Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-03-06 / 9. szám

2016. március 6. ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP „Valóban otthonra lel, aki itt hajtja álomra a fejét” Közel 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást ka­pott az EU-tól és Magyarország kormányától a Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény szekszárdi Hétszínvilág Fo­gyatékosok Otthona, Rehabi­litációs Intézménye, amelynek épületei nemrég energetikai korszerűsítésen estek át. A projekt megvalósítása 2015 októbere és decembere között zajlott, aminek eredményként a hosszú összekötő folyosóval rendelkező épületegységekben lényegesen jobb komfort mel­lett élhetnek az otthon lakói, de a dolgozók is jobb feltételekkel végezhetik munkájukat. A Szentmiklósi úti intézmény felújításának február 26-i átadó ünnepségén Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtit­kár hangsúlyozta: „valóban ott­honra lel, aki itt hajtja álomra a fejét” - utalva az otthon lakói életkörülményeinek javulásá­ra, nyílászárók, szociális helyi­ségek, külső-belső falfelületek felújítására, korszerűsítésére. A rehabilitációs intézmény mun­katársairól szólva az államtitkár aláhúzta: mindannyian rendkí­vüli áldozattal és hűséggel végzik munkájukat. Czibere Károly el­mondta: a kormány elkötelezett a szociális ellátó rendszer minő­ségének javításában. Példa erre a munkatársak megbecsülésére a 2014-es év 28 milliárd forintos bérpótléka. A kormány várha­tóan még a nyár előtt az életpá­­lya-modellről is döntést hoz - értesültünk. „Ha bármely város, vagy település befogadó, akkor intézményeikben az önkéntesek is megjelennek, így ezek a léte­sítmények a helyi kötőszövetbe szervesülhetnek - fogalmazott az államtitkár az átadón. A megyei kormánymegbízott, dr. Horváth Kálmán örömét fe­jezte ki, hogy Tolna megye min­dig önként jelentkezik a felada­tokért - például a szociális és a gyermekvédelmi ügyekben. Le-A szociális ágazat 2015-ben 10 milliárd forintos fejlesztést könyvelhetett el: ebből 7 milli­árd volt az uniós, 2.5 milliárd a hazai forrás. szögezte ugyanakkor: 2010-ben egy rendkívül leromlott szociá­lis intézményhálózatot örökölt a polgári kormány. A fejlesztéssel az itt élőkről immár lényegesen jobb feltételek mellett gondos­kodhatnak. Az ünnepségen az otthon lakói énekkel, verssel - elhang­zott például Reményik Sán­dor: Templom és iskola című költeménye - kedveskedtek a vendégeknek, és a kirándulá­sokon, rendezvényeken készült fotókból készített összeállítás segítségével a mindennapjaik­ba is bepillantást nyerhettünk. A program zárásaként Bacsmai László katolikus esperes-plébá­nos és dr. Kaszó Gyula refor­mátus lelkipásztor áldotta meg a felújított intézményt és lakóit, majd Czibere Károly államtit­kár, dr. Horváth Kálmán kor­mánymegbízott és Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédel­mi Főigazgatóság vezetője - a nemzeti színű szalag átvágásá­val - átadták a felújított épület­­komplexumot. Gy.L. Kommunizmus, az ígéretből terrorrá vált ideológia Évről évre egyre több helyen emlékeznek a kommunizmus áldozataira. Az ideológia világszerte közel 100 mil­lió áldozatot követelt, Ma­gyarországon több százezer el- és meghurcoltat tartunk számon, a kivégzettek száma pedig közelíti a fél ezret. Szekszárdon Szerencsés Károly történész tartott előadását febru­ár 25-én, a Babits Mihály Kultu­rális Központban. A téma ismert kutatója párhuzamot vont a glo­­balizmus és a kommunizmus sa­játosságai között. A két világha­talmi rendszer együtt vívta meg a II. világháborút Hitler nem­zetiszocializmusa ellen, aztán a globalizmus - a kommunizmus gazdasági kárára - utóbb ugyan­úgy kiszolgáltatta hazánkat egy hatalomnak. A nyugati tőkések fölvásárolták a nemzeti vagyont, inflációt, munkanélküliséget hoztak a kommunizmus idősza­kában a végletekig eladósodott országra - emlékeztetett Szeren­csés Károly. A kommunista eszmevilág - amely a kizsákmányolás fel­számolásának ígéretét hirdette, s hogy a megtermelt javakból mindenki részesülhet - hamar terrorrá változott. Ez nyilván­való, ha csak a másfél millióra tehető sztálini kivégzéseket, a Gulagot, vagy a kínai és kam­bodzsai kommunisták által el­követett népirtást tekintjük. Hazánkban február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja: 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bé­lát. A Független Kisgazdapárt főtitkára nyolc évet raboskodott a Szovjetúnióban, majd ideha­za, mígnem 1957-ben szabadon engedték. A kommunizmus to­tális hazai térnyerését is 1947-től datáljuk. Rákosi Mátyás pártfő­titkár idején Recsken munka­tábor üzemelt, mindennaposak voltak az internálások, a fogva­tartott politikai rabok fizikai és lelki kínzásai, a fenyegetések. A „rendszerellenes” áldozatokat az ellenük felhozott hamis vád­pontok aláírásáig kínozták. So­kan belehaltak, a túlélők pedig örökre viselték lelki sebeiket. És akkor még nem beszéltünk az 1956 utáni, kádári megtorlá­sokról. A szabadságharcosok perbe fogásáról és kivégzéséről, a ’60-as évek erőszakos téesze­­sítéseiről, a polgári, módos pa­raszti származású fiatalok fel­sőoktatásból való kizárásáról. Az elnyomás utóbbi eszközét Csillagné Szánthó Polixéna is megszenvedte. Szekszárd hu­mán bizottságának elnöke csak 47 éves korára lehetett diplomás nyelvtanár, miután előtte politi­kai okokból elutasították egye­temi felvételi kérelmeit. Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents