Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-04-10 / 14. szám
2016. április 10. , SZEKSZÁRDI USARNAP Múlt nélkül nincsen jövő Egy éve indult a tehetségkutató Lakodalom címmel megjelent Szabadi Mihály legújabb könyve. A kötetet az író születésnapjának alkalmából, április 4-én mutatták be a Művészetek Házában. Szabadi Mihály hetedik kötetének bemutatóján ülve azon gondolkozom, hogy mikor is találkoztam először Miska bácsival. Aztán eszembe jut egy talán évtizeddel korábbi emlék, ahogy Sióagárdon beszélgettünk a faluról, hagyományról, szokásokról. Azóta olykor-olykor ismét találkoztunk, legtöbbször kulturális programokon. Egy dolog nem változott: Szabadi Mihály ma is hűen képviseli és közvetíti azt a hagyományt, amelyet gyermekként magába szívott. Április 4-én ismét volt alkalmam találkozni a „régi idők krónikásával”. A népművelő, koreográfus hetedik könyvének bemutatóján jártam. A hét kötet mindegyike roppant fontos korrajz a múltról. A régi paraszti világról, Sióagárdról. A hetedik, az író születésnapján 500 példányban megjelent Lakodalom, borítóján Miska bácsi szüleinek fotójával. A kötetnek a két világháború közötti paraszti élet a témája. Két család története bontakozik ki: az egyiknek fia, a másiknak lánya van - ismeretségükből pedig házasság lesz. A kötet fiktív története valóságos emlékeken alapul. „Talán egyetlen szereplője van a kötetnek, aki némi hasonlóságot mutat egy valós személlyel: a Juhász Misa nevű öregvőfély tulajdonképpen én magam vagyok” - mondja Szabadi Mihály. A kötet bemutatóján megjelenteknek az íróval beszélgető dr. Say István bevallotta, hogy bár ő maga nem kedveli a Valentin-napot, mégis úgy véli, kiváló olvasmány lehet ez a könyv a szerelmeseknek. „Fontos tudni, hogy akkoriban a házasság lényege nagyon ritkán volt maga a szerelem, és mégis leéltek együtt egy életet” - hangsúlyozta dr. Say István. „A paraszti kultúra nélkül nem lenne nemzeti kultúra. Ez már elveszett, ezért kell dokumentálni. Úgy gondoltam, hogy én a magam tehetségével ebből megmentek annyit, amennyit lehet” - mondta Szabadi Mihály. „Arcok, sorsok, emberek” ezek pedig a következő könyv témái, lévén a szerző most egy elbeszélés köteten dolgozik. Wessely Judit Az igényes helyi élő zenének állandó fórumot biztosító Jam Session első évfordulója jegyében szerveződött idei első rendezvényük. Az alapító főszervező-muzsikus, Parrag Tibor felettébb örült annak, hogy ismét fiatalok foglalták el legtöbbször a színpadot. Fellépett a klasszikusról a jazz-zongorára áttért, nagyon tehetséges szekszárdi fiatalember, Ocsovai Damján, de szintén mély nyomokat hagyott a Rolling Pub asztalait értő fülekkel körbeülő közönségben a bőgőn játszó dr. Gál Gábor és Maros Zoltán jazz-zongorista duettje. Az örömzenélés jegyében létrehozott „tehetségkutató” egyik legnagyobb hozadéka, az itt egymásra talált zenészekből álló Jam Juniors nevű formáció létrejötte (képünkön). Aradszky Lászlót idézve itt sem „csak a húszéveseké a világ”, hiszen a szólóban és közreműködőként is zenélő Varga Gyula a nyolcvan felé közelítő dobost, Vadas Pált bírta rá legutóbb a fellépésre. Összeállt már az április 15-i program is: a fő attrakció Cseke Gábor jazz-trombitás önálló estje lesz, de bemutatkozik Mayer Gábor jazz zongorista is. Ezúttal is több amatőr fellépőt várnak, s ha nincs kísérőjük, azt est állandó házi zenekara, a rutinos zenészekből álló Jam Session (Szűcs Gábor dob, Károlyi Kálmán basszus, Parrag Tibor szólógitár, ének, Parrag László zongora) kisegíti őket. B. Gy. Garay Ákos munkáiból rendeznek kiállítás-sorozatot Kiállítás sorozattal tisztelegnek a megye szülötte, a neves grafikus és festő, Garay Ákos emléke előtt - hangzott el a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón. „Méltó módon szeretnénk bemutatni a ma már sajnos kevésbé ismert művész munkásságát” - jelezte Odor János Gábor. A megyei múzeum igazgatója elmondta: az első szekszárdi tárlatmegnyitót a Múzeumok Éjszakája programokhoz kapcsolták. Garay Ákos legtöbb munkáját a megyei múzeum őrzi, de magángyűjteményekben is szép számmal akadnak festményei, grafikái. Utóbbiakból nyílik kiállítás szeptember 15-én a Vármegyeházán. Lovas Csilla művészettörténész elmondta: mivel Garay néprajzi fotós hírében is állt, a Múzeumok Éjszakáján, június 25-én a Tolnában, Baranyában, illetve Szlavóniában készített mintegy háromszáz képéből nyílik tárlat. A művésznek számtalan kötetben, például egy Benedek Elek mesegyűjteményben is visszaköszönnek grafikái. Az alkotó életművének bemutatására Szedresben nyílik idén először tárlat, miután a település melletti Apáti pusztán született és nevelkedett. A Béndek-házban április 14-én nyíló kiállításon az 1800-as évek népi életképeit, az emberek öltözködését, viseletűket megörökítő grafikái láthatóak majd. Szekszárdon, a Vármegyeházán június 25-én, szeptember 15-én és november 16-án tekinthető majd meg Garay Ákos munkásságát bemutató tárlat. Gy. L. Számtalan formában alkotott... Garay Ákos a költő, Garay János unokaöccse és az 1848- as honvéd hadnagy, Garay Antal fia volt. Apáti pusztán látta meg a napvilágot 1866. október 3-án. A müncheni művészeti akadémián képezte magát, de sokat járt a bajor városban élő naturalista festőhöz, Hollósy Simonhoz is. Országosan ismertté a lovakról, ménesekről és a magyar huszárokról készített festményeivel, rajzaival vált. A népélet témájából merített ábrázolásai is forrásértékűnek számítanak. A Nemzeti Szalonon 1909-ben volt kiállítása, míg Szekszárdon 1924-ben mutatkozott be. Garay Ákos 1952. január 25-én hunyt el Budapesten.
