Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-11-01 / 38. szám
11 2015. november 1. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Új trendek a szőlészet-borászatban és a borturizmusban „Új trendek a szőlészet-borászatban és a borturizmusban" címmel rendezett konferenciát Szekszárdi képzési központjában 2015. október 21-én a Pécsi Tudomány- egyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidék- fejlesztési Kara. A térségi szőlész-borász szakma részéről igen nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás résztvevőit dr. Horváth Béla, a PTE KPVK dékánja köszöntötte. Bevezetőjében egyebek között elmondta, hogy a megújult kar készül új szerepére, amelynek fontos része új képzések beindítása a közeli jövőben. A továbbtanulni szándékozók már a következő tanévtől szőlész-borász felsőoktatási szakképzési szakon tanulhatnak a szekszárdi karon. A tudományos esemény kiváló alkalmat teremtett a kar képzéseihez kötődő szakmai kapcsolatok erősítésére. A délelőtti plenáris ülés és a délutáni két szekcióülés keretében összesen 28 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A tanácskozáson előadóként és a közönség soraiban ülve is részt vettek a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai, a PTE KPVK Élelmiszergazdaságta- ni és Vidékfejlesztési Intézete Élelmiszergazdasági és Turisztikai Tanszékének oktatói, szekszárdi borászok, a Szekszárdi és Tolnai Borút képviselői. Neves kutatók mellett az előadók között köszönthettük Gál Pétert, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkárát, aki egyebek között a szőlészet-borászati ágazati stratégiáról és Horkay Andrást, az Országos Borszakértő Bizottság (ÓBB) elnökét, aki a három éve indult Nemzeti Borkiválósági Programról beszélt. A délutáni szakmai program két szekcióban folytatódott, amelyek alkalmat adtak az intézet tudásbázisának elmélyítésére a szőlészet-borászat szakmai kérdéseiben, illetve borturizmussal kapcsolatos kutatási eredményeik bemutatására. A konferencia célja az aktuális, modern tudás közvetítése volt, az itt bemutatott trendkutatási eredmények által. Az előadásokból tanulmánykötet készül, amely az új képzésekben oktatási segédanyagként is használható lesz majd. A tanácskozás tapasztalatait is felhasználva az Intézet 2016 tavaszán országos turisztikai és vidékfejlesztési konferencia megszervezését tervezi. Kép és szöveg: PTE KPVK Kitölteni a piaci réseket A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) együttműködésével még az idén elkészül a szőlészeti-borászati ágazati stratégia - mondta az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára az elmúlt szerdán, Szekszárdon. Gál Péter a PTE szekszárdi karán a borászat új trendjeiről rendezett konferencián hozzátette: a stratégia jövőképének legfontosabb eleme, hogy a borászatnak legyen egy kelendő terméke, amelyet a piac megfizet, és amely biztosítani tudja a ágazat jövedelmezőségét. A helyettes államtitkár elmondta: a kékfrankost és a nagy fehérborokat, az olaszrizlinget, a hárslevelűt és a furmintot érdemes előtérbe helyezni, de ide tartozhatnak a rozék és a kékfrankos alapú házasítások is, főként a bikavér. Fontos, hogy ezekkel a borokkal versenyelőnyünk legyen, és nemcsak a döntő hányadot kitevő magyar piacon. Gál Péter ismertetése szerint a stratégia további fontos része a borászatok hatékony működése, a magas szintű szakigazgatás és a jól működő közösségi bor- marketing. A magyar borászatok - eltekintve néhány nagy cégtől - nem tőkeerősek, és a piaci jelenlét erősítésére nem maradnak forrásaik. A magyar bor legfontosabb piaca Magyar- ország, de a külföldiekről sem szabad lemondani. Szerinte az Egyesült Királyságban, a német és a skandináv, valamint a távol-keleti piacokon jelentősen tudna nőni a magyar bor értékesítése. A siker záloga az állandó és szervezett jelenlét lehet, ezért fontos a részvétel a nagy európai és ázsiai borkiállításokon - mutatott rá. A helyettes államtitkár előadásában arról is szólt, hogy a hazai szőlőterületek nagysága 2012 után ismét nőtt: 2014-ben 63.3 hektáron termesztették a gyümölcsöt. Magyarország a világ 16. legnagyobb bortermelője, a világ bortermelésének 1, az Európai Unió termelésének 1,5-2 százalékát adja. „Ezért nem reális cél, hogy minden nyugat-európai áruház polcain ott legyen nyolc karton magyar bor. Arra viszont jók vagyunk, hogy a piaci réseket kitöltsük” - fogalmazott. Az eredetvédelemről szólva Gál Péter megjegyezte: vannak, akik soknak tartják a 22 magyar borvidéket, de nem a borvidékek száma a fontos, hanem az, hogy jellegzetes termékük legyen. Jelenleg azonban a borfajták termékleírásainak jelentős része azt mutatja, hogy az adott termelő közösség nem tudja eldönteni, hová pozícionálja borait. Az előadó kitért arra is, hogy a jövedéki törvény előkészületben lévő módosítása után a bortermelők 90-95 százaléka valószínűleg kikerül a jövedéki körből. A helyettes államtitkár szerint a stratégia céljainak megvalósulását segíti az is, hogy a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre. SZV/MTI
