Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-12-11 / 45. szám
2016. december 11. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP TAM ASZ Alapítvány Dél-dunántúli Regionális Diszpécserszolgálat 72/233-160 Hajléktalan embereket segítő szolgálat (Utcai segítségnyújtás, elhelyezés, adományközvetítés, információ stb.) Hívható: o-tól 24 óráig. 20/975-2385 diszpceser@tamaszalapitvany.hu FELHÍVÁS A Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 97. §-a alapján 2016. december 14-én (szerdán) 09:00 órakor tartja a 2016. évi közmeghallgatását. A közmeghallgatás helye: Babits Mihály Kulturális Központ (7100 Szekszárd, Szent István tér 10.) A Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete minden érdeklődő állampolgárt tisztelettel vár. ifi. Kovács György Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke December 4-ei rejtvényünk megfejtése: Claude Monet: A londoni parlament A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Fodor Nándor. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését december 15-én (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM „Aki titeket befogad, engem fogad be..." Hittanos gyerekekkel újra átnéztük a karácsonyi történeteket, s egy csodálatos felismerésre jutottunk: az egyik meghatározó motívum valamennyi történetben a befogadás. Mária befogadta az angyal szavait, majd befogadta a Szentlélek ajándékát, a magzatot szíve alá. A napkeleti bölcsek befogadták a csillagok üzenetét, szívükben forgatták azt, értelmükbe zárták, és tetté, lépésekké formálták a befogadott titkot. József befogadta Máriát a gyermekkel együtt, holott értelme előtt még zárva volt a teljes értés. Befogadta az álom rejtette biztatást, magába zárta az Úr szavát, és ezernyi kérdése és bizonytalansága ellenére is őrizte azt, s őrizte a rábízott gyermeket. Karácsony közeledtével olyan sokszor buzdítjuk magunkat és nevelgetjük „csimotáinkat” is arra, milyen jó adni. Nagyszerű érzés az öröm okozójává lenni, kincseinket megosztani másokkal, szívünk melegével készülni az ajándékozásra. Ám Isten most arra tanítgat ebben az időben, hogy tudjuk el- és befogadni mindazt, amit adnak nekünk. Elfogadni sokszor nagyon nehéz. Megalapozott félelmeink vannak, kiszolgáltatottnak, adósnak érezzük magunkat. Ha valaki meglátja hiányunkat, s pótolná azt, gyanússá válik... Pedig befogadni jó. Elfogadni azt a szépet és szeretettel teljeset, amit a Másik nyújt: meggazdagító! Ám itt nem a „konzumálásról” szólok, nem is a bekebelezésről, még kevésbé a habzsolásról és követelőzésről. Hiszen abból nem jóllakottság, hanem csömör fakad. Nem megelégedettség, hanem eltelés. Az igazi befogadást a bizalom, a remény és a hit táplálja. Bizalom, hogy a másik ember nem ellenség. Remény, hogy gazdagít az, amit közel engedek, és hit az értékesben, a maradandóban, a becsesben. A Karácsony a befogadás ünnepe. Befogadása annak, akijön (Advent - Úrjövet!) bizalommal, hiszen a Teremtő Isten közeledik. Reménnyel, hiszen legnagyobb gazdagságát kínálja: önmagát, közelségét, szabadítását. Hittel, hiszen örökkévaló szeretettel szeret, mely nem múlik el. Az a tapasztalatom, hogy sokan öltöztetjük szívünket ünneplőbe Krisztus várásában, hogy befogadóvá váljunk, amikor megérkezik. Az előkészületek sodrásában se feledkezzünk erről el! S aki még nem próbálta a befogadás békességét, annak szívből kívánom, hogy Isten drága Lelke tegye késszé és képessé arra, hogy megajándékozottá válhasson. Ámen! Kaszóné Karola református lelkész
