Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-02-07 / 5. szám
, SZEKSZÁRDI VASARNAP 2016. február 7. Fúvósok díja Kétszáz gyerek Rómeóval és Júliával Idén is öten vehették át a Bárka Szalon, a Kézjegy Klub és Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által 2000-ben alapított Tolna megyei művészetért plakettet. A tolnai díjkiosztón az Alisca Brass Band tevékenységét is elismerték. Koszorúzások, fesztiválok állandó közreműködője a 26 tagot számláló Alisca Brass Band, az arany minősítésű zenekar immár Tolna megyei Prima-díjas is. Alapítójukkal, Véghelyi Józseffel, majd Kovács Zsolt és a jelenlegi karmester, Maul Péter vezetésével Erdélyben, Ausztriában, Németországban, Svájcban és Franciaországban is zenéltek már. A csoport a fúvós zene népszerűsítéséért, a hazai és külföldi szerepléseikért kapta az elismerést - mondta el Wessely Gábortól, a Kézjegy Klub vezetője. Gyimóthy L. Kalózok, boszorkányok, táncosok, gospel énekesek. Kétszáz gyerek és még egyszer ennyi felnőtt vett részt a Bartina Néptánc Egyesület hagyományos farsangi mulatságán, január 29-én a Babits Mihály Kulturális Központban. A jelmezbe öltözött gyerekek több műsorral is készültek. A Bartina gyermekcsoportjainak szóló farsangi ünnepség mára hagyomány az egyesületben. A rendezvénytermet teljesen megtöltötték a jelmezesek, akiknek először a Csurgó zenekar muzsikált. Műsorukba természetesen bevonták a gyerekeket is, majd egy közös tánccal zárult a koncert. A farsangi forgatagban a bartinások Rómeót és Júliát is megidézték. Júlia bőrébe pedig Matókné Kapási Juliannát, a bartina művészeti vezetőjét bújtatták. - wj -Béri Balogh Ádám: „Inkább leszek kutyák étke” 305 évvel ezelőtt, 1711. február 6-án végezték ki Budán Béri Balogh Ádámot, II. Rákóczi fejedelem brigadérosát, akit a történetírás szerint Szekszárdon fogtak el. Az 1665 táján a Vas vármegyei Hegyhátkisbéren született Béri Balogh Ádám ifjúkorában Csobánc várában szolgált, de kivette részét a török elleni hadakozásból is. Vas vármegye főszolgabírói hivatalát feladva 1704-ben már a Dunántúlt elfoglaló Károlyi Sándor kurucai között találjuk. Egy évvel később Baranya és Tolna megye toborzó parancsnokává tették meg, a szekszárdi kuruc katonák nagyrészt az ő lovasezredében szolgáltak. Miután 1708 márciusában - többek között az ő csapatainak köszönhetően - Pécs felszabadult a labanc uralom alól, Béri Balogh Simontornyára vonult. Az ellenséges erők egyesülését megelőzve, 1708. szeptember 2-án Kölesdnél mért csapást a császári seregekre. Ennek hírére Rákóczi fejedelem Béri Baloghnak a brigadérosi rendfokozat mellé 15 ezer forint értékű birtokot ígért. Aztán 1709-ben a dolgok rosszra fordultak. Mikor a megye utolsó kuruc erődítménye, Simontornya is elesett, a császári seregek fővezére fenyegető hangú parancsot küldött Tolna uraihoz, felszólítva benne mindenkit a kurucok üldözésére. A kurucok azonban 1710 augusztusában „új erőre kaptak”: elfoglalták a palánki hidat, kiűzték a sáncbéli labanc őrséget és bevonultak Szekszárdra. A hagyomány szerint a brigadéros a város határában betért egy csárdába, ahol az ajtó melletti falra a következőket írta: „Itt ne keresd!” A szóban forgó hely aztán a „Nekeresdi csárdának” nevet kapta, amelyet gyakorta betyárok is látogattak, ezért 1850-ben lebontásra ítélték. Béri Balogh Ádám mellszobra a vajai Vay Ádám Múzeum parkjában Amikor Petrasch ezredes 1710. október 29-én a város határába ért, katonái bekerítették Béri Balogh hiányos felszereltségű lovasságát. Csaknem 70 kurucot megöltek, és csupán nyolc foglyot ejtettek. Egy korabeli elbeszélő úgy emlékezett, hogy Béri Balogh Ádám a szekszárdi Ebespusztánál elesett a harcban, míg Thaly Kálmán története szerint „Balogh Ádám híres Murza lova a szekszárdi határban, a csatári toroknál, a megáradt Czinka-patak iszapjában összerogyott, és maga alá temette gazdáját.” A történetírás szerint a foglyul ejtett Béri Balogh Ádám a kihallgatása alatt konokul hallgatott, majd amikor az életben maradásának feltételeit ismertették vele, így válaszolt: „inkább leszek kutyák étke, mint a császár katonája.” Pedig a hűségeskü letételével középbirtokosként élhetett volna, ám hű maradt elveihez. Tetteiért halálra ítélték, és 1711. február 6-án lefejezték. Összeállította: Gyimóthy L. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon / Esze Tamás: Béri-Balogh Ádám / Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai / Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai / Szekszárd város történeti monográfiája I.)
