Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-03-13 / 10. szám
2016. március 13. SZEKSZÁRDI VASARNAP Megyénk Perczelei a magyar politika ütőerén Számtalan nemesi család sarja alakította Tolna megye elmúlt 300 évének sorsát. Közülük az egyik legsokoldalúbbnak a Perczel família bizonyult. Két ősük, Hans és Donysius (akkor még Perczl) a 16. század közepén Németországból érkezett Magyarországra, s a három részre szakadt ország végvárrendszerének őrzésében töltöttek be tisztséget - hallhattuk dr. Dobos Gyula nyugalmazott levéltári igazgatótól, a Vármegyeházi esték sorozat március 3-i rendezvényén. A család bonyhádi ágában született Perczel József 1736-ben lett Tolna vármegye alispánja. A Mária Terézia uralkodása idején összehívott három országgyűlésből kettőn vármegyei követként vehetett részt. József - akinek nyolc fia és nyolc lánya született - 1745- ben a királynőtől kapott birtokadományozó levelet. Perczelék valamennyi gyermeküket taníttatták: az utódok zömmel jogi vagy katonai Perczel Béla pályát választottak. Perczel Sándor megjárta a napóleoni háborúkat, tizenháromszor sebesült meg. Fiai közül - 21 gyermeke született - Perczel Béla a szekszárdi járás fő szolgabírájaként vált ismertté. Míg két bátyja, a baranyai alispán, István és a pécsi járás főszolgabírója, Imre királyhű maradt az 1848-as szabadságharc idején, Béla testvéreivel, Sándorral, Mórral és Miklóssal együtt - akiket Vörösmarty Mihály tanított - nem kedvelte a HabsPerczel Mór burgokat. A szabadságharc alatt kétszer választották meg a megye alispánjának. A forradalom után, 1865-ben tért vissza a politikába, amikor Deák párti programmal választást nyert. Képviselőházi alelnök lett, majd 1875-ben Ferenc József igazságügyi miniszternek nevezte ki. Perczel Mór 1848 áprilisától a Batthyány-kormány belügyminisztériumának tanácsosa volt. A pákozdi csatában a magyar csapatok szárnyát biztosította, majd az ütközetet követően a Jellasics horvát bán tartalék hadteste elleni hadmozdulatokat irányította. Görgey Artúr segítségével, az 1848 októberi ozorai csatában megadásra késztette a császári sereget. Pest feladása után, a fővárosból Debrecenbe vezető út védelmét osztották rá, majd 1849 januárjában elfoglalta Szolnokot, és Ceglédről is kiszorította az ellenséget. A szabadságharc végén Törökországba, majd 1852-ben Angliába menekült. Sokáig Jersey szigetén élt, végül 1867-ben térhetett haza és szülővárosában telepedett le. Perczel Dezső, aki 1877-től tíz éven át töltötte be Tolna megye alispáni tisztségét, a Budapest- Bécs vasútvonal, illetve a Szekszárd-Rétszilas helyi érdekű szárnyvonal kialakításáért lobbizott sikeresen. Húsz évig volt Tolna megye országgyűlési képviselője, s egyik fő híve a polgári házasság intézményének. Dr. Dobos Gyula előadásából megtudhattuk, hogy Bonyhádon 17 Perczel kastély található, de mára ezek egyike sem a család tulajdona. Ügy tudni, a ma élő legidősebb Perczel-sarj a 94 éves Ágnes. Gy. L. :UllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllH A HÓNAP MŰTÁRGYA - 2016. március A nemzeti áldozatkészség szobra (Újkortörténeti gyűjtemény) Mátyás-korabeli páncélos vitézt ábrázoló lovas szobor, Sidlo Ferenc szobrászművész által tervezett, 1915 szeptemberében Budapesten, a Deák téren felállított faszobor kicsinyített, spiáterből öntött másolata. A talapzat két oldalán felirat látható: egyiken Gyorssegély Augusta Alap, a másikon A Hadsegélyező Hivatal. A magyar kormány 1915 elején határozott arról, hogy Budapest egyik forgalmas közterén a Hadsegélyező Hivatal állítson fel egy fából készült, Mátyás korabeli lovas szobrot, „s a nagyközönség hazafias áldozatkészségére bízassék amaz eszme megvalósítása, hogy ezt a faemlékművet a nagyközönség nevével ellátott pikkelyes ércszegekkel borítsa be úgy, hogy e falóból a nagyközönségáldozatkészsége teremtse meg azt a monumentális ércszobrot, amely mint a világháború emléke hirdetője legyen a nemzet áldozatkészségének." Ez a társadalom mozgósítását, egyben pénzgyűjtést is szolgáló akció egy korábbi, hasonló bécsi kezdeményezést másolt. Az akcióhoz csatlakozott a legjelentősebb segélyszervezet, az Auguszta Gyorssegély-alap is, amely már a háború elején, 1914 augusztusában létrejött. Fővédnökségét Auguszta Mária Lujza főhercegnő vállalta, aki Ferenc József legidősebb lányától, Gizellától származó unokája volt. Személyes kvalitásai alkalmassá tették arra, hogy ne csak a társadalom felsőbb rétegeit, hanem a középosztálybelieket is megnyerje céljainak. A Habsburg-ház magyar nádori ágának tagjával, József Ágost főherceggel kötött házassága tovább növelte népszerűségét az országban. Az Auguszta Alap a folyósított segély gyorsaságára helyezte a hangsúlyt. Képviselői piros karszalagot viseltek, rajta arany betűkkel: „A bánat és a nyomor enyhítésére”. Működése első időszakában pénzadományt gyűjtött, később kórházakat alapított és rengeteg akciót szervezett: a nevéhez fűződik az Aranyat vasért mozgalom, az Auguszta matiné, de szerveztek dunai hajózást rokkant katonáknak. Egy boltot is üzemeltettek a fővárosban, ahol különféle emléktárgyakat árusítottak. Gaál Zsuzsanna A hónap műtárgya megtekinthető a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban, hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között. TllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllM
