Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-02-08 / 4. szám
2015. február 8. r SZEKSZÁRDI VASARNAP Dokumentumok tízezreinek digitalizálására készülnek Létezik egy lépcsőházból nyíló zegzugos hely a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár első szintjén, ahol könnyedén el lehet merengeni a múlt eseményein. Nem csak mert csend honol a falak közt, sokkal inkább amiatt, mert az amatőr és profi kutatók részére itt nyílik meg a megyei, városi ihletésű nyomtatott anyagok kincsestára, sőt, egy-egy régi újság elmosódott fotóján felbukkanhat egyik-másik felmenőjük is. A könyvtár hely- történeti részlegében Fuchs János olvasószolgálati osztályvezető készséggel mutatta be, milyen szolgáltatásokkal segítik az érdeklődőket, a szakdolgozatukhoz forrást kereső diákok munkáját. A megyei könyvtárnak és a hely- történeti részlegnek törvény szabta feladata összegyűjteni minden Tolna megyei vonatkozású írott, nyomtatott vagy elektronikus, képi vagy hangzó dokumentumot is. A könyvtárat magát 1961-62-ben adták át a nagyközönségnek, a helytörténeti részleg pedig a’70-es évek elején indult el - beszélt a kezdetekről az osztályvezető, aki a részleg második nagy fejlődési hullámának időszakaként hazánk uniós csatlakozását emelte ki. Az utóbbi évtizedben egyre több helytörténeti dokumentum jelenik meg: egy-egy falu kiadja saját lapját, monográfiáját és egyre nagyobb igény jelentkezik a múlt „felgyűjtésére”. A szocializmusban „a múltat végképp eltörölni” volt a követendő irányvonal, most pedig az, hogy a múltból mindent összegyűjteni - fűzte hozzá Fuchs János.- Megtalálható gyűjteményünkben többek közt az első magyar gyermekkönyv-szerző, Bezerédj Amália alkotása, a Flóri könyve, amely már honlapunkról is elérhető digitálisan. Léteznek emellett olyan miniatűr könyveink, amelyekbe 2-2,5 cm-es méretüknél fogva lehetetlenség beragasztani az állományvédelmi matricát - de akadnak több száz éves dokumentumok is, mint például egy hőgyészi kiadású, gót betűs zsoltáros könyv. Könyvtárunk legkisebb köteteként Zrínyi Az török áfium ellen való orvossága című munkáját tartjuk számon - beszélt az osztályvezető a gyűjtemény legkülönlegesebb darabjairól.- Milyen módon sikerül hozzájutniuk ilyen kuriózumokhoz?- Zömmel antikvár gyűjtésből, örökségek átvételéből. Aukciókon vásárolni ritkán van lehetőségünk, már csak beszerzési keretünk behatároltsága miatt is. A szakmailag különösen értékes darabok beszerzésére persze néha komolyabb összeget is áldozunk. A könyvtárba kerülő hagyatékokat, könyvajándékokat részlegünk az intézmény többi egységével együtt közösen átnézi és a szükséges tételeket az állományba emeli, míg a fennmaradt példányokat használt könyvként árusítja a könyvtár: az ebből befolyt összeget pedig új dokumentumok vásárlására fordítja.- Jellemzően kik látogatják a helytörténeti gyűjteményt?- Az élethosszig tartó tanulás korát éljük. Döntő részben a szekszárdi, vagy megyei kötődésű, ám távol tanuló főiskolások, egyetemisták látogatnak meg bennünket helyi témájú szakdolgozatukhoz keresve anyagot, vagy szekszárdi, illetve megyei kötődésű lokálpatrióták, kutatók, történetírók lapozgatják nálunk a kiadványokat. Van olyan, aki le sem veszi a kabátját, s az elé rakott húsz könyvet öt perc alatt átlapozza, majd elszalad és többé nem látjuk, és persze olyan is, aki hónapokig kutat nálunk: az utóbbiak a nyugdíjas korosztály tagjaiból kerülnek ki.- Akad példa extrém kívánságokra is?- Egy ízben bírósági perhez kértek adatokat egy sok évvel korábbi nap időjárásáról. Egy baleset miatt kellett volna tudniuk az út csúszósságának mértékét: ezt régi újságokból sikerült is kikeresnünk. Egy másik különleges kérés a Petőfi Irodalmi Múzeum részéről érkezett, akik arra voltak kíváncsiak, hogy 1914. július végén Szekszárdon, illetve Tolna megyében volt-e nagyobb esőzés, nagyobb vihar, tekintve, hogy arról kívántak megbizonyosodni: egy, az I. világháború előestéjén íródott, közelgő nagy vihart idéző Babits-vers keletkezésébe belejátszott-e egy tényleges nagy égszakadás is, vagy csupán a költő általában a háborús borzalmakra utalt a vihar említésével. Végül kiderült, hogy mind a kettő feltételezés igaz. Az információt egyébként mikrofilmen találtuk meg: 1914. július utolsó napjaiban hatalmas nyári viharhullám vonult át megyénkén, több személyt villám sújtott agyon, leszakadt az ég, kiöntötték a patakok. Mindezeken túl érkeznek úgynevezett „születésnapos” kérések is, melyeket állományvédelmi szempontok miatt, valamint a megfelelő technikai apparátus hiányában egyelőre nem áll módunkban teljesíteni. Ez ügyben az Országos Széchényi Könyvtárhoz irányítjuk a könyvtárhasználókat addig, amíg a beszerzésre váró digitalizáló készülékkel nem rendelkezünk.- Nagyszabású fejlesztésnek hangzik...- Az is. A korabeli újságok digitalizálásához nagyméretű dokumentum-szkennerre van szükség, amellyel még az idén rendelkezhetünk is. Az A/l-es méretű dokumentum-digitalizá- ló eszköz segítségével szeretnénk a helytörténeti részleg összes sajtótermékét digitalizálni, majd a kész anyagokat visszakeresést segítő meta-adatokkal ellátni, illetve full-text kereshetővé tenni, online felületen megjeleníteni. Több éves munkának nézünk elébe... A digitalizálás során százezres nagyságrendű oldalszámról beszélünk. A nálunk meglévő hatalmas adatmennyiséget tárolni kell, emellett szükséges hozzá kiszolgáló kapacitás, állományvédelem, továbbá biztonsági duplikálás is, valamint e tartalmak online kihelyezése, visszakereshetővé tétele, tartalomszolgáltatása is a mi feladatunk. A teljes Tolna megyei sajtó felgyűjtése, digitalizálása nagy kihívás lesz tehát. Ami még biztos: hamarosan útjára indul az ELDORADO projekt (Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere), amelyből tartalomfeltöltőként mi is kivennénk a részünket. - gyimóthy -
