Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-10-16 / 37. szám
2016. október 16. MMBMP A nyugati titkosszolgálatok már nem az államokat védik... Földi László biztonságpolitikai szakértő és az ismert televíziós riporter, Kovács Andrea feszegette a migrációs válsághoz vezető utat, s benne a titkosszolgálatok és a média szerepét a Léleképítőn sorozat október 10-i előadásán. A házaspár férfi tagja hangsúlyozta: nem migrációnak, sokkal inkább inváziónak lehetünk tanúi napról napra, amely Európa ellen irányul - részben a titkoszszolgálatok által irányítva. Utalt arra a tényre is, hogy másfél éve érkeznek menekültek számolatlanul, bármiféle biztonsági protokoll elvégzése nélkül. Véleménye szerint a nyugat-európai titkosszolgálatok a politika és a multik játékszerei: már nem államot védenek, hanem érdekköröket. Kiemelte azt is: az Európában élő másod-harmadgenerációs muszlim fiatalok közül olyan profi katonák, hírszerzők kerülnek ki, akik pontosan ismerik az európai országok gyenge pontjait. A muzulmán vallású országokból érkezett emberek betelepítése eredetileg bizonyos gazdasági körök olcsó munkaerővel történő ellátását szolgálta volna, csakhogy a megszállás, hódítás tényével ezek az érdekcsoportok nem számoltak - mondta Földi László. „Ma egy markáns törésvonal húzódik az EU-n belül az Európát védők és az azt elveszejteni akarók között” - magyarázta a Garay gimnázium dísztermét megtöltő hallgatóságnak. Megjegyezte: a kontinenst ma sújtó merényletek felérnek egy háborúval. A merényletek célja, hogy minél nagyobb területen izgassanak, támadjanak, okozzanak lelki válságot az európai lakosságban. A beszervezetteknek egy dolguk van: a már sok helyütt létező „no-go” zónák integrálódni nem képes muszlim fiataljait beszervezni, illetve kiképezni terroristának, hogy számukra ideológiai hátteret adva, átvegyék a hatalmat Európában. „Kérdés, mi lesz majd, ha a már említett bevándorlók lakta, saját törvénykezéssel rendelkező zónákból az iszlám fiatalok megindulnak a többségi társadalom által lakott területekre - tette fel a kérdést a biztonságpolitikai szakértő. Előadásában Földi kiemelte: háborús helyzetben - mint amilyen a migráció is - sem a médiának, sem a politikának nincs jogalapja arra, hogy oknyomozást játsszon és nyilvánosságra hozzon titkosszolgálati adatnak minősülő ügyet annak lezárultáig. A feleség, Kovács Andrea ehhez kapcsolódva elmondta: napjaink információ áradata hírversenyre kényszeríti a médiákat, s ezek a hírek sokszor ellenőrzés nélkül mennek ki. Ma a médiát a politika, a titkosszolgálatok és a terroristák használják- utóbbiak a közösségi oldalak igénybevételével, arculat-alakításra. Újabb problémát vet fel a nyugat-európai médiák részéről tapasztalt hírelhallgatás, például az a tény, hogy Franciaországban a bűncselekmények 60%-át bevándorlók követik el, vagy az, hogy Németországban az évi 6500 bűnelkövetés illegális bevándorlók számlájára róható- ismertette a tényeket a televíziós műsorvezető. Gy. L. Korrekció „A jó bornak Szekszárdon is cégér kell...” cikkhez A PTE szekszárdi karán zajlott Kutatók Éjszakája programsorozat keretében dr. Máté Andrea „Pillanatképek a Szekszárdi borvidék múltjából és jelenéből” címmel tartott ismeretterjesztő előadásában a Szekszárdi borvidék történeti változását, értékeit, a megvalósult jó gyakorlatokat valamint az ehhez kapcsolódó kutatások eredményeit mutatta be. Az előző számunkban megjelent cikk több pontatlanságot, szakmailag nem helytálló megfogalmazást tartalmazott, amelyek alapjaiban eltértek az előadás mondanivalójától. A prezentációnak nem volt célja, hogy tanácsokat osztogasson, „mely borokat fejlesszük fel”, nem javasolta „a fehérborok készítésének előtérbe helyezését a borvidéken”, és nem minősítette a borászok munkáját. A Szekszárdi borvidék kínálatában a bikavér, a kékfrankos, a kadarka és a rozé boroknak meghatározó szerepük van - hangsúlyozta dr. Máté Andrea. Emellett még a 2011-től termelői összefogással bevezetett új „márka”, a Fuxlinak, azaz a sillernek is jelentősebb szerepe lehet. Ehhez azonban szükség van a siller piaci népszerűsítésére, mivel az egyetem által végzett hallgatói borfogyasztási szokásvizsgálatból kiderült, hogy a fiatalok többsége nem ismeri és ezért nem is kedveli ezt a bőrtípust. Az új világpiaci kihívásokra az egyedi arculattal és termékkialakítással, valamint a borturizmus fejlesztésével lehet reagálni. Ennek fontos eleme a szekszárdi szarkofágot ábrázoló lógó sajátos karaktere, amellyel a borvidék egyértelműen azonosítható, azonban emellett a város arculatának, környezetének is tükröznie kellene a borvidéki hangulatot. Továbbra is fontos a szekszárdi bikavér értékének és megbecsülésének helyreállítása, amelyet az egyedi kialakítású szekszárdi palack is elősegíthet. A nyári hőségben a sör alternatívája nemcsak a rozé-fröccs, hanem akár a gyöngyözőbor is lehet. Éppen ezért a borkínálat bővítésénél ebben a kategóriában is érdemes gondolkodni a borvidéken, amelyre már most is vannak jó példák. A fiatalok körében ezt a kategóriát szintén érdemes népszerűsíteni, mivel kevéssé ismert termék a számukra. A Pécsi Tudományegyetem diákjainak a legkedveltebb borvidéke Villány után a Szekszárdi. Örömtelinek nevezhető, hogy az ideérkező látogatóknak a városról elsőként a szekszárdi borok jutnak eszükbe, azonban az már kevésbé szerencsés, hogy a köztudatban a Gemenc és a kulturális kínálat ismertsége halványul. Szekszárd borturisztikai kínálata ugyan jelentősen bővült az elmúlt években, azonban fontos, hogy a város borélmények mellett versenyképes kulturális és aktív turisztikai szolgáltatásokat is nyújtson. SZV
