Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-06-28 / 24. szám

^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2015. június 28. Felújítják a kerékpárutat Az ivóvízvezeték rekonstruk­ciójával párhuzamosan újítja fel a város mintegy két kilo­méteres szakaszon a szőlő­hegyi városrészben, a Szőlő utcai körforgalomtól a város felé vezető kerékpárutat. A kerékpárút problémája a kö­zelmúltban tartott szabadtéri fogadóórákon is felvetődött. Június 22-én, e tárgyban tartott sajtótájékoztatóján Ács Rezső, Szekszárd polgármestere ki­emelte: kedvezőtlenebb látási viszonyok között a szóban for­gó szakasz igen balesetveszélyes volt, úgy a futók, mint a bicikli­sek számára. A felújítás várhatóan szep­tember elejéig tart, így az ön- kormányzat iskolakezdésig mindenképpen szeretne az építkezéssel elkészülni. A mun­kálatokat szekszárdi vállalkozók végzik, öt szakaszban, annak érdekében, hogy a környező utcákba az ott élők ki-bejárása minél zavartalanabbá történjen. A polgármester hangsúlyoz­ta: a városvezetés célja, hogy a nagyobb jellegű fejleszté­sek mellett hétköznapi szintű beruházások is elinduljanak Szekszárdon, akár a kerékpárút városi átszelését biztosító útsza­kasz kiépítéséről, akár a város rendbetételéről van szó. A korábbi, szőlőhegyi részt érintő munkálatok kapcsán fel­hívta a figyelmet arra: a Kertész utcában útburkolat-javítást vé­geztek, a Szőlő utcában pedig folytatódik a járdalapos útfel­újítás. Ahogy Ács Rezső fogalma­zott, a város igyekszik a Szőlő­hegyen is beruházni, hogy akik a központtól távolabb laknak, ugyanúgy szekszárdi polgárnak érezhessék magukat. Gy.L. Lezárult a 28 milliárdos Duna-projekt A klímaváltozás Kárpát-me­dencét érintő hatásaira hív­ta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök kedden a Sió-árvízkapunál, a Duna-pro- jekt záró rendezvényén. Az egyik legjelentősebb hazai árvízvédelmi beruházás be­fejezése alkalmából rendezett ünnepségen június 23-án az államfő kiemelte, hogy a hidro­lógiai ciklus jelentősen felgyor­sult Magyarországon és szerte a világon, aminek köszönhetően négyévente valamelyik folyón- kon rekordokat döntő árvízzel kell megküzdeni. Mint mondta, Magyaror­szágon egyre szélsőségesebb időjárásra kell felkészülni, a Kárpát-medencét, ahol a nyá­ri középhőmérséklet jobban emelkedett, mint Európa más térségeiben, erősebben érintik a klímaváltozás hatásai, ame­lyeknek 80-90 százaléka a víz­zel függ össze. Egyszerre kell árvízzel és aszállyal szembe nézni, erre az elmúlt években is volt példa az országban - je­gyezte meg. A köztársasági elnök hang­súlyozta: akkor is védekezni kell az árvizek ellen, amikor csak tizenkét évente jelentkez­nek, ahogyan az korábban volt. „Ezért épült a Tisza mentén hat szükségtározó, és készülünk még további hat tározó épí­tésével, s azért indult el a Du­na-projekt is, hogy a szélsőséges vízállási helyzetek esetén meg­felelő védelmet tudjunk biztosí­tani” - fogalmazott. Hozzátette: a több mint 28 milliárd forintból, részben uni­ós támogatással megvalósult Duna-projekt beruházásai 152 településen több mint fél mil­lió embert érintettek. A projekt legfontosabb célja az élet- és a vagyonbiztonság növelése - mondta Áder János. Somlyódi Balázs, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ismertette: a pro­jekt során a Duna tizennégy árvízvédelmi szakaszán közel kétszáz kilométernyi töltést erősítettek meg, huszonöt mű­tárgyat és két árvízvédelmi központot hoztak létre, ami jelentősen hozzájárul az árvízi kockázatok csökkentéséhez. % Azt is bejelentette: megkezdő- ■< dött a magyar vízügyi stratégiát £ 2030-ig meghatározó Kvassay p Jenő terv társadalmi egyezteté- ö se, a dokumentumot a vízügyi £ ágazat év végéig nyújtja be a kormánynak jóváhagyásra. A beruházást jelképesen Dalmady Tamás, a kivitelező Ganz-Reál konzorcium vezető­je adta át Somlyódi Balázsnak. A 2012-ben indult, kiemelt állami beruházás Magyarország egyik legjelentősebb, az árvíz- védelem biztonságának növe­lését előirányzó projektje volt, amelynek munkálatai Győr-Mo- son-Sopron, Pest, Fejér, Bács-Kis- kun, Tolna, Baranya megye árvíz- védelmi szakaszain zajlottak. A projekt utolsó beruházá­sa 2015. május 14-én zárult le: felújították a Sió dunai torko­latánál lévő árvízkapu acél- és vasbeton szerkezeteit, gépi be­rendezéseit, a vezérlőtornyot, valamint a hajózsilip kapuk kihorgonyzását. A projektzáró rendezvényt követően az árvízkapunál a bajai, Déri nevű, ötvenfős sze­mélyszállító hajót átzsilipeltek a Dunáról a Sióra.

Next

/
Thumbnails
Contents