Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-08-28 / 30. szám
6 2016. augusztus 28. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Óvári Gábornak állítottak emléket az újvárosiak A belvárosi katolikus nagytemplomban megtartott városi ünnepség mellett az Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör égisze alatt is zajlott a városban augusztus 20-i megemlékezés, amelyen részt vett Szekszárd polgármestere, Ács Rezső, valamint dr. Haag Éva alpolgármester és több önkormányzati képviselő is. A Szent István Ház nagytermét megtöltő hallgatóság előtt Szekszárd első embere tartott mondott beszédet, amelyben államalapító nagy királyunkat, a ház névadójának a megmaradásunkban betöltött történelmi szerepét méltatta. Ács Rezső némi aktuálpolitikát is beépítve mondandójába említést tett arról, hogy a maga korában István is nyitott, hovatovább befogadó volt az akkori idegenek felé, de csak azokkal, akik elfogadták az értékrendet, amit az akkori Magyarország képviselt. „Aki ezzel szemben állt, azok számára nem volt hely a magyarság soraiban. Nem csak Istvánnál, de a későbbi magyar uralkodóknál sem!” - emlékeztetett a polgármester arra, hogy ez a szemlélet a török hódoltság előtti, majd az azt követő időszakban is érvényesült a magyar történelemben. „Akik elfogadták a törvényeket, magukévá tették az erkölcsöt, a szokásjogot, akik cselekedeteikkel az országépítő munkát, a közösségeket segítették, azokat mindig befogadta ez az ország!” - jelentette ki a városvezető. „Lakóhelyünk, Szekszárd is így tett. Például a török utáni időkben, amikor annyira elnéptelenedett a település, hogy már a beolvadás is fenyegetett. Az akkori szekszárdiak is szívesen fogadtak be alkalmazkodni tudó, itt élni akaró idegeneket, akik itt maradtak, és az évszázadok során segítettek abban, hogy ez a város életre keljen” - említett egy helyi példát István király szellemi örökségének későbbi korokban történt érvényesülésére. A szentistváni életműhöz visszakanyarodva, Ács Rezső hangsúlyozta: „István már ezer évvel ezelőtt Európához csatolt bennünket. Nem kérdés hát, hogy máig is odatartozunk. A történelem országunkat sokszor sújtó viharaiban is az európai civilizáció, a Nyugat védőbástyái voltunk. Meggyőződésünk, hogy azok akarunk lenni a legújabb kori kihívásra, a migráns kérdésre adott válaszunkban, amikor az országunk rövid és hosszabb távú érdekeit helyezzük előtérbe.” Az ünnepi beszédet követően - tekintettel arra, hogy a katolikus társaskör az idén ünnepli fennállásának 120 évfordulóját - egy zenés-képes összeállítást nézhettek meg a résztvevők, ami dr. Horváth írisz, a társaskör tagjának gyűjtőmunkáját dicséri. Aztán újabb rövid bejátszás következett, előrevetítvén, hogy a társaskör által 2011-ben alapított „Horváth Károly Esperes Díj - a Társaskörért” idei kitüntetettje személyesen már nem veheti át az elismerést... Óvári Gábor agrármérnök, növényvédelmi szakember, a társaskör aktív tagjának portréja jelent meg a vásznon, amint előadást tart, amint elvegyül a szervezet tagjai között. „Minden jel arra utalt, hogy barátunk, tagtársunk legyőzi az őt kínzó súlyos betegséget, és hamarosan újra közöttünk lesz, és augusztus 20-án személyesen veszi át a kitüntetést. A sors azonban roppant kegyetlen rendezőként közbeszólt” - mondta fájó szomorúsággal Gyurkovics János, a társaskör világi elnöke, majd hozzátette: „Óvári Gáborra nem csak, mint önzetlen segítőre, programjaink megvalósításához támogatókat találó segítőre, hanem közösségünkben magát jól érző, azt a jelenlétével tovább építő emberre találtunk, akinek ilyen fiatalon (51 éves volt - a szerk.) bekövetkezett tragikus halálával nehezen pótolható veszteség ért bennünket! Nem volt kérdés, hogy díjunkat idén az ő emlékezetére ajánljuk fel” - vezette fel a posztumusz kitüntetés átadását az elnök, majd Óvári Gábor felesége - három gyermekük jelenlétében - nagy taps közepette, átvette kitüntetést. Az ünnepség zárásaként a tagok és a meghívott vendégek közösen fogyasztották el a társaskör tagjai által a helyszínen elkészített vadpörköltet. B. Gy.
