Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-02-15 / 5. szám
, SZEKSZÁRDI VASARI4P 2015. február 15. tekezett a február 7-én, a Babits Mihály Kulturális Központban rendezett XI. Szekszárdi Tavaszváró Méhésznap Szakmai Konferenciájának egyik előadójaként. „Aki azt gondolja, hogy a véges világban lehetséges a végtelen növekedés, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász” - közölte a szakember, aki a tiszta levegőt, a megfelelő mennyiségű, illetve minőségű élelmet, valamint az élhető környezetet jelölte meg egy egészséges világ zálogaként. Amint arra kitért, szomorú tény, hogy az unió területének közel 10%- át még mindig ugaroltatja, miközben 870 millióan éheznek világszerte - de ugyanígy megdöbbentő adat az 1,3 milliárd túlsúlyos ember problémája is. Roszik Péter úgy látja, napjaink biológia-oktatása „a minAzt, hogy mitől bio a bio, egyre nehezebb eldönteni, hiszen sok élelmiszeripari termék korántsem biztos, hogy az, aminek első látásra tűnik. Jó hír viszont, hogy már nem feltétlenül kell mélyebben a pénztárcánkba nyúlni, ha természetes élelmiszert szeretnénk vásárolni. Egy bio gyártású 100%-os gyümölcslé például gyakran lényegesen olcsóbban gördülhet le a kasszaszalagról, mint mesterséges adalékanyagokkal „dúsított" társai. Az Európai Unió élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozását tekintve két dolog biztos: élelmiszernek számít valamennyi termék, ami „a gyomorba való”, az EU élelmiszerjogi álláspontja szerint pedig „minden, amit a gyomorba számunk, a gyógyszerek kivételével”. Minderről dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője érBio, nem bio, GMO dent tudás a semmiről”, a biogazdálkodásról pedig akként vélekedik: az a valódiságot jelenti egy művi világban. Alternatív? Reform? Natúr? Integrált? Manapság divatos fogalmak, ám nincs ténylegesen meghatározva, hogy mit is takarnak. Ez utóbbira hozott példát, amidőn egy idős ember a natúr dolgokra vonatkozó alábbi megmosolyogtató definícióját osztotta meg közönséggel: natúr minden, ami nincs lefestve... Tény, hogy az unióban a biogazdálkodás 1987 óta erőteljes fejlődést mutat, hiszen mára közel 250 ezer gazda 10 millió hektáron tevékenykedik ilyen módszerekkel. Sajnos hazánk e tekintetben a maga 2,5%-ával a sereghajtók közé tartozik még mindig, ellentétben a szomszédos Ausztriával, ahol 20%-ra, vagy Svédországgal, ahol 15%- ra rúg a bioterületek aránya. E gazdálkodási forma elvi megalapozottsága a környezethez illeszkedő, ökológiai, biológiai folyamatokhoz idomuló, valamint a szerves összefüggésekkel dolgozó organikus rendszerekre kell hogy épüljön. Roszik Péter egyúttal tudatta: az effajta gazdálkodásnál a felelősséget, az óvatosságon alapuló gondosságot, illetve az energiákból a jövő generációjának is valamit hagyó méltányosság alapelvét is maximálisan figyelembe kellene venni, nem beszélve a környezet megóvásáról, a növénytermesztés, állattenyésztés során a biológiai sokféleség megőrzésének betartásáról. Kínát hozta fel negatív példának, ahol a gigantikus méretű iparosítás hatására több helyen teljesen eltűntek a méhcsaládok: helyettük napjainkban emberek(l) porozzák be a gyümölcsfákat. .. A szakember előadásán tovább fokozta az izgalmakat például világító körmű disznókkal, vagy a génmódosítás következtében a sötétben a tányéron fluoreszkáló csirkecsontokkal, amelynek eredője véleménye szerint hihetetlen mértékű beavatkozás az örökletes rendbe, felvetve nem kevés etikai, környezeti, illetve egészségügyi aggályt. Örömtelinek nevezte azonban, hogy hazánk jó helyen áll a génmódosított termékek szempontjából, hiszen az Alaptörvény rögzíti, hogy valameny- nyi élelmiszernek GMO-men- tesnek kell lennie, az összetevők között pedig minden esetben fel kell sorolni a GMO-s beavatkozására való utalást. Hogy mennyire maradt mára bio például a káposzta, mi sem bizonyítja jobban, mint tetemes vitamintartalmának 5%-ra csökkenése: ahogy a búza is mikroelem-tartalmának csaknem felét elveszítette az elmúlt évtizedben. Ezen okok miatt is szükséges lenne minél több bioterméket előállítani, hiszen lényegesen több beltartalmi értékkel bírnak, mint kiszuperált társaik. Az előadó a kövér emberek B-típusú éhezéséről is szót ejtett, mely „érzet” gyakran annak tudható be, hogy a génmódosított, vagy kevés természetes összetevőt tartalmazó élelmiszer csekély mikro alkotót, ellenben temérdek kalóriát tartalmaz, fokozva az étvágyigényt. A ház körüli rejtélyes növényi betegségek kapcsán ugyanakkor megjegyezte: ez a rosszul használt vegyszerekre vezethető vissza. A 21. század helyes növényvédelme tekintetében Roszik a szelektív sorban végzett gyomirtással példálózott, amelynek alkalmazásával véleménye szerint egyáltalán nem sérül a gondosság alapelve, feltéve, ha az óvatos beavatkozás szabályait betartjuk. A méhészetet, illetve a biogazdálkodást érintő előadásokkal párhuzamosan szervezett méhészeti eszközvásáron az épület márványterme zsúfolásig megtelt a szóban forgó szakmával kapcsolatos termékek árusítóival, illetve a téma iránt érdeklődőkkel, érintettekkel, ahol az adás-vételen túl a dévai árváknak is gyűjtöttek pénzadományt.- gyimóthy -
