Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-11-20 / 42. szám

2016. november 20. „ SZEKSZÁRDI MMKI4P Temetői séta: híres szekszárdiak síremlékei Az alsóvárosi temetőben nyugvó jeles szekszárdi sze­mélyek síremlékeit látogat­ták végig lokálpatrióták no­vember 10-én, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum szerve­zésében. A kegyeleti séta vezetője Kaczi­­án János ny. levéltári főtaná­csos, helytörténész volt, aki a program kezdetén a város korábbi temetőhelyszíneiről is szót ejtett. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind a Bezerédj utcában, mind pedig a Babits iskola helyén létezett korábban sírkert, míg az I. Béla Gimnázi­um kollégiuma területén kato­likusok és reformátusok egya­ránt temetkeztek. Ez utóbbi kegyeleti hely 1925-ben szűnt meg - a tervezett kórházépítés miatt. A hozzátartozók az ott lévő hamvakat az újvárosi te­metőbe szállíthatták át. Akinek erre nem tellett, kénytelen volt a korábbi területen hagyni ro­konai maradványait. Rájuk egy fekete síremlék utal az újvárosi temetőben - emelte ki Kaczián. Az alsóvárosi temető 1858- ban nyílt meg. Ide tartoznak az I és II. világháborús sírkertek, s a város díszsírhelyeit is itt jelöl­ték ki. A rendhagyó túra során a jelenlévők szemügyre vehet­ték az 1910-40-es évek közt segélyegyleteket, rászorulókat támogatott Simonovits család Jézust ábrázoló egyedi hangu­latú sírboltját. Alkotója, Konrád Sándor kőfaragó keze készítette a Vármegyeháza udvarán talál­ható Bezerédj szobrot is. Útba esett Czencz János neves hazai festőművész, grafikus, valamint Garay János családjának egyedi atmoszférát árasztó síremléke is, de báró Augusz Imre és édes­anyja Schwáb Klára, valamint a város díszpolgárai, Kovács Győ­ző informatikus mérnök, Husek Rezső zongoraművész, a szek­szárdi Liszt Ferenc Zeneiskola alapítója, Baka István költő és az első hazai csontvelő átültetést végző prof. dr. Kelemen Endre sírboltját is megtekinthették a séta résztvevői. Az alsóvárosi temetőben nyugszik Garay Antal ’48-as fő­hadnagy, Glykais Gyula görög származású kétszeres magyar kardvívó olimpiai bajnok és Csányi László újságíró is - az ő sírhelyük felkeresése is a prog­ram része volt. Kaczián János hangsúlyozta: szép példa a „ha­lott katona nem ellenség” elvére, hogy a nemrég a város által ren­ovált I. világháborús emlékmű olasz és szerb hadifoglyoknak is emléket állít. A késő őszi séta alatt Dicenty Pál orvos, ’48-as szabadsághar­cos huszárfőhadnagy és Wigand János, a Garay János Gimnázi­um első igazgatójának sírját is útba ejtették a helytörténet ér­deklődői. Az esemény a Gora család kriptájánál zárult, ahol dr. Boda Vilmos, a Szekszárdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület lét­rehozójának, a Főgimnázium, a Sétatér, a Közfürdő, valamint a Garay szobor és a bajai Du­­na-híd megálmodójának ham­vait is elhelyezték. Gy.L. Kicsik nagy borünnepe - kadarkákkal A Márton-napi városi nagy­­rendezvényt elkerülve sike­res estet szervezett a Dicenty Dezső Kertbarátkor és az Alis­­ca Borrend az egyetemi kar éttermében. Péntek este százötven vendég váltott jegyet, hogy az ilyenkor szokásos libás ételek mellett az újborokat is megkóstolja. Eh­hez kellő hangulati aláfestést szolgáltattak a Komjáthyak, akik megzenésített verseket, bordalokat, slágereket és saját számokat is játszottak - a tőlük megszokott magas színvonalon. Ami az újborokat illeti, a ven­dégsereg is meggyőződhetett arról, hogy valóban remek az Ir­­sai és a Cserszegi, no és a rozék is kellőképpen üdék és változa­tosak. Ezen a Márton-napon a kadarkák is terítékre - illetve a kóstoló poharakba - kerültek, és a szakemberekből álló zsű­ri értékelt is. Tíz borász küldött mintákat a 2016-os évjáratból. A borvidék egyediségét megmuta­tó fajta, a kadarka idén is nehéz feladat elé állította a gazdákat, de azok, akik itt megjelentek, éberek voltak, kivédték a lisztharmat-be­­tegséget, és sikerült a szüret idő­pontját is jól megválasztaniuk. Bizony szép kadarkákat vezettek elő Márton-napon a gazdák. A dobogósok, így a győztes Pék József, valamint Tóth József és Hencsik József mellett okkal fo­gadhatta a gratulációkat Ribling Ferenc és Tokai György is 2016- os kadarkái okán. Kicsit szakmáztak is a jelenlé­vők, mert akad még odafigyelést igénylő teendő jócskán a pincék­ben. Mélyebben azonban nem merültek bele a téma boncolgatá­sába: lévén most ők is, és család­tagjaik is ünnepelni jöttek. Elvégre Márton napja volt. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents