Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-08-14 / 28. szám

6 2016. augusztus 14. SZEKSZÁRDI VASARNAP Tárolási gondot okozhat a rekord gabonatermés Már az előző két év során is megyénkben prognosztizál­ták országosan a legkiemel­kedőbb búzatermést, idén azonban még a korábbi, 6 tonnás rekordot is megha­ladta mintegy 500 kg-mal a hektáronként betakarított búza mennyisége. A kiváló terméseredményt sokan a termesztés megyei színvonalával magyarázzák. A sikerről és a világpiaci kelle­metlenségekről Vendégh Edi­tet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatóját kérdeztük.- Mekkora területen termeltek idén őszi búzát a megyében, il­letve Szekszárdon?- A megyében 49 ezer hek­táron, a tavalyinál hatezer hek­tárral nagyobb területen. Az aratás július végén befejeződött: megyei szinten hektáronként 6,58 tonna eredménnyel. A tér­ségek közül kiemelkedő volt a szekszárdi és a dombóvári, ahol olykor 9-10 tonnás hektáron­kénti átlagot is elértek, míg má­sutt - például a paksi járásban- csupán 5 tonnás eredménnyel zártak. A szekszárdi járásban 11 ezer hektáron vetettek búzát a termelők, a megyei átlagot meghaladó 6,9 t/ha-os termé­seredménnyel.- Nem ment mindez a minőség rovására?- Arányaiban több lett a ta­karmány minőségű búza, mint a malmi, javító minőség pedig szinte alig akad. Rontotta az arányt a július közepén lehullott nagy meny­­nyiségű csapadék, amely ki­mosta a még lábon álló gabo­nákból a síkért és a fehérjét. A megyében nagyjából 60 % lett malmi minőség.- Az őszi árpa sem maradt le a rekordokban...- Valóban, a 14 ezer hektáron termesztett gabona a megyé­ben 6,4 t/ha termésátlagot produkált. A repce termésátla­ga is jónak bizonyult, a megyei átlag 3,9 t/ha-ra jött ki, amely a tavalyinál közel egy tonnával magasabb hozamot jelent.- A nyomott világpiaci árak mennyire éreztetik hatásukat a termelőknél?- Idén a prognózisok ala­csony árról szóltak, mivel kiemelkedően magas termé­seredményekre lehetett számí­tani. Az árak nagyjából 20%-al maradnak el a 2015. évihez képest. Az árverseny a hazai búzatermesztésre is jelentős ha­tást gyakorol. A malmi minőség elegendő a feldolgozók számá­ra, így termelői szempontból a hozam növelése jelenleg sok­kal kifizetődőbb, mint a kisebb mennyiségben keresett prémi­um minőség előállítása. Ez az igény hozta magával a nagyobb termőképességű fajták jelentős térnyerését is.- Adódnak-e problémák az érté­kesítés tekintetében?- Az árpa 35.000-36.000 Ft, míg a takarmány búza ára 36.000 Ft, a malmi minőségtől függően 39-40.000 Ft körül mozog ton­nánként. Aki rákényszerül az ér­tékesítésre és „kombájn mellől” adja el a gabonáját, az kénytelen elfogadni a jelenlegi nyomott árakat. Aki teheti, a jobb ár re­ményében betárolja azt. Jelenleg szinte áll a piac, mindenki kivár. Nincs kereslet és ezeken az ára­kon nincs kínálat sem. Az előző évek hasonló időszakára jellem­ző nagy mennyiségű kiszállítá­sok, melyek az arab országokba irányultak, most késnek. Ennek oka, hogy a román, ukrán keres­kedők már korábban olcsó gabo­nával terítették azt a piacot. Most majd minden raktár telített, így ha nem indul meg a piac, hová fogjuk betárolni a napraforgót és a kukoricát?- A pályázatoknál a jövő opti­mistábban fest...- Sokan nyertek az agrár-kör­nyezetgazdálkodási és ökoló­giai gazdálkodás támogatása programokban, amely jelentős forrásokat ad a termelőknek a következő öt évben. Jelenleg a kisméretű terménytároló, -szá­rító és -tisztító építése, korsze­rűsítése, továbbá a mezőgaz­dasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésével kapcsolatos pá­lyázatok aktuálisak. Gy. L. Szőlő: már a botritisz jelenti a fő problémát A július közepén lehullott nagy mennyiségű csapadék nem csak a kalászosok beta­karításának ártott, hanem a szőlőskertekben is negatívan hatott. A bogyókat fenyegető liszthar­­matveszély ugyan elmúlt, és a peronoszpóra is jobbára már csak a lombozatra korlátozódik. Ugyanakkor - ahogy számítani lehetett rá - rendkívüli gyorsa­sággal ütötte fel fejét a botritisz, a szürkerothadás. „Egyre fenyegetőbb a fürtök­re nézve” - állapítja meg aktuá­lis növényvédelmi elemzésében dr. Fűzi István. Mindennek oka az a hatalmas mennyiségű csa­padék (130-200 mm), ami az elmúlt hónapban esett, s ami jó két havi mennyiségnek felel meg. Úgy fest, hogy újabb csa­padékra a szőlőnek már semmi szüksége, lehullott mennyiség ugyanis a szüretig elég lett vol­na... A talaj mélyen átázott, az elkövetkező napok, hetek során jelentős lesz a kipárolgás, ami magas páratartalmat, erős haj­nali harmatképződést eredmé­nyez, s ez kedvező feltételeket teremt a botritisz fertőzéshez. „Mivel a betegség tünetei már megjelentek, a szürkerot­hadás gyors terjedésére lehet számítani, különösen a „kövér” talajokon, folyó- vagy állóvizek közelében, völgyek alján fekvő ültetvényekben” - prognoszti­zál a szakember, aki szokásához híven általa tapasztalt konkré­tumokat is említ az egyes faj­tákkal kapcsolatosan. Legnagyobb veszélyben a ko­rai- és középérésű, tömött fürtű, vékony héjú fehérbor szőlőfaj­ták (leányka, rizlingszilváni, chardonnay, ezerfürtű, trami­ni) vannak, de egyes vörösbort adó szőlőfajták (pl. portugieser, zweigelt) sincsenek biztonság­ban. A késői fajták még kevésbé veszélyeztetettek, de miután a rothadó gócok itt is megtalálha­tók, az intenzív cukorképződés megindulásával ezek is megbe­tegedhetnek. Fokozott a veszély az olyan ültetvényekben, ahol - például jégverés miatt - gyako­riak a bogyósérülések. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents