Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-10-18 / 36. szám
2015. október 18. ^ SZEKSZÁRDI YASARIAP 7 „Az öregek még olvasnak - amolyan régi módon” Több százan tekintették meg a megyei könyvtár október 5-11-ig, tehát egész héten tartó programjait az Országos Könyvtári Napok alkalmából. Lapunk a programsorozat apropóján kíváncsi volt a szekszárdi könyvtáros szakma véleményére: mi a helyzet napjainkban az olvasással, könyvtárlátogatással? Németh Judit, az intézmény nemrég leköszönt igazgatója úgy véli, a könyvtárak a tanú- 3 lás, művelődés, információ- 3 szerzés és szórakozás közösségi | terei. Meglátása szerint azonban c a közgyűjteményeket - a meg- 2 őrzésre és megosztásra szolgáló hagyományos funkciók mellett - a digitális szakadék csökkentésére szolgáló tanfolyamok, a különböző műhelymunkák (klubok, szakkörök, idegen nyelv tanulása) tudnák élőbbé tenni. A könyvtár intézményének jelentősége továbbra is abban áll, hogy „számtalan dokumentumot, adathordozót, illetve az emberiség eddig felhalmozott kincseit kölcsönözni lehet”. Arra a kérdésre, hogy milyen irányba fejlődhet a könyvtári rendszer a közeljövőben, Németh Judit kifejtette: a 24 órás könyvtár jelentene kitörést - lévén, hogy a hagyományos kölcsönzés háttérbe szorult. Az egykori vezető úgy látja, a könyvtár az új adathordozók irányába nyitott, hamarosan pedig - a digitalizálásnak köszönhetően - valamennyi szolgáltatás internetes felületen is hozzáférhetővé válik a szekszárdi könyvtárban is. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra: a szerzői jogi kérdéseket megnyugtatóan kell rendezni és törvény által garantálni. így természetesen nem lesz minden ingyenesen letölthető, ám valamennyi szolgáltatás már „most sem az”. A személyes jelenlétet kívánó hagyományos programokról szólva reményét fejezte ki, hogy az író-olvasó találkozók, az ankétok és a tanulás könyvtári lehetősége „hosszú távon megmarad”. A kultúrához folytonos támogatás szükséges, amely „technikai, digitális hálót fon a könyvtári rendszer köré”. Ez utóbbi szerepét az oktatásban, kutatásban, a könyvtárosok és használók képzésében szükséges erősíteni - vélekedik Né- neth Judit. A megyei könyvtár helytörténeti részlegének olvasószolgálati osztályvezetője, Fuchs János úgy véli, e kérdésre a választ a „soha nem létezett és nem létező esélyegyenlőség” felé való törekvésben kell keresni. A szóban forgó intézménytípus - Németh Judithoz hasonlóan vélekedve „ szabad hozzáférést biztosít az információhoz, archiválja, illetve átadja a tudást, valamint annak hiteles gyűjtőhelyeként szolgál. Éppen azért, mert az internettel ellentétben bármikor visz- szakereshetőek, ellenőrizhetőek az adatok. A könyvtáraknak, a hagyományos funkciókon túl a közeljövőben döntő szerepük lesz a digitalizálásban, illetve a fulltext (azaz a teljes szövegű) adatbázisok létrehozásában, valamint az online szolgáltatások terén. Ám - amint arra kitért - a „digitálisan írástudatlan” személyek támogatása is nélkülözhetetlen. Annak érdekében, hogy az emberek közelebb kerüljenek a klasszikus értelemben vett olvasáshoz, Fuchs János szerint „már semmit sem tehetünk”, hiszen „ez a hajó elment”. „Az olvasás van, volt, lesz, csak átalakulását éli” - tette hozzá, kiemelve egyúttal: az öregek még olvasnak, amolyan „régi módon”, míg a fiatalok olvasási szokása változik a régiekhez képest, s ez „megállíthatatlan”. A hangsúlyt az elektronikus szöveg veszi át, a szépirodalom helyett pedig a szakirodalom lesz úrrá. Az osztályvezető úgy látja, megoldást az olvasókör jelentene, mert a „közösségeknek híja van” és az „elidegenedés korát éljük”. Ezért is nehéz megvalósítani egy közösségi olvasásélményt adó programot. „Hogy mit kellene tenni, meg tudjuk mondani, ám azokat nem lehet megvalósítani” - érzékeltette a helyzetet. A kiutat a szakember a lassabb életvitelben, több szabadidőben, a műveltség felértékelődésében, illetve a médiából zúduló vizuális kultúra túlsúlyának megszüntetésében látja, melyek mind előremozdítanák a hagyományos értelemben vett olvasást (is). Ezek azonban túlságosan optimista elképzelések, melyeknek egyelőre nincs realitásuk. Előrelépést a felsoroltakon kívül az ingyenes közösségi tartalmakban, a közösségi tudástárak létrehozásában látja. Az olvasás is több népszerűsítést, marketinget igényelne, hiszen látni kell: e tevékenység háttérbe szorulása szociális és anyagi probléma következménye is egyúttal - hangsúlyozta Fuchs János. Gyimóthy L. A fellépők közt a könyvtár Széchenyi utcai központi épületében egyebek mellett Grecsó Krisztián és a Kiste- hén Tánczenekar oszlopos tagja, Kollár-Klemencz László zenés irodalmi műsorát láthatta a közönség. Rajtuk kívül - immár a történelemfonalán - az 1944- es délvidéki szerb népirtás egyik túlélője, Teleki Júlia is bemutatta Göröngyös utakon című művét, míg a közismert, szekszárdi származású tábori püspök, Bíró László napjaink családi kihívásait hozta előtérbe. Volt író-olvasó találkozó a nosztalgikus témákat boncolgató Fábián Jankával, Tóth Sándor kávéművészünk pedig a kávé magyarországi kultuszáról beszélt, kávékóstolással egybekötve. Ráadásként a beiratkozási kedvezményeiről ismert „Könyves Vasárnap” napján a Kárikity- tyom AntiCeleb ORchestra is koncertezett. Mindezen túl a gyermekkönyvtárban drámapedagógiai foglalkozások, mesemondás és zenés foglalkozások kötötték le a kisebbeket, a Szent József Iskolaközpontban, a Gyakorló és a Comenius Iskolában pedig kitelepült munkatársak várták a gyerekeket nagyszünet-akciók- kal, interaktív játékokkal.
