magyar szívében ünnep maradjon október 23. Gy.L. a szekszárdi ’56-os Nemze­ti Bizottság egykori tagja, aki 1968-ban - tartva a retorziótól - a forradalommal kapcsolatos valamennyi dokumentumát (új­ságokat, képeket, röpcédulákat) eltüzelte. „Ezért is lényeges ez a kiállítás, amely átmentette az utókornak a szabadságharc tör­ténéseit” - fogalmazott dr. Pálos Miklós, majd kiemelte: egészsé-Hatvan éve a tízen- és hu­szonéves fiatalok nem azért mentek az utcára, hogy hő­sök legyenek, hogy a törté­nelemkönyvek lapjaira kerül­jenek. Azért tettek így, mert bíztak benne, hogy a szabad­ság eszméje elsodorhatja az elnyomó rendszert, amely­ben kénytelenek voltak élni. Erről ejtett szót dr. Haag Éva, Szekszárd alpolgármeste­re október 17-én, az 1956-os forradalom hatvanadik évfor­dulójára emlékező szekszárdi rendezvénysorozat megnyitó­ján, a Babits Mihály Kulturális Központban. A Márványterem­ben „Törött rácsok” címmel Le­hel Jenő fotóiból nyílt kiállítás, aki a forradalom eseményeit örökítette meg - sajátos, rá jel­lemző látásmódban. Lehel alko­tásai azért is különlegesek, mert csupán tíz éve mutatták be őket a nagyközönségnek. (Ugyan­ezen a napon, a mozi előterében „Örök rácsok?” címmel Vértes Zoltán, dombóvári fotós 2006. október 23-án Budapesten ké­szített felvételeiből nyílt tárlat.) A hazai és külföldi fotóripor­terek által 60 éve készített anya­gok kapcsán az alpolgármester említést tett egy tizenöt éves lányról, akit Carsten Vagn-Han­­sen dán fotós örökített meg pu­­fajkában, géppisztollyal a kezé­ben a körúton. Erikát néhány nappal később, orvosi köpeny­ben, segítségnyújtás közben lőtte agyon egy orosz katona. A róla készült fotográfiát - az idei ’56-os bélyegpályázat nyer­tesét - már a halála után hoz­ták le a külföldi lapok. „E fiatal lány vált Nyugaton a szabadság egyik szimbólumává” - hívta fel a figyelmet dr. Haag Éva, kiemelve egyúttal: „1956 szel­lemiségét egyéni sorsokon át lehet igazán megérteni. Ennek a tárlatnak is ez a célja, hogy a mai ifjúság átérezzen valamit a velük hasonló korú, akkoriban fegyvert ragadott korosztály mindennapjaiból.” A megnyitón dr. Pálos Mik­lós, korábbi megyei közgyűlési alelnök vázolta a kommuniz­mus hátterét a jelenlévő diákok­nak, kiemelve: az osztály nélküli társadalmat hirdető ideológia harminc millió meggyilkolt, és százmillió, testileg-lelkileg meg­nyomorított embert hagyott maga után. „Ami ’56-ban tör­tént az eszme ellen, az az ifjúság forradalma volt” - fogalmazott Városi megemlékezés 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Szekszárd, 2016. október 23. A MAGYAR SZABADSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents