Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-08-23 / 28. szám
2015. augusztus 23. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Azonnali hatállyal felmondtak az Alfa-Novának A szekszárdi közgyűlés kedden délelőtt döntött arról, hogy felmondja az Alfa-Nova Kft.- vel kötött szolgáltatói szerződést. A jövőben a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. biztosítja majd - mintegy 5600 lakásban - a távfűtést és meleg vizet. A zárt ülésen meghozott határozatról röviddel később Ács Rezső tájékoztatta a sajtó képviselőit és rajtuk keresztül a szekszárdiakat. A polgármester elmondta: az utóbbi időben az Alfa-Nova Kft. és a város kapcsolata megromlott, miután a cégnek több peres eljárása van önkormányzati tulajdonú vállalkozásokkal szemben. A több beszállítónak tartozó vagy késve fizető, dunaújvárosi székhelyű vállalat számára az energiahivatal tavaly gázszolgáltatót jelölt ki, így volt biztosított a szolgáltatás a tolnai megyeszékhelyen is. Közben a hivatal és a megyei kormányhivatal is garanciákat kért a biztonságos szolgáltatásért felelős önkormányzattól, az pedig az Alfa-Nova Kft-tői. Miután a cég erre nem volt hajlandó, illetve az általa megjelölt gázszolgáltató a cégcsoport érdekeltségi körébe tartozik, a város nem látta biztosítottnak a zavartalan működést, és azonnali hatállyal felmondta a 2019- ig élő szolgáltatói szerződést.- Ilyen feltételekkel nem mehettünk bele a 2015/16-os fűtési szezonba, ezért volt fontos az azonnali döntés - mondta Ács Rezső, aki hangsúlyozta azt is: a képviselők egyhangú szavazással támogatták a váltást. - Ettől a naptól a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. végzi majd a távhőszolgáltatást mintegy 16 ezer szekszárdi lakos számára. Az átadás-átvétel a déli és a Kadarka utcai fűtőműnél azonnal megkezdődött. A vagyonkezelő a teljes dolgozói létszámot, vagyis a mintegy 50 embert átveszi az Alfa-Nova Kft.-től, így a szolgáltatás szakmai háttere is biztosított lesz. A következő napokban-hetek- ben megkötjük a szerződéseket a gáz- és áramszolgáltatókkal, hogy a fűtési idény októberi indulására minden készen álljon - mondta el a polgármester. Hozzátette: az önkormányzat a távfűtött társasházakban és a Szekszárdi Vasárnapon keresztül informálja majd a lakosságot a további teendőkről. -fiPapíron is magyarok A határon túli magyarok egyszerűsített honosítását lehetővé tevő LXIV. törvény öt évvel ezelőtt lépett hatályba. Azóta csak Szekszárdon közel 1100-an tették le az állampolgársági esküt - legutóbb, augusztus 16-án tíz nemzettársunk lett papíron is magyar. A megyeszékhely református templomában, a vasárnapi istentiszteletet követően megtartott ünnepségen előbb Parrag Ferenc- né anyakönyvvezető köszöntötte az új állampolgárokat és a gyülekezet tagjait, majd a Himnusz elhangzása és az eskü után Ács Rezső polgármester tűzte fel a nemzeti színű szalagokat és adta át a magyar állampolgárságot igazoló okiratokat tíz erdélyi és kárpátaljai nemzettársunknak. Szekszárd neves szülötte, Babits Mihály Hazám című versét Orbán György előadóművész tolmácsolásában hallgathattuk meg a jelenlévők, majd Ács Rezső szólt az esküt tevőkhöz. A polgár- mester örömét fejezte ki, hogy új magyar állampolgárként elsőként gratulálhatott nekik, és köszönetét fejezte ki, amiért Szekszárd városát választották állampolgár- sági esküjük helyszíneként.- Az új magyar kormány első intézkedéseinek egyike volt 2010 májusában a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása, amely 2011. január 1-jéAz új magyar állampolgárok Augusztus 16-án állampolgársági esküt tett Szekszárdon az erdélyi Déváról és Marosvásárhelyről érkezett, Szekszárdon dolgozó család, Albert Mária Krisztina, Albert Mária Magdolna, Albert Márton, Albert Márton Tamás és Gumka Zoltán Attila, a Segesváron született Goga Aneliese Annemari, akinek szülei Faddon élnek és már magyar állampolgárok, valamint az Ung- váron született, Técsőn élő Kaszó Edit, a szekszárdi református lelkész édesanyja. Erdélyből, Kovászna megyéből érkezett a Zombán élő Muscalu György és Szőcs Melinda, és most tett esküt a Maroshévízen született Szathmári Mária Elena, akinek férje és gyermeke már magyar állampolgárok. Az elmúlt években Szekszárdon magyar állampolgársági esküt tevők zöme a Vajdaságból és Erdélyből, a legnagyobb számban a testvérvárosokból, Óbecséről és Lúgosról érkezett. tői lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítását - emlékeztetett a polgármester. - Azóta közel 750 ezren tettek állampolgársági esküt Magyarországon, vagy a külképviseleteken, ebből ezernél is többen Szekszárdon, ebben a kicsi, de vendégszerető városban, ahol tiszteltbeli polgárokká fogadták őket. Ács Rezső hangsúlyozta: mindent visszaadni nem lehet, de Magyarország erkölcsi kötelessége, hogy tompítsa a háború után az anyaországtól elszakított területeken élők fájdalmát. „Ezek az emberek nem anyagi haszonszerzés miatt, hanem erkölcsi okokból szeretnének ismét magyar állampolgárok lenni, hogy saját országukban élve is érezzék, a magyar nemzet részei” - mondta.- Hajnalban érkeztem haza a bánsági Lúgosról - folytatta a polgármester. - A zömében románok lakta, 40 ezres településen egy beszélgetés során az alábbi mondat ütötte meg a fülemet: „Hidd el, a Magyarországon élők nem is tudják igazán, mit jelent magyarnak lenni!” Azt hiszen, ezzel egyet kell értenem. Amíg mi természetesnek vesszük, addig az elcsatolt területeken élők küzdenek magyarságuk, nyelv- használatuk megtartásáért. Teszi ezt sokszor igen mostoha körülmények, nélkülözések közepette, mint azt a közelmúltban magam is megtapasztalhattam a szekszárdi önkormányzat által anyagilag is támogatott kárpátaljai településen, Nagyberegen. Ács Rezső köszönetét mondott a református gyülekezetnek az ünnephez méltó helyszín biztosításáért, majd a város ajándékait - játékokat, virágcsokrot és bort - nyújtott át a most esküt tevőknek. Fekete
