Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-01-24 / 3. szám
I 2016. január 24. ^ SZEKSZÁRDI V1S1RV1I» Danyi Zoltán vehette át idén a Mészöly Miklós díjat Danyi Zoltánnal (balról) Szörényi László és Jankovics József beszélgetett a Mészöly Miklós Emlékházban Az életmű megőrzésében komoly szerepet vállaló Kocsis Imre Antal, a megyeszékhely korábbi polgármestere vehette át idén a Mészöly Miklós Emlékplakettet. A Kossuth-díjas szekszárdi író emléknapján, január 19-én a Művészetek Házában tartott ünnepségen a Mészöly Miklós díjat Danyi Zoltánnak ítélték oda. „Nem tudunk szabadulni a kérdéstől, hogy mi a magyar, mi a helye a világban, van-e sajátos célvilágunk, s ha van, miért olyan, amilyen.” Mészöly Miklós szavai talán ma is éppoly aktuálisak, mint akkor, amikor papírra vetette e sorokat. A magyar kultúra ünnepének hetében talán valamivel közelebb kerülünk a fenti kérdéskör megoldásához. Mészöly Miklós életművét lapozgatva az ember valamiféle furcsa közösséget érez az íróval, s ez valahogy minden Mészöly konferencián ott lebeg a levegőben. Nem volt ez másként a Művészetek Házában kedden megrendezett Mészöly Miklós Emléknapon sem. Az érdeklődő közönség írók, költők, irodalomkedvelők előadásában - Lovas Csilla, N. Horváth Béla és Szkárosi Endre állt mikrofon elé - hallhatott Mészölyről. A 2011-es Mészöly-díjas Zalán Tiborról levetített portréfilmet követően került sor a hagyományos díjátadóra. A szülőváros önkormányzata által 2010-ben alapított emlékplakettet idén aki a Mészöly életmű megőrzésében komoly szerepet vállaló Kocsis Imre Antal, a megyeszékhely korábbi polgármestere vehette át dr. Haag Éva alpolgármestertől. „Kocsis Imre Antal teljes elkötelezettséggel, megértő, támogató figyelemmel fogadta Polcz Alaine-től Mészöly Miklós hagyatékának felajánlását 2003-ban” - hangzott el a laudációban. Ezt követően Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke adta át a Mészöly Miklós díjat a vajdasági Zentán született Danyi Zoltánnak. A fiatal, 43 esztendős író 2001-től publikálja verseit, prózai műveit. A „Kivezetés a szövegből” című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, munkája során gondozta Hamvas levelezését és naplóit is. Tavaly a Magvető Kiadónál jelentette meg „A dögeltakarító” című regényét. Főhőse, miután átéli a délszláv háborút, a biztonságot és a szabadságot keresi. Danyi regénye felkavaró történet arról, hogy az emberi létezés miként tud - és miként nem - szabaddá válni néha rémületes, néha felemelő körülményeinktől. A szerző a díj átvétele után a srebrenicai tömeggyilkosságra utalva azt mondta: a regény megjelenésekor azt gondolta: „talán egy kicsivel könnyebb lesz a lelke a kivégzetteknek”. Az emléknap résztvevői délután előbb megkoszorúzták az író Bezerédj utcai szülőháza falán elhelyezett emléktábláját, majd az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Emlékházban gyűltek össze az érdeklődők. A friss Mészöly-díjas Danyi Zoltánnal Szörényi László és Jankovics József, a Mészöly egyesület elnöke és alelnöke beszélgetett, majd a konferencia második felvonásának előadásait hallgathatták meg a résztvevők.-wj-ÜJIIIIIIIIIIIIIIIIIimillllllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH | 2016. január - Mészöly Miklós: 1 Napló. Motívumok 1948-1955 | Középkék, keményfedelű, koc| kás füzet, 20 x 14,5 cm (Iro| dalmi gyűjtemény: Szekszárd | város letétje, 2006.) | Mészöly Miklós kéziratos | hagyatékában találhatók az | úgynevezett Műhelynaplók, | az 1948 és 1988 között kelet| kezeit noteszek, füzetek, ha| táridőnaplók. „Egyértelműen | alkotói előmunkálatokról ta| núskodnak, melyeknek értéke A HÓNAP a 20. századi magyar művelődéstörténet szempontjából sem lebecsülendő. Egy jelentős író műhelymunkájáról, igen széles körű intellektuális és szakmai érdeklődéséről, valamint fogékonyságának olyan összefüggéseiről tanúskodnak, amelyeket megjelent művei alapján nem feltétlenül azonosíthattak eddigi olvasói és művének kutatói” - írja Mészöly monográfusa, Thomka Beáta, aki Nagy Boglárkával együtt sajtó alá rendezte a naplók anyagát. A Motívumok 1948-1955 címet viselő notesz a naplók közül az első, kék golyóstollal írott jegyzeteket és hosszabb sző-MŰTÁRGYA vegvázlatokat és beragasztott oldalakat tartalmaz. A napló értelmezését Szolláth Dávid „Végleges változatok a hagyatékból” című tanulmányából idézzük: „A kötet körülbelül első száz oldalát kitevő jegyzetanyag családtörténeti és gyerekkori emlékek többé-kevésbé összefüggő felidézése. Ezek a jegyzetek a negyvenes és az ötvenes évek fordulóján keletkeztek, mégis, a nyersanyagnak a legnagyobb része csak a kései novellákban bukkan fel újra. Nemcsak kész (megírt vagy máshonnan átvett) mondatok lapultak évtizedeken keresztül a naplók lapjain, hanem nevek, történetek, felvázolt jelenetsorok, művek | forgatókönyvei is. Tanulságos i megvizsgálni például a 82-83. | oldalon található, harmincnégy 1 jelenetet címszószerűen felső- | roló forgatókönyvet, amely az | első, 1948-1955 közötti napló- \ ból (pontosabban egy a naplóba | valamivel később beragasztott | lapról) került elő. A vázlat- | pontok a naplóban többnyire | kifej tettebb formában elbeszélt | történetekre utalnak. Egy-két | kivételtől eltekintve mindegyik | itt felsorolt jelenet felbukkan, | szétszóródva persze, a hetve- | nes-kilencvenes évek művei- | ben. A forgatókönyv tükrözi a | tervezett, de meg nem írt regény \ (vagy novella?) jelenetezésének | módját is, és tanúskodik Mé- | szöly korai formakereséseiről.” | (Forrás: wmmrn.hu/Lovas Csilla) | HIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM
