Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-02-28 / 8. szám
2016. február 28. SZEKSZÁRDI VASARNAP Versek, csak természetesen Több, mint két évtizede hívta életre a Babits Mihály Kulturális Központ a Hollós László természetismereti versmondó versenyt. A megmérettetésre idén 66 tolna megyei általános iskolás nevezett. A kulturális központ munkatársainak egyik célja, hogy a természet szeretetére ösztönözzék, illetve környezettudatosságra tanítsák a házba érkező gyermekeket. Ennek eszköze a csaknem 25 éve életre hívott Hollós László természetismereti versmondó verseny. A megmérettetés Hollós László szekszárdi gombakutató munkássága előtt is tiszteleg, megőrizve ezzel a tudós emlékét. A versenyre a megyében található általános iskolák tanulói nevezhettek. Szekszárd hat általános iskolájából, továbbá Gyönkről, Dombóvárról, Alsónánáról, Gerjenből és Várdombról is érkeztek ifjú természet- és irodalomkedvelők, hogy meg-Eredmények: I. korcsoport: 1. Keinráth Anna (Alsónána), 2. Hanzi Krisztián (Várdomb), 3. Marosi Janka (Várdomb) és Varga Ambrus Sebestyén (Alsónána). II. korcsoport: 1. Szentes Lili (Babits M. Általános Iskola), 2. Szaka Veronika (Gyönk), 3. Karácsonyi Anna (Garay J. Általános Iskola). Különdíj: Berekali Petra (Babits M. Általános Iskola). III. korcsoport: 1. Föglein Liza Kató (Garay J. Általános Iskola), 2. Szabó Csenge Mónika (Babits M. Általános Iskola), 3. Ranga Simon Péter és Ferger Viktória Hanna (mindkettő Garay J. Általános Iskola). Különdíjas: Viel Vanda és Dombi Luca (mindkettő Garay J. Általános Iskola). IV. korcsoport: 1. Szűcs Sándor Mátyás (Gyönk), 2. Csizmazia Dóra (Garay J. Gimnázium). méressék magukat és tudásukat. Február 23-án négy korcsoportban, összesen 66 diák szavalt verset, amely megfelelt a kiírásnak. „Tetszőlegesen választott, az embert körülvevő szűkebb és tágabb természeti környezetet, az élővilág sokszínűségét, az ember és a természet kapcsolatát kifejező, a versenyző életkori sajátosságainak megfelelő nehézségű vers, versrészlet.” Minden induló egy verssel nevezhetett, az előadás időtartama legfeljebb 3 perc lehetett. Az I-II. korcsoport zsűrijének tagja volt Báló Marianna drámatanár, Horváth Endréné nyugalmazott tanár és Kővári Ildikó, a rendezvényt támogató Mattioni Eszter Hölgyklub Egyesület elnöke. A III-IV. korcsoport zsűrijében pedig ott volt dr. Méry Éva, a Művészetek Háza nyugalmazott igazgatója, Acélosné Solymár Magdolna, a rendezvényt támogató Szekszárdi Foltvarró Egyesület elnöke és Sülé Viktória, a Szekszárdi Versműhely tagja. A zsűri korcsoportonként díjazta a legjobbakat, akik könyvjutalomban részesültek, de a 66 versenyző mindegyike emléklapot vehetett át. -wj-Életbevágó a klímaváltozást kiváltó faktorok felismerése Az ember alkotta szabályokkal, jogrenddel szemben a természet törvényei nem variálhatóak át: ugyan félreértelmezhetőek, illetve időlegesen kijátszhatóak, ám sohasem szeghetőek meg. Erről is beszélt Hetzmann Albert, a paksi atomerőmű okleveles villamosmérnöke a Babits kulturális központban február 18-án, a Föld klimatikus viszonyairól tartott előadásán. Kiemelte: Földünk gondjainak leküzdéséhez nélkülözhetetlen az emberi tényező, a morális értékrend helyes irányba terelése. Fontos ugyanakkor a fogyasztásorientáltság, a pazarló magatartás feloldása is. Wigner Jenő világhírű atomtudóst idézve hangsúlyozta: meg kell előzni, hogy a különböző válsághelyzeteket ne tetézze a tudomány, a technológia válsága. „Mivel korunkban fogyasztói társadalmat építünk, a gyarapodó nemzetek, a növekvő, prosperáló cégek életképesek. Az ezzel járó pazarlást azonban sürgősen fel kellene adni. Ha a tudomány és a technológia válságba kerül, lehetetlenné válik válságszituációkat kezelni” - jegyezte meg. A klímaváltozást kiváltó faktorok felismerése és megkülönböztetése az emberiség számára életbevágóan fontos, amely egyben a tudomány próbatételévé válik - magyarázta Hetzmann, aki arról is beszélt, hogy Földünk véges mérete miatt az emberiség folytonosan növekvő „ökológiai lábnyoma” hosszútávon megkerülhetetlen következményekkel jár. Döbbenetes, hogy augusztusban már feléljük az erre az évre felhasználható nyersanyagainkat - tárta fel a tényeket. Az előadó a globális éghajlatot befolyásoló szén-körforgás kapcsán az óceánokat hozta fel döntő tényezőként: azok ugyanis elnyelik a szén-dioxidot, amely csigák, kagylók felszínén jelenik meg a tengerfenéken. A tengerek egyébként a legnagyobb energia-transzporterek, lévén kiegyenlítik a klimatikus hatásokat. Az előadó véleménye szerint őrültség globális tengerszint-emelkedésről beszélni, hiszen a tengerek szintjei közt is lényeges különbség van. A sósabb Atlanti-óceán fajsúlyosabb a Csendes-óceán vizénél, s így eleve magasabb vízszinttel bír. A tengerekről szólva az előadó emlékeztetett arra is: a két tengervíz között „édesvíz-export” zajlik az Atlanti-óceán térségében elpárolgott víz eső formájában lehull a Csendes-óceánban. Érdekességként említette, hogy a paksi atomerőműbe be- és kilépő víz hőmérséklet különbsége (30,5-31 °C) nagyjából akkora, amekkora a tengerek cirkulációjának eltérése. „Ha ezt a különbséget ki lehetne használni, a Föld energiaigénye, ínsége felszámolhatóvá válna” - véli Hetzmann Albert. Gy. L.