Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-08-23 / 28. szám

2015. augusztus 23. 23 SZEKSZÁRDI VASARNAP Az első osztályt vették célba a Rosszcsontok Hatalmas csatában, balsze­rencsés körülmények között elveszítette ugyan a Divízió ll.-es ameri kaifoci-bajnokság döntőjét a Szekszárd Bad Bo­nes, de a Rosszcsontok így is történelmet írtak, jövőre pedig már az első osztályban bizonyítanának. A fővárosban még július köze­pén megrendezett összecsapá­son sokáig a szekszárdiak tervei szerint alakultak az események. Sződy Ferenc vezetőedző együt­tese mind védekezésben, mind támadásban jól teljesített, és a Gyarmati Máté-Szabolcska Balázs-Greiling Mihály trió eredményességének köszönhe­tően vezetett is a második ne­gyed elején (14:6). Röviddel a nagyszünet előtt aztán - immár döntetlen állásnál - egy kemény szerelést követően Gyarmati válla megsérült, és az irányító nem tudta folytatni a játékot. A „tábornokát” vesztett Bad Bo- nes-sereg támadóegységében zavar támadt, és bár a védelem állta a sarat, a liga legjobb futójá­val, Róják Richárddal rohamozó debreceni gladiátorok felőrölték a Rosszcsontok ellenállását.- A jobbik csapat veszített - foglalta össze röviden a tör­ténteket Szabó Ferenc, a klub játékos-elnöke, aki társaihoz ha­sonlóan nehezen emésztette meg a döntő történéseit. - Két elődön­tő után az volt az álmunk, hogy bekerüljünk a fináléba - ez sike­rült. Szerettük volna feltenni az i-re a pontot, és az esélyünk meg is volt rá, hogy mi legyünk a baj­nokok. Az első félidőben min­den jól működött, a támadósor és a védelem is kitűnően teljesí­tett. A látottak alapján biztos vol­tam a sikerünkben, aztán jött a sérülés, és irányítónk kiválására sajnos nem voltunk felkészülve.- Vagyis az amúgy szépen csil­logó ezüstérem könnyen lehetett volna arany is?- A csapattársaimmal együtt nagyon bíztunk a végső siker­ben. Átéreztük, hogy életünk legnagyobb lehetősége előtt állunk. A gladiátorokat tavaly Debrecenben is megvertük, és most is jól felkészültünk a já­tékukból. Amit elterveztünk, Gyarmati sérüléséig szinte hiba nélkül működött is. Riválisunk Szolnokról erősített, az egész bajnokság legjobb futója is ná­luk játszott, mégis csak egyetlen touchdown-különbséggel ma­radtunk alul. Egy olyan döntőt veszítettünk el, amelyen sem­mivel sem voltunk rosszabbak.- Jövőre az első osztályt veszik célba?- Igen, ez a tervünk. A dön­tő két résztvevője jogot szerzett arra, hogy az új idényben a di­vízió I-ben induljon, ám ehhez nem csak a szükséges anyagi­akat kell előteremteni. Ahhoz, hogy a Bad Bones a magasabb osztályban is helytállhasson, a csapat létszámát legalább tíz fő­vel növelnünk kell. Augusztus 24-én kezdjük újra az edzéseket, ekkortól várjuk azokat, akik sze­retnének csatlakozni hozzánk.- Az élvonalnak is Sződy Ferenc irányításával vágnának neki?- Szeretnénk, ha maradna, mert egy kiváló szakember, aki mindent tud a sportágról, és remekül megtalálta a hangot a csapattal. Sokat köszönhetünk neki, hogy eljutottunk idáig, Gaál Zoltán és Vidák Szabolcs koordinátorokkal együtt sokat dolgoztak azon, hogy az előző két szezonhoz képest fejlődjön a játékunk. Bízom benne, hogy szeretné folytatni az elkezdett munkát, és ha elindulunk az első osztályban, akkor is ő dirigálja majd a Rosszcsontokat. -fl ­Fordítottak az ultramaratoni verseny útvonalán Az elmúlt szombaton máso­dik alkalommal rendezte meg a Borvidék Futóegyesület - a Mogyi SE segítségével - a Ko- rinthosz.hu elnevezésű ult­ramaratoni futóversenyt. Az embert próbáló hőségben 150 induló állt rajthoz a Szekszárd és Baja közötti 81 km-es távon. A szervezők megfordították a verseny irányát, s ezúttal a tolnai megyeszékhelyről - pontosabban a Garay térről - indították útjára a mezőnyt, és a Duna-parti vá­rosban, a Petőfi-szigeten jelölték ki a célt. A viadal távja megegye­zik a híres-hírhedt görögországi Spartathlon futóverseny első, Athéntól Korinthoszig tartó sza­kaszának hosszával, s bizony idén a nagy meleg is a hellén erőpróbát idézte. Nem véletlen, hogy a 246 km-es, „nagy kalandra” készülő ultrafutók többsége felkészülési állomásként versenynaptárába iktatta a Szekszárd-bajai viadalt. A szervezők ezúttal is zömmel forgalomtól elzárt területen, a Sió- és a Duna-töltésein jelölték ki az útvonalat, néhány helyen vi­szont a rendőrség és polgárőrség segített a biztosításban. A másfélszáz futót számláló mezőnyből nyolcvanan egyéni indulóként - többen az engedé­lyezett kerékpáros kísérővel -, a többiek párban, vagy 3-5 fős váltókban teljesítették a klasz- szikus maratoni táv közel két­szeresét. A bajai célba elsőként a leggyorsabb duó, a szekszár­di Putnoki Gergely és Németh Norbert kettőse érkezett 7 óra 6 perces idővel, őket alig kilenc perccel lemaradva követte az egyéni verseny abszolút győz­tese, Lubics Szilvia. A nagyka­nizsai hölgy - civilben fogorvos - sikere nem meglepetés, hiszen többszörös Spartathlon-győz- tes, országos bajnok, és több hosszú távú rekordot is tart. A szekszárdiak nagy örömére 7 óra 14 perces idővel Toms Krisztián a harmadik helyen ért célba, míg a legjobb hazai hölgyinduló, Naszvadi Gabriel­la 9:35-tel a 38. helyen zárta az embert próbáló versenyt, ame­Lubics! a Petőfi és a Nagy-Pandúr szigetet összekötő új hídon lyet kéttucatnyi egyéni induló feladni kényszerült. A viadal részletes eredménye­it és a futókról készült képeket a www.fut.as weboldalon talál­hatják, ahol a következő helyi futóverseny, az augusztus 29- én sorra kerülő második Visit Szekszárd kiírását is olvashat­ják, és nevezhetnek is. -fl -

Next

/
Thumbnails
Contents