Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-02-01 / 3. szám
2015. február 1. 5 SZEKSZÁRDI „Erdély nem Trianonban veszett el” Megbélyegzés, tömegharc, előrehozott választások erőltetése, demokratikus kerékasztalok összecsődítése demokráciában: olyan nemzetellenes technikák ezek, amelyek egytől egyig jellemzőek voltak hazánk vérzivataros történetének legutóbbi évszázadára is - világított rá az év első, január 26-ai Léle- képítőjén Szerencsés Károly történész, akinek előadásán teljesen megtelt a Garay Gimnázium díszterme. A fent említett kategóriák közé sorolta előadásában Szerencsés Károly a sajtópropagandával hatalomra kerülő Kun Béla ’19- es kisebbségének véreskezű, katonákat hazazavaró Tanács- köztársaságát, illetve Rákosi Mátyás hatalomra kerülésének körülményeit is. A magyarság történetének 20. századi eseményeivel foglalkozó kutató több múltbéli momentummal is párhuzamba állította a jelen eseményeit, kitért egyebek mellett Kádár Jánosnak az ’56-os forradalom utáni, fasizmussal riogató propagandájára, illetve a lakosságot hatalmának legalizálása érdekében skizofrén alkuba kényszerítő rendszerének kiépítésére is. A kutató felemlegette szekszárdi előadásán a ’89-es „engedményes” rendszerváltás egyik, liberálisok által kikény- szerített paktumát is: a kezükre játszó sajtó által a közvéleménybe sulykolt avítt vezetőre utaló Antall József-képet is - hívta fel a figyelmet az előadó, aki a dr. Tóth Csaba Attila által szervezett eseménysorozat aktuális estjén hangsúlyozni kívánta: Trianon tragédiájához a szláv nemzetiségi vezérek (Masaryk, Benes) nyugaton kifejtett, a magyarság létét kétségbe vonó propagandája, a román vezetők által a dákoromán elmélet ókorba vetített víziójának elhitetése, valamint - szerb részről - az illírizmus erőltetése és a temérdek század eleji kivándorló is hozzájárult. „Erdély nem Trianonban veszett el, hanem 1867 és 1918 között: akkor, amikor meg kellett volna akadályozni a románság gazdasági, társadalmi, politikai előretörését” - hangsúlyozta Szerencsés. Beszélt a Trianont követő szorongó, légszomjas állapotról, amelyből gróf Bethlen István politikája szabadította ki az országot, de szóba került az 1920-21-ben, szintén külföldről érkező, mérhetetlen károkat okozó, magyarságot lejárató propaganda is, amely a fehérterror felnagyítására irányult, elhallgatva a kommunista terror korábbi rémtetteit. Az összejövetelen előkerültek a magyarokat az „orosz lustasággal” összevető hitleri, a magyar korrupcióra hivatkozó Goebbels-i, de a szovjet külügyér, Molotov vagy Sztálin magyarellenes kijelentései is: az utóbbi például „vagonkérdésnek” tekintette nemzetünket. A hallgatóság tájékozódhatott Rákosi kékcédulás választási „hadműveletének” körülményeiről is. A kádári propaganda a fasizmussal operált, az azzal való riogatásra épített, s ma sincs ez másként az uniótól hazánkig: „a magyar miniszterelnököt gyalázó Cohn-Benditek, Kertész Ákosok, fasiszta országgal riogató Konrád Györgyök, polgár- háborút erőltető Charles Gátik, diktátorozó McCain szenátorok és tüntetgető CCCP-pólós, identitászavaros ifjak által” - tért ki a legutóbbi évek eseményeire Szerencsés Károly, aki - mindennek ellenére - optimista a jövőt illetően: úgy véli, ma már nem lehet ilyesfajta eszközökkel megfélemlíteni a magyarságot. Gyimóthy Együttműködési megállapodást írt alá január 27-én a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a PTE Illyés Gyula Kar. Az együttműködési megállapodást szentesítő dr. Horváth Béla dékán és dr. Balázs Gábor tűzoltó alezredes, megyei igazgató az aláírást követően tartott tájékoztatón egyetértettek abban, hogy a hallgatók állampolgári ismereteinek bővítésével, elsősorban a pedagógusképzésben részt vevők bevonásával megtanulhatják, hogy akár óvodai, akár iskolai pedagógusként hogyan működhetnek közre leghatékonyabban a fiatalabb generációk katasztrófavédelmi nevelésében. Az Illyés Gyula Kar előadók biztosításával járul hozzá a katasztrófavédelmi szakemberek kommunikációs vagy pedagógiai továbbképzéséhez. A kölcsönös szakmai műhelyek, továbbképzések szervezésével, közös, oktatásra vagy műszaki fejlesztésekre irányuló pályázatokkal a felsőoktatási intézmény és az igazgatóság egyaránt olyan előnyökhöz juthat, melyek közös céljukat, a megyében élők életének biztonságosabbá tételét szolgálhatják. SZV/TMKI Kitüntetések és új harmonika a Mondschein kórusnál Már hagyományosan minden évben szerepel a szekszárdi Mondschein Kórus Egyesület a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett kisebbségek napi gálaműsoron. A kórus idei repertoárjába belekerült egy „köszönet-dal" is - tájékoztatta lapunkat Mi- kóla Péterné Patocska Éva, az egyesület elnöke. A Monschein kórus közel ötven esztendős, igen rossz állapotban lévő harmonikája mellé sikerült a közelmúltban egy új, korszerű olasz hangszert vásárolni, amelyet a közönség a kisebbségi napi gálaműsoron hallhatott először. A harmonika beszerzésében Németország belügyminisztériuma, továbbá a nemzetiségi önkormányzat nyújtott segítséget az egyesületnek. A kórus három tagja, Czin- gelly Lászlóné, Drinóczi Jánosné és Wenhardt János a karácsony előtti gálaesten „Szekszárd városért a művészet erejével” kitüntetést is átvehetett Ács Rezső polgármestertől és a közgyűlés humánbizottságának elnökétől, g Csillagné Szánthó Polixénától, g A díjazottak 25 éve tagjai a 5 2013-ban arany minősítéssel, ö valamint Aranypáva-díjjal elis- 2 mert kórusnak. Az ünnepeiteknek a rendezvényen gratulált dr. Józan-Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is. Gy. L. A képen balról jobbra: Czingelly Lászlóné, Csillagné Szánthó Polixéna, Ács Rezső, Drinóczy Jánosné, dr. Józan-Jilling Mihály, Wenhardt János
