Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-02-15 / 5. szám
8 2015. február 15. ^ SZEKSZÁRDI »ASARWAP „Apám magyarnak faragott” 88. születésnapja alkalmából köszöntötték a Babits Kulturális Központ Bakta- termében február 7-én Mözsi Szabó István festőművészt, nyugdíjas pedagógust. „Egész életem arról szólt, amit az elején rám testáltak: azt el ne felejtsem soha!" - utalt az alkotó Testamentum címet viselő, születésnapja apropóján megnyílt tárlatának alapgondolatára. „Kiáltani, énekelni, megmutatni, cselekedni muszáj!” - hangsúlyozta a művész, aki egy, az életéről írt költeménnyel köszönte meg szüleinek „a tisztes szegénységet, amely küzdeni tanította egykoron.” Tolna megye Príma-díjasa, Mözsi Szabó Pista bácsi, aki mindkét felmenője révén pásztor ősökkel rendelkezik, vallja: rokonainak sorsa Illyés hőseivel, Sinka István, a pásztor költő balladáinak szereplőinek történetével vethető össze. „Apám magyarnak faragott, s igazmondónak, anyám a szépet hagyta rám vigasznak” - sorolta szüleitől egy életre kapott ajándékokat az ünnepelt, aki még - ahogy fogalmazott - „jobbágyivadék öreganyjától is sok mindent tanult”, így például a kaszálás fortélyait. E munkafolyamatot - vallja - óvatosan, nem teljes, hanem háromnegyed rendet vágva kell végezni, „nehogy a kasza megszakadjon”. A festőművész a sokakat megindító rendezvényen megköszönte közeli-távolabbi ismerőseinek, barátainak, hogy eljöttek felköszönteni őt, „a vénembert”, habár ez a kifejezés nem állja meg helyét, tekintve, hogy Pista bácsi szó szerint vé- gigácsorogta saját ünnepségét... Az 1927-ben Mözsön született alkotó, aki a háború után a bajai tanítóképzőn végzett, majd ’48- íjj tói a budapesti Képzőművésze- | ti Főiskolán olyan kiemelkedő | hazai művész-tanárok keze alá ö H került, mint Szőnyi István, Do- 2 manovszky Endre vagy Barcsay Jenő, magát mindig pedagógusnak vallotta, s vallja. Pista bácsi kiállítása megnyitóján arról is beszélt: Sárközi szülőföldje mellett tiszteletbeli, fogadott hazájaként Erdélyt, illetve Hódmezővásárhely környékét, az ott élők világát tartja. A tárlat Ékes László író, újságíró köszöntőjével nyílt meg, majd Halmai-Nagy Róbert, a kulturális központ vezetője méltatta Mözsi Szabó munkásságát, kitérve a Bakta-te- remben látható negyven darab festményre, amelyek kapcsán jelezte: az alkotások a művész emberi és művészi hitvallását egyszerre tükrözik. A mestert mások mellett a közgyűlés humánbizottságának vezetője, Csillagné Szánthó Polixéna is köszöntötte, hangsúlyozva azt: Mözsi Szabó István művészetében mindig a minőség uralkodott a mennyiség felett. „Az itt élők mindig egy kicsit szekszárdinak is tekintették őt” - jelentette ki a bizottsági elnök, akit Tolna város polgár- mestere, Appelshoffer Ágnes követett a méltatok sorában. Ő jelenlévők nevében tortával köszöntötte az idős alkotót, majd a Víz’PArt Közalapítvány részéről Rühl Gizella fotóművész idézte fel azt a tizenkét esztendőt, amíg az ünnepelt az egykori Babits Művelődési Házban dolgozott. Pályájáról Szabadi Mihály népművelő, etnográfus, a művelődési központ egykori vezetője is megemlékezett, aki a kiállított képek kapcsán kifejtette: e festmények azért is különösen érdekesek, hiszen legnagyobb részük azt a régi paraszti világot őrzi, ami már a múlté, s, amelynek kultúrateremtő hatása nélkül a megye kultúrája nem is létezhetne. „Ha Mözsi Szabó István számára az egész mözsi határ gyerekszoba volt, akkor szomszédok voltunk, hiszen számomra az agárdi határ jelentette ezt” - utalt nevetve különös „szomszédságukra” a sióagárdi származású Szabadi Mihály, aki által az is kiderült: tizenéves fejjel, csaknem egyidőben került a művésszel az aratók közé. A tárlat megnyitóját Sebestyén István bukovinai székely mesemondó végeláthatatlan mondatokkal kifejezett jókívánságaival, humoros aforizmáival zárult. A különleges rendezvény hangulatát a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes is színesítette. Az összejövetel a Babits Mihály Kulturális Központ és a Víz’PArt Közalapítvány rendezésében valósult meg.- gyimóthy Ruppert-kiállítás: „Egy művészi út pillanatfelvételei” A köztéri alkotásairól is ismert képzőművész, Ruppert János kisplasztikáiból, grafikáiból nyílik kiállítás szombaton a Művészetek Házában. A március 8-ig látható tárlaton mintegy hatvan ak- ril- és pasztellképet és húsz szobrot, plasztikát láthat a közönség, a megnyitón a művész egy hétperces animációs filmjét is bemutatják. Az alkotó elmondta: a kiállítás képei 2012-ben és 2013-ban készültek, és elsősorban az amerikai és német expresszionizmus - Schmidt-Rottluff, Oskar Schlemmer és Kirchner - hatása érződik rajtuk. A márvány és fémplasztikákat az utóbbi 15-20 év terméséből válogatta, köztük is van több új, például két 2015-ben készült alumíniumöntvény-kompozíció, de korábbi alkotásokat is felvonultat. Látható lesz a tárlaton a pécsi országos kisplasztikái biennálén is kiállított Mementó 1956 című szobor, az egyik fő művének tekintett Éjszakai múzsa című alkotás és a Viharmadár címet viselő bronzplasztika. A művész saját szavai szerint az expresszív hatás mellett arra törekszik, hogy a figurális ábrázolást absztrakt irányba tolja el; „képeim egy művészi út pillanatfelvételei” - mondta. Ruppert János 1959-ben született, autodidakta alkotóként kezdte pályafutását, 1983 óta több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön egyaránt. Köztéri művei többnyire kemény mészkőből, gránitból készült tematikus alkotások, mások mellett Szek- szárdon, Szászváron, Bonyhá- don és Györkönyben állnak. SZV/MTI
