Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-10-16 / 37. szám

2016. október 16. SZEKSZÁRDI VASAR1AP „Iskola volt ez a szó igazi, nemes értelmében” Éppen fél száz éve végzett az utolsó osztály, amelynek di­ákjai még 2. számú általános iskolásként ballagtak el a ké­sőbbi 505-ös szakmunkáskép­ző Széchenyi utcai épületéből. Ezek a tanulók 1967-ig a régi idők atmoszféráját árasztó, ablakaival a Séd-patakra és az egykori Hármas-hidra néző kétszintes sarokház termeiben tölthették gyermekéveik meg­határozó pillanatait. Az in­tézmény „jogelődje”, a Polgári Leányiskola volt. Ez a kétszin­tes épület adott otthont a felső tagozatnak, amelybe később a mai Szent László Szakképző Iskola elődjét „telepítették be”. Mindeközben már készült a „kettes iskola” új épülete a Zrí­nyi utcában. Október elsején a ’67 nyarán innen elballagott „utolsó mohi­kánok” gyűltek össze, akik kö­zel 25 év távlatából igyekeztek az együtt töltött idő fonalának- megható pillanatokat sem nél­külöző - felfejtésére.- Akkortájt az alsósok még az újvárosi épületbe jártak (a mai Kolping iskola - a szerző)- értesültünk a negyvennégy fős egykori osztályközösség tagjától, Aszódi Annától. A Dienes iskola korábbi igazgató­­helyettese arra a kérdésre, hogy miként jellemezné a hatvanas évek diákéletét, a megbecsülés és a tisztelet szavait használta.- Akkor még a tanár, a diák és a szülő maximálisan becsülte egymást. Az osztályfőnök segí­tett, hogy ki, hol tanuljon to­vább, a szülők pedig tiszteletet mutattak a nevelők irányába. Sokkal egyszerűbb volt az élet: többet tudtunk egymásról, nem léteztek titkok - emlékezett Aszódi Anna, aki az osztály­főnökkel töltött vasárnapi sza­lonnasütésre, ibolyaszedésre is szeretettel gondol vissza. Szerinte a szigorúság helyett a tanárokat inkább a követke­zetesség jellemezte, melynek szerinte egyik mintapéldája az osztályfőnök, István Józsefné Rózsi néni volt.- Két igazgató, az alsós Aszta­los György, és a felsős Csöngedi Gyuszi bácsi irányított. Ked­venc tantárgyaink közé a törté­nelem, az ének és a magyar tar­tozott, függetlenül attól, miként viszonyultunk a tanárokhoz - ecsetelte. Az osztályok teljesen vegyes profilúak voltak, az in­tézmény pedig általános iskola­ként működött a szó klasszikus és nemes értelmében. A közös fényképezés előtt még kiderült, hogy hogy egy­két büntetésért nem kellett a szomszédba menni. - Ha valaki rosszalkodott, néha a komplett osztályt felparancsolták a pad tetejére. Ott térdepeltünk nyitott ablaknál még nyolcadikban is - mesélte az egykori diák nevetve. Az osztályból kilencen már nem lehettek jelen, a találkozó elején rájuk emlékeztek társaik. Akadt, aki a hetvenes években előbb Hollandiába, majd Brazí­liába disszidált - ez is kiderült a megcsappant létszám kapcsán. A közel ötven évvel ezelőtti tör­ténéseket felelevenítve Németh János csak a szépre emlékezik. „Osztályfőnökünk, Rózsi néni volt a kedvencem. A reál tantár­gyakból voltam jó és ő matekot tanított” - méltatta a még ma is élő pedagógus munkáját. „Nagy szigor nem volt jellem­ző az iskolában, bár előfordult, hogy a rajztanár, Rehák Róbert kiosztott egy-két taslit” - emle­gette fel a régi időket Somogyi Lajos. A diákközösség félszáz évre visszanyúló nosztalgiázása tan­termükben, majd a Mészáros Borházban egy estebéd kereté­ben folytatódott. Gyimóthy L. Felhívás! Új arculatát keresi a Szekszárdi borvidék A Szekszárdi borvidék pá­lyázat keretében újítja meg arculatát. A tervezők október 28-ig tölthetik fel munkáikat arra az online felületre, ame­lyen keresztül a közönségsza­vazás is zajlik majd a novem­ber eleji díjátadás előtt. „Kiváló borai és immáron saját palackja mellett a Szek­szárdi borvidék lógója, arcula­ta talán a legfontosabb fizikai megtestesítője a márkának. Tükröznie kell azt a magas értékrendet, dinamizmust és összefogást, amit képvisel a borvidék. Ezért - hagyomá­nyaink tiszteletben tartása mellett - teljesen logikusnak tűnik, hogy az elmúlt évek fej­lődését a borvidék arculatának frissítésében is továbbvigyük” - fogalmazta meg ifj. Vida Pé­ter borász, a pályamunkákat elbíráló zsűri tagja, hogy mi­ért döntött úgy a Szekszárdi Borászok Céhe, hogy összesen 500 000 forint díjazású pályá­zatot ír ki a borvidéki arculat kialakítására. A kiírás október 11-től ér­hető el a www.arthungry.com oldalon. A pályázat nyílt, de online regisztrációhoz kö­tött. A pályázók október 28- ig dolgozhatnak a terveken, az öttagú zsűri ezt követően kezdi meg az értékelést. Az arculattervekre a nagyközön­ség is szavazhat. November elején derül ki, ki mellett tette le a voksát a zsűri és kinek a munkája tetszett a honlapot felkeresőknek. A pályázattal kapcsolatos friss információk a borvidék közössé­gi oldalán (facebook.com/aszek­­szardiborvidek) találhatóak. Wineglass Communication Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata méltóképpen kíván megemlékezni az 1956-os októberi forradalom 60. évfor­dulójáról. Az ünnepi megemlékezés és a koszorúzás 2016. október 23-án (vasárnap) 11:30 órakor kezdő­dik a Szent István téri 1956-os emlékműnél. Kérjük, hogy a koszorúzási szándékot október 21-ig (pén­tek) szíveskedjenek jelezni a kulturális központ informá­ció-szolgálatánál (tel: 74/529- 610). A koszorúkat kérjük közvetlenül az ünnepség hely­színére szállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents