Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-07-10 / 27. szám

SZEKSZÁRDI V4SARHAP 2016. július 10. A huszonnegyedik órában éledhet újjá a Sió Csárda Több több évtizede, hogy magára hagyták a világhírű építész, Makovecz Imre által 1964-ben tervezett Sió Csár­dát a Palánki-hegy oldalában. A város északi kapujában gazdátlanul árválkodó, pusz­tulásra ítélt „ékszerdobozt" nemrég megvásárolta egy befektető, így új élet költöz­het az elhagyatott falak közé.- A vásárlás annyival tűnt komplikáltabbnak egy normál ingatlannál, hogy a műemlék hivatallal is volt pár levélváltá­sunk - nyilatkozta lapunknak a neve elhallgatását kérő vevő, rögvest leszögezve: a nagy múlt­ra visszatekintő csárdát eredeti állapotában kívánja helyreállí­tani. Az új tulajdonos az épület rendbetételét már megkezdte, így szép lassan eltűnik a gaz, a dudva, és a szeméthalmok is csak kellemetlen emlékek maradnak. „Műemlék lévén, a felügyeleti szervek szigorúan előírják, illetve ellenőrzik a fel­újítást. Csupán eredeti állapo­tában lehetséges a helyreállítás, beleértve az eredeti anyagok, így például a nádtető használa­tát” - magyarázta a gazda. A tulaj donos-váltásnak és a hamarosan kezdődő felújítás­nak azonban nem mindenki örül felhőtlenül. A csárda felet­ti Bor utcában és Árnyas szur­­dikban ugyanis sok család él életvitelszerűen, innen járnak be dolgozni, a gyerekek pe­„A Sió Csárda a Sió közelében épült a 6-os számú út mellé. A rendkívül előnyös táji és for­galmi adottságok, a kilátás, a lejtős terep, a környék préshá­zai és a sajátos formavilágra való törekvés adják az épület egészét. Az épület bisztróból, és borozóból, étteremből, va­lamint az ezekhez tartozó üzemi helyiségekből áll. Az ablakok szemöldöke, a lába­zatok kívül és belül kavicsbe­rakással díszítettek.” (Magyar Építőművészet 1966/4.) dig iskolába. Az elmúlt másfél évtizedben a helyiek a csárda mellett kijárt gyalogutat hasz­nálták, amikor a 6-os út mel­letti buszmegállóhoz igyekez­tek, ám ezt a tulajdonos most lezárta. A lakók szerint, ha a megszokott utat nem hasz­nálhatják, akkor kénytelenek lesznek a főútra kimenni, ami nem veszélytelen megoldás, ráadásul a zártkerti tulajdono­sok egy része már az idősebb korosztályhoz tartozik, nekik sem mindegy, ha 800 méterrel többet kell gyalogolniuk... Az új tulajdonos nem érti, mióta vált ki felháborodást, ha valaki lekeríti a saját telkét? „A kertvárosi részeken sem láttunk még olyat, hogy a lakók egy­más telkén járnak át, mert úgy rövidebb az út” - jegyezte meg a gazda. Emlékeztetett: a hely­szín hamarosan építési területté válik, így ott a veszélyhelyzetek okán szigorúan tilos átjárni. „Ha bárkinek baja történik ott, engem vonnak felelősségre” -magyarázta a befektető jogos aggodalmát. Úgy értesültünk, a műemlék épület vendéglátó egységként üzemel majd, így további érv, hogy egy vendég sem örülne, ha ebédje elfogyasztása közben a teraszon járkálnának át a helyi- és távolsági járatokról le- illet­ve felszállók. „A lépcső éppen a telek közepén fut keresztül, a leendő terasz mellett, így ott nem megoldható az átjárás” - erősítette meg a látható tényt a befektető, reményét fejezve ki, hogy a környező ingatlanok tulajdonosai belátják: a lezárás nem ellenük irányul. Lapunk megkereste a város illetékeseit is. Varga András, az önkormányzat városigazgatási és rendészeti osztályvezetője szerint az ingatlan-nyilvántar­tásba nem került bejegyzésre át­járási szolgalom, vagyis az nem terheli az ingatlant. Az átjárási szolgalom egyébként telki szol­galom, tehát nem egy meghatá­rozott személyt, vagy személyek csoportját jogosítja fel az átjá­rásra, hanem az „uralkodó” te­lek mindenkori tulajdonosát - a tulajdonos beleegyezése nélkül tehát jogi alap nincs az ingatlan használatára. „Az önkormányzat egy alter­natív megoldási lehetőséget vá­zolt fel: az ingatlan nyugati ha­tárvonala mentén egy mintegy 2 méter széles, 33 méter hosszú terület megvásárlására tettünk ajánlatot. Ezt a szándékot írás­ban is megerősítette az önkor­mányzat, a tulajdonos részéről erre még nem érkezett válasz” - közölte az osztályvezető. A helyzet remélhetőleg mi­előbb, mindenki számára elfo­gadható módon megoldódik, az újjászületett Sió Csárda pedig hozzájárulhat a város turisztikai vonzerejének növeléséhez. Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents