Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-11-15 / 40. szám
2015. november 15. r SZEKSZÁRDI VASARNAP E-autóktól a napkollektorokig A november 11 -ei, Scarabeus Rendezvényteremben összehívott Szekszárdi Klímakor munkacsoport-megbeszélésén kiderült: még tőlünk nyugatabbra is le kell gördülnie egy elektromos gépjárműnek az autópályáról, hogy gazdája egy-egy városban, vagy faluban megfelelő, autójához passzoló töltőegységet kerítsen. Egyelőre csak a vállalkozóknak gazdaságos az e-autó? - Erről | is szó esett többek közt a Baka ö E— György Zöld Társ alapítványi £ elnök, klímakoordinátor által koordinált klímaülésen, ahol egyebek mellett Kiss Ferenc szekszárdi vállalkozó elemezte Renault Kangoo típusú elektromos autója gazdaságosságának, környezetkímélő működésének előnyeit-hátrányait. Megtudtuk: két éve vásárolt gépkocsijával már 30 ezer kilométert gurult, amelynek üzemeltetési költsége csupán 8 Ft/km - kedvezőbb, mint például a 40Ft/ km-es költségű dízel masinák. Az akkumulátor egy ilyen jármű fele árát teszi ki, ám benzines társaihoz képest előnye, hogy nincs olajcsere, vezérműszíj-csere és egyéb bosszantónak ható dolgok. Ügy hatmillió forintra rúg a kocsi ára, amely 3x10 amperes töltéstípussal bír. Ettől nyilván már léteznek erősebb konstrukciók is, de nem ez a lényeg... Az annál inkább, hogy ahány autó, annyiféle töltőfejet gyártanak az elektromos gépjárművekhez, megnehezítve sokszor a tulajdonos dolgát egy-egy hosszabb utazás során. Alanyunknak ugyanis, ha lemerül az akkumulátora, nagyjából 10-12 óra minimum szükséges a feltöltéshez. Négyszáz voltos rendszerű autóját éppen ezért természetesen éjjel tölti. Gyorsabb töltőegységgel azonban pár óra csak az egész művelet. A fejlesztések a hírek szerint úgy állnak: egyhuzamban csaknem 3-400 kilométert is képes lenne megtenni egy-egy ilyen jármű. A töltés a már forgalomban lévő e-autóknál 4,5 kW/h- val megy óránként, 40 kW/h-t adva a rendszerhez 10 órán át. Összességében elmondható: hazánkban azért még mindig zömmel a vállalkozóknak éri meg ilyen kocsit vásárolni, lévén, számukra igencsak megtérül az ára - ahogy ezt az előadó is alátámasztotta. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy mennyit kell még várni akár itthon, akár Európában az USA-beli Tesla cég áhított 30 millió forintos kísérleti akkumulátorára, amely a már említett igen tetemes távban is képes száguldozni a sztrádákon... A helyi „klímacsúcson” egy másik fontos témáról, a napelemes rendszerek szekszárdi tapasztalatairól is szó esett. Már 2012 júliusában beüzemeltek egy ilyen típusú rendszert az egyik szekszárdi tízemeletes tömb tetején (Mészáros Lázár u. 3.). A beszerelés óta eltelt úgy három év alatt a berendezés mintegy 21 ezer 600 kilowattórányi elektromos energiát termelt. Erről már Solti János okleveles gépészmérnök, a várdombi Nap-Energetika Kft. vezetője tartott expozét, aki rendszeresen figyeli, elemzi a városban beszerelt napelemes rendszerek gazdaságosságát. Kételyek azért itt is felmerültek a mérőóra „eredményei” kapcsán - főleg a laikus lakók részéről, akik számára aztán kiderült: az ilyen rendszereknél másképpen működnek a „kütyük”. Városz- szerte egyébként még hét társas- házban (Béri Balogh 111. és 113., Arany János utca 6-os és 8-as tömb, Kölcsey lakótelep 1., illetve 2., valamint a szintén a Mészáros Lázár utcában található 5-ös számú toronyházban) szereltek fel napkollektorokat a liftek, továbbá a lépcsőházak energiaköltségeinek csökkentése érdekében. Solti János ezek közül kiemelte az Arany János utcai rendszereket, amelyek „fajlagosan a legjobb eredményt produkálják”, 8950 és 6670 kilowattórával. Kisebb vita is alakult abból, hogy utóbbi helyszínen azért lehet jobb a betermelés, mivel csupán 16 fokos dőlésszögben szerelték fel a táblákat, míg máshol 45-ös szögben építették be a készülékeket - kevesebb hasznot hozva a lakóknak. Az sem mellékes ugyanakkor: poli-, avagy monokristályos napelemek kerültek-e beépítésre a házak tetején. Az előbbi típusú gyártmányok ugyanis a szórt fényre is reagálnak. Egy másik panelháznál, a Csokonai lakótelep 3-5-ös tömb kapcsán már azt állapították meg: jobb, ha kelet-nyugati az állása az épületnek a napenergia beesése miatt. Itt a rendszer egy éves működése folyamán 6000, illetve 8450 kWh áramot termel- ezen belül az ötös számú lépcsőház energiatermelése 477, illetve 703 kWh/hónap energi- abetermelés között mozog, ami igen jónak mondható - állapította meg a szakember. A szerelések finanszírozását OTP Lakástakarék-pénztárral oldották meg a háztömbök - ez praktikusan tízéves törlesztési vállalással jár. A havi elszámolás kilowattórában történik, számlázás nincs - szögezte le az előadó, hozzátéve: az ilyen típusú rendszereknél fogyasztott, továbbá betermelt funkciójú óra létezik - a wattos energiát elszámolva, levonva az egyes számlákon. A számlák felét teszi ki az energiaköltség, amely átlagban 18 Ft/kWh környékén áll. A napelemnek egyetlen nagy hátránya: éjjel nincs napsütés, a másik alternatív energianyerési módot, a szélenergiát pedig nem nagyon érzékelhetjük se éjjel, se nappal a Kárpát-medencében - állapította meg több jelenlévő egy, az atomenergiát negatívan értékelő, a napsütés és szélkerék mellett lobbizó hozzászólására válaszként. Ott még nem tartunk, mint az Egyesült Államok, ahol ugyanis- egy jelenlévő szerint - a Tesla cég már épített olyan különleges egységeket, melyek 1-10 napig, vagy majd’ két hétig képesek energiát tárolni. Jegyezzük meg azért: kezdetnek nem rossz a szekszárdi toronyházas kollektor-kísérlet sem... Gyimóthy L.
