Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-09-04 / 31. szám

^ SZEKSZÁRDI VA&1RNAP 2016. szeptemberi A Szekszárd Város Napján megtartott ünnepi közgyűlésen A megyeszékhely önkor­mányzata augusztus 29-én, az idén első ízben megren­dezett Szekszárd Város Nap­ján tartotta hagyományos ünnepi közgyűlését. Az arra érdemesek az Agóra Művé­szetek Házában vehették át a város és a német önkor­mányzat kitüntető díjait. A Szekszárd Város Díszpolgára címet - posztumusz elisme­résként - dr. Tóth Lajos ügy­védnek, a szekszárdi 1956-os Nemzeti Bizottság elnöké­nek ítélték oda. „Ünnepelünk, emlékezünk. Felidézzük mindazt, amire büszkék vagyunk, amire mi is építhetünk” - fogalmazott ünnepi beszédében Ács Re­zső. Szekszárd polgármestere rávilágított: a 2000 éves szőlő­kultúrával rendelkező város ter­mészeti lehetőségei - úgy, mint a Duna, az ártéri erdők, vagy lankás dombok és termőföldek- kihasználásához a helyben élő emberek munkájára, szorgal­mára is szükség volt az évszáza­dok során. „A hit, a remény és a jövőbe vetett bizalom vezetett el a nehézségek leküzdéséhez”- jelentette ki a megyeszékhely első embere, aki szerint az ered­ményeket a helyhez, a földhöz, az elvégzett munka gyümölcsé­hez történő ragaszkodás terem­tette meg. Emlékeztetett: a 330 éve a török rabigából megme­nekült város 1779-ben Mérey Mihály apát tevékenységével indult el az újjáépülés útján. A történelem fonalát végiggörget­ve a polgármester több fontos helyi momentumra is kitért: így például az 1856-ban megalakí­tott Szegzárdi Borkereskedelmi Rt.-re, vagy éppen egy 1876-os eseményre, amikor településün­kön - hazánkban elsőként - be- H tí, mutatták a kor legújabb vívmá- s nyát, a telefont. Wosinsky Mór | irányításával 1902-ben megnyi- % tóttá kapuit a megyei múzeum, £ míg 1905 júniusában az utolsó nagyközségi ülés is lezajlott, így érkezünk el 1905. augusz­tus 29-hez, amikor is összeült Szekszárd város első képviselő­testülete, amely néhány nappal később dr. Hiding Ádámot vá­lasztotta polgármesterének. Ács Rezső polgármester „A megyeszékhelyen évti­zedek óta nem történt annyi fejlesztés, mint amennyi az eltelt négy év során megva­lósult” - folytatta Ács Rezső. „Megújult, megszépült a bel­városi Béla király tér, a Babits Mihály Kulturális Központ pedig a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb, legmodernebb közösségi terévé vált. Az új Pi­actér emberek százait fogadja nap, mint nap” - sorolta a pol­gármester. Kiemelte azt is: az idén februárban a magyar kor­mánnyal kötött Modern Vá­rosok Program szerződésének köszönhetően a város és lakói által megfogalmazott fejlesz­tési tervek megvalósításához a lehetőségek rendelkezésre állnak. E program eredménye­ként a jövő Szekszárdja „olyan hely lesz, ahol jó élni. Ahol mindenki, aki akar, dolgozni tud, egzisztenciát építhet, csa­ládot alapíthat” fogalmazott a polgármester. A város életében- tette hozzá - a pihenésre, kikapcsolódásra szánt idő is lényeges, amely egyúttal erő­gyűjtés is az újabb kihívások­ra. Ilyen lehetőség a megújított László napi rendezvénysorozat, a szintén megújult Pünkösdi Fesztivál, vagy a kiváló minő­sítéssel bíró Szekszárdi Szüreti Napok. „Elődeink szorgalmukkal, munkájukkal, a közösség irán­ti alázattal építettek fel egy erős várost, amelyet örökül hagytak nekünk. Ez az örökség erős alap, de egyben felelősség is!”- értékelt a városvezető, aki korunk kihívásaira célozva arról szólt: azokra a megfelelő válaszokat az itt élők hangját meghallva kell megtalálnunk. Véleménye szerint ennek egyik eleme a fiatalok helyben tartá­sa, amihez a szakképzés rend­szerének javítása és a munka­helyteremtés is fő prioritás. Éppen ezért gyarapodik hama­rosan az ipari park, és tervezik élelmiszer feldolgozó létesíté­sét. A szolgáltatás - úgy, mint a sport, a turizmus fejlesztése, vagy a szálláshelyek bővítése- sem utolsó szempont. E te­kintetben új uszoda és sport­­csarnok is épül - ismertette a terveket. Ács Rezső, aki vé­gezetül köszönetét fejezte ki a kitüntetetteknek a városért és közösségeikért végzett áldoza­tos munkájukért. Az ünnepségen Szekszárd Vá­rosa Díszpolgári címet kapott posztumusz - a Kádár éra alatti megtorlás során nyolc év bör­tönnel sújtott - dr. Tóth Lajos ügyvéd, az 1956-os forradalom és szabadságharc szekszárdi Nemzeti Bizottságának elnöke, a város forradalom alatti közel­látásának megszervezője. A dí­jat a kitüntetett fia, dr. Eördögh Péter vette át. Pro Urbe emlékplakettet ve­hetett át a polgármestertől dr. prof. Ternák Gábor, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Az ünnepi közgyűlésre megteltek a Művészetek Háza széksorai Dr. Tóth Lajos díszpolgári címét fia, dr. Eördögh Péter vette át

Next

/
Thumbnails
Contents