Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-10-25 / 37. szám
SZEKSZÁRDI VASARNAP 2015. október 25. Nem csak az ember, a szőlő is nehezen tűri a klímaváltozást... A jövő félévi tervezett vetésnél lényeges szempont, hogy megfelelő legyen a talaj állapota - egyebek mellett erre hívta fel hallgatósága figyelmét Kővári László, a közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, aki agrármérnökként több évtizede behatóan tanulmányozza Szekszárd éves csapadékeloszlását és átlaghőmérsékleti értékeit. Amint azt a szakember az idei időjárás kapcsán október 19- én, a Babits Kulturális Központban kiemelte: rendkívül szélsőséges évet tudhatunk magunk mögött, amelynek során - sokszor három napon belül - nagy mértékű, eddig nem tapasztalt hőmérsékleti ingadozásoknak lehetett tanúja a szekszárdi polgár. Mostanság arra is példa akad, hogy adott évben csapadék tekintetében negatív rekordot dönt egy hónap, míg ugyanaz az időszak egy rákövetkező esztendőben pozitív rekorddal zárul. A tavalyi év októbere is bőséges csapadékot hozott, ám idén már 120 milliméter fölött állunk a hónap elejétől. 2015-ben a második legcsapadékosabb augusztust tudhatjuk magunk mögött - sorolta a tényeket Kővári László, kitérve arra: az sem volt ritka, hogy míg egyik nap 30 fok fölötti hőmérsékletet mértek Szekszárdon, addig másnap már 18 fok volt a maximum. Olyan időszak is akadt, amikor négy nap alatt 40 higanymillimétert zuhant a barométer. Az, hogy a sokszor egyre intenzívebbé váló csapadékosság mennyire befolyásolja a rosz- szabb állapotban lévő pincék állapotát, jó példa lehet egy 2010-es szekszárdi jelenség: ekkor ugyanis azon pincéknél, ahol 10 métert sem haladta meg a ránehezedő földmeny- nyiség, illetve, ahol nem volt megfelelő kitéglázás, rendre beomlottak... A rendelkezésre álló adatok mind arra utalnak, hogy klíma- változással nézünk szembe. Az utóbbi években „felborultak” a szeptemberek is: valamennyi csapadékosnak mutatkozott, ami korábban nem volt jellemző. További érdekesség, hogy a június öt éve nem éri el az átlagot, míg a május csupán hat éve mutat csapadékosságot. Már 2014 ősze igen esősre sikerült, közel 140 mm-t hozva a földekre október 23-a után: ehhez képest idén már október 19-én 120-130 milliméternél. A tavalyi nyár csapadékátlaga 194 mm volt, ugyanakkor az idei 215 millimétert tett ki. Ebben az évben hónapokig tartó aszályt követően szó szerint „úszunk”. Az idei január átlagos volt, azóta az év első hónapjában legfeljebb mínusz 1 fokig hűlt le a levegő, az idei évben pedig 2,7 fokot mutatott átlagban az említett hónap. Januárban mindazonáltal néhány nap alatt óriási légnyomáskülönbségek voltak észlelhetőek. A március, az április és a május 2015-ben szintén átlagosnak volt mondható, míg a június és a július melegebb, az augusztus ugyanakkor szintén átlagosként sorolható be a többéves időjárási viszonylatok összehasonlításában. 2015 szeptember végén 551 mm csapadék esett, amelyhez képest jelenleg már 607-es átlagnál tartunk éves szinten. Ugyanakkor a szeptember melegebbnek mutatkozott az átlagnál, a januári középhőmérséklet pedig magasabb volt, mint a februári érték. Május második felére több csapadék érkezett: e hónap elején viszont melegebb időszakot lehetett tapasztalni. A sok eső után berobbant június száraz, meleg időt hozott: ez fontos időszak a szőlő életében - hallhattuk. Az említett növény egyébként területenként, régiónként változó tapasztalatokat mutatott: például a Paks környéki Györkönyben a kékfrankosnak semmi baja nem lett - tekintve, hogy ott két nappal előbb virágzott el ez a szőlőfajta. Másutt azonban beleesett a kritikus időszakba... Augusztus közepére eső érkezett meleg hullámmal, 15-től pedig a háromhavi csapadékmennyiséget is meghaladó esőzés jött. Kővári László összegzésként elmondta: az idei év szélsőségei rendkívül látványosak, hiszen sokszor néhány napon belül eldőlt a növények tenyészideje. Ügy látja, borzasztóan nehéz növénytermesztési, szőlészeti szempontból alkalmazkodni a szélsőséges időjáráshoz, lévén, például a szőlő különösen érzékeny az időjárás függvényében a gombabetegségekre. S hogy mi lesz a jövő? Bizonyos vélemények szerint melegebb lesz a január eleje, viszont a tél hidegebbre sikeredik... Gy. L. Sok az eső, lassabban halad az aratás és a vetés is Tolna megyében a kukorica termésátlaga kevéssel meghaladja a hét tonnát a vetés- terület több mint 40 százalékán elvégzett betakarítás után - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei igazgatója hétfőn. Vendégh Edit hozzátette: az elmúlt hetekben Tolna megyében lehullott mintegy 100 millimé- ternyi csapadék miatt vontatottan zajlik az aratás, a 90 ezer hektáros vetésterületen az elmúlt héten mindössze tíz százalékkal nőtt a betakarított rész. Lassan halad az őszi kalászosok vetése is: az őszi árpa elvetett területe tíz, az őszi búzáé mindössze 5 százalékkal nőtt. A 45 ezer hektáron tervezett búzának eddig 20 százalékát vetették el - jegyezte meg. A NAK megyei igazgatója szerint csökkenhet az eddig jellemző több mint héttonnás hektáronkénti termésátlag, ha nem tudják időben betakarítani a termést, a vadkár ugyanis jelentősen csökkentheti az eredményeket. Az idei évet a tavalyi 8 tonnásnál kisebb termésátlag, alacsony ár és bizonytalan betakarítási körülmények jellemzik; a termelők Tolnában tonnánként 42 ezer forintért tudják értékesíteni a terményt - mondta el. Varga András, a Tolna Megyei Gabonaválasztmány elnöke arról számolt be, hogy az esőzések miatt tíz nap kiesett a betakarításból, és az aratás a felázott talajon sokkal költségesebb lesz, mint korábban; 4,5-5 tonnás és a tíz tonnát megközelítő hektáronkénti termés is előfordul. Információi szerint szeptembertől 43-45 ezer forint között mozog a tonnánkénti ár, ettől ritka az elmozdulás. Ez azt jelenti, hogy a takarmánynövény több mint 300 ezer forint árbevételt eredményez hektáronként. Ugyanakkor a kukoricatermesztési kedv csökken Tolnában, mivel egyre kockázatosabb a takarmánynövény termesztése, és egyre kisebb a nyereségtartalma; az olajos növények nagyobb hasznot hoznak - fűzte hozzá. SZV/MTI
