Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-02-21 / 7. szám
2016. február 21. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Gyakori változékonyság, csapadékban kirívó szélsőségek A Föld átlaghőmérséklete emelkedik, szinte minden második hónapban időjárási anomáliák tapasztalhatók. Ez mind a globális felmelegedés számlájára írható - a Szekszárdon mért adatok alapján is. „A 2000-es évek óta általában jellemző, szélsőséges periódusokat produkáló időjárás folytatódott az tavaly is” - vonta le a következtetést a szekszárdi időjárás megfigyelőjeként is ismert Kővári László. Az önkormányzati képviselő - civilben maga is gazdálkodó - immár négy évtizedet átfogó, sok ezernyi időjárási adattal rendelkezik a hónapok, esztendők időjárásáról. Milyen volt az idő 2015-ben Szekszárdon? Nos, a részletekben kicsit elmerülve „nyittattuk ki” Laci bácsi naplóját, amely a tőle megszokott módon grafikusan és táblázatban is rögzíti a tényeket - 12 hónapra lebontva.- Tavaly január elsején volt az év leghidegebb napja. Akkor mínusz 12 fokot mértünk, azután alig egy hét elteltével már + 14 fokot mutatott a hőmérő - kezdi a visszatekintést Kővári László. - A nagy hőingadozás jellemző volt az év első hónapjára, s igaz volt ez a légnyomásra is: a negyven higanymilliméter nyomáskülönbség az emberi szervezetre is negatívan hatott. A hőmérsékleti szélsőség ugyan februárban is tetten érhető volt - amíg 7-én még mínusz 10 foknál is hidegebb volt, addig 16-án már +16-ot is mértek -, alapvetően azonban kiegyensúlyozottnak mondható ez a hónap. Tekintettel arra, hogy 2014 októbere igen csapadékos volt, és a január-február is meghaladta az átlagot, a mélyebb területeken bizony már jelentkeztek belvízgondok...- Márciusban fél fokkal volt magasabb a napi középhőmérséklet az átlagnál, és szárazabb volt az év harmadik hónapja - folytatja Kővári László. - Az ilyenkor még jellemző reggeli fagyot az utóbbi évek átlagánál jóval kevesebbszer mértük. Aztán jött egy fokozatos felmelegedés, és a hónap utolsó napjainak egyikén már a 27 fokot is elérte a maximum hőmérséklet. Április csak kicsit volt bolondos, a hónap közepe és vége pedig jelezte: 2015-ben sem beszélhettünk hosszan elnyúló tavaszról. A csapadék szempontjából rendkívül száraz volt a hónap: a 12 mm eső az átlag harmadát sem érte el, bár ez a belvizek elszivárgását felgyorsította.- Májusban néhány napig harminc fokot is lehetett mérni, ami a szántóföldi kultúrák többségének nem használt. A szárazság egészen május 21-ig tartott, akkor aztán megérkezett az eső, s végül az elmúlt negyven év negyedik legcsapadékosabb májusát hagytuk magunk mögött Szekszárdon. A hónap utolsó harmadában mintegy 100 mm csapadék hullott, s ez mentette meg a búzát. Érdekes, hogy 2010-től szinte minden évben jóval nedvesebb a május az azt megelőző időszakok átlagánál. Újabb, négy évtizedre visszatekintő kuriózumot hozott az első nyári hónap: 2015 júniusa a legszárazabb hatodik hónap volt.- A június távlatokra visszatekintve is a legcsapadékosabb nyári hónap szokott lenni, ám az átlag 72 mm-el szemben most csak 12 mm hullott! Az aszályos periódust „megérezte” a kukorica és a napraforgó is. A hónapra jellemző középhőmérséklet ugyan megfelelt a sokévi átlagnak, de az nem akármilyen szélsőségek után „jött ki”: a harminc fok feletti melegek után kétszer is felére esett vissza a nappali csúcshőmérséklet. - A július tavaly is bővelkedett hőségnapokban: néggyel haladta meg a 15 napos átlagot. Mivel akadt szélsőségesen alacsony hőmérséklet is, így a július öszszességében nem volt melegebb, mint szokott. Augusztus második felében kicsit úgy érezhettük magunkat, mintha az Amazonas esőerdői közelében élnénk. A hónap első fele még száraz meleg volt, aztán...- A hónap utolsó két hetében 184 mm csapadék hullott a borvidéken. A hőmérséklet tekintetében az elmúlt negyven év ötödik legmelegebb augusztusa volt a tavalyi, csapadékban viszont a második - lapozza fel naplóját Kővári László. - Ez az esős idő a szüretre készülődök bánatára szeptemberben is folytatódott. A 30 napból 12 közérzet-rombolóan csapadékos volt, az átlagot meghaladó 69 mm esett, és elmaradt a vénasszonyok nyara. Tavaly hiába vártuk a régebben megszokott száraz októbert, az ég csatornái olyan gyakorisággal és intenzitással nyíltak meg, mint egy évvel korábban. Annyi különbséggel, hogy míg 2014-ben a hónap első fele, addig 2015-ben október eleje volt rendkívül csapadékos. Száz millimétert bőven meghaladó mennyiség hullott. A globális felmelegedés szimbóluma a november. Kővári László naplójából kitűnik: 2005-től szinte minden évben melegebb, és kellően száraz hónapot élünk meg. Az évszakhoz képest meleg, 8 Celsius fokos napi középhőmérséklet és száraz időjárás volt jellemző 2015 novemberére, ami több mint két fokkal haladta meg az átlagot. A december a tőle nem megszokott módon maradt száraz, amivel a „ranglista” második helyére tornázta föl magát.- Az év utolsó, az átlagnál melegebb hónapjában a szokásos 18 fagyos nap helyett mindössze 12 alkalommal dideregtünk. Az idő szilveszter napjára hűlt le igazán, amikor a napi középérték mínusz hét fokon alakult. Fagyosan indult tehát, és fagyosan ért is véget a 2015-ös esztendő. B. Gy.
