Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-05-31 / 20. szám
6 SZEKSZÁRDI VA§ARMAP 2015. május 31. „A kékfrankosnál univerzálisabb szőlőt nehezen tudnék mondani” A Szekszárdi Borászok Céhe szervezésében a Bodri Pincészet faluhelyi birtoka adott otthont kedden este a kékfrankos-kóstolónak, melyen 31 tétel került a céhtagok és meghívott vendégek poharaiba. A fajtakóstolókról, a szekszárdi palackról és a kékfrankosban rejlő lehetőségről beszélgettünk másnap a céh elnökével, Eszterbauer Jánossal.- Sok kitűnő bort kóstolhattunk az est folyamán, a legidősebbek a 2009-es szüretből, a legfrissebbek tavalyról származnak - mondja elöljáróban Eszterbauer János.- Általánosságban elmondható, hogy a jobb évjáratokból - mint amilyen a kilences, a tizenegyes és a tizenkettes volt - kikerülő boroknál nem volt jelentős „szórás” a minőség terén, és ezekben a tételekben a fajtajelleg is sokkal inkább tetten érhető volt, de a közepesnek mondott évjáratokból is kóstolhattunk kimondottan szép, friss borokat. Nekem például az Illyés Kúria elsőként pohárba kerülő 2014-es kékfrankosa volt az egyik kedvencem. Az elénk került 31 tételről aztán négyesé- vel-ötösével mondtak véleményt a céhtagok, így többek között Mészáros Pál, Takler Ferenc, vagy Vida Péter, míg meghívott vendégként Vincze Béla egri borász adott pozitív összegzést.- Miért tartja fontosnak a fajtakóstolókat?- Ezek az immár több éves hagyományra visszatekintő alkalmak egyfajta szakmai kontrollként működnek, emellett a kisebb pincészetek számára fejlődési lehetőséget is takarnak. A fajtakóstolók sorát a jól bevált rend szerint a rosé nyitja januárban, a február a bikavéré, a március a kadarkáé. Áprilisban előbb a cabernet-fajták kerülnek a poharakba, majd a hónap végén a merlot és a pinot noir kóstolója következik. A május a kékfrankosé, júniusban pedig a nagy küvék- ből húzzuk ki a dugókat.- Milyen lehetőséget tartogat a szekszárdi borászok számára a kékfrankos?- A legnagyobb területen termelt és legfontosabb fajta. Úgy gondolom, a kékfrankos - no meg persze a kadarka és a bikavér - az a bor, amellyel a nemzetközi piacon is megmutathatjuk a Szekszárd igazi arcát, egyediségét, tehetségét. Ebben a „küldetésben” nem is állunk rosszul, hiszen a világ borfogyasztó közönsége az új trend szerint az egyedit, a különlegeset keresi a világfajtákkal szemben. Itt jön a képbe ez a rendkívül hálás, kárpát-medencei fajta. A kékfrankosnál univerzálisabb szőlőt nehezen tudnék mondani, hiszen a legszebb rosék ebből készülnek, de finomak a sillerek és a bozsolé (beaujolais) típusú újborok is. Kiemelkedő évjáratokban csúcsborokat palackozhatunk, de a szekszárdi bikavér gerincét is a kékfrankos adja. Ideális fajta a növényvédelem szempontjából is, így egyre többen telepítenek (újra) kékfrankost, vagy pályázati lehetőséget kihasználva átalakítják a régi, ritka ültetvényeket a hektáronkénti 4500-5500 tőke szerkezetre.- Mikor kerülhetnek a minőség védjegyének számító különleges szekszárdi palackokba?- Bízom benne, hogy néhány héten belül. Mi, borászok már készen állunk a palackozásra. A céhtagok elfogadtak egy szabályozást, eszerint 34 pincészet jogosult az egyedi üveg használatára - közülük eddig 26 jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel. A tagság által megválasztott bíráló bizottság meghatározott időközönként összeül, és eldönti, mely tételek kerülhetnek a szekszárdi palackba. Az eddigi két bírálat során 18 pince 28 mintáját zsűrizték, s a szigorú normáknak 19 tétel (kékfrankos, kadarka, bikavér) felelt meg. A minőség- biztosítás érdekében minden „zöld utat” kapott borból egy- egy palackot letétbe helyeznek, így később, egy esetleges minőségi kifogás esetén összevethető a bírált és a kereskedelmi forgalomba került tétel.-fiKapott némi esélyt a peronoszpóra Kezd aggasztóvá válni a csapadékbőség a szőlőbetegségek miatt. Dr. Fűzi István, a szekszárdi történelmi borvidék szolgálatába szegődött fejlesztőmérnök eddigi prognózisaiban az áttelepült, megtelepült kórokozók és az eddigi időjárási viszonyok összefüggésében egy legfeljebb közepes erősségű lisztharmat-fertőzés valószínűsíthetőségéről szólt. A peronoszpóra, mint másik fő gombabetegség elleni konkrét védekezés eddig - elsősorban az elmúlt hónapok száraz időjárásának következtében - elbagatellizálható volt, ám az ilyen gyakori és ily mértékű „vízfolyás”, mint ami május második felét jellemezte, szakértő riportalanyunk megfogalmazása szerint adott esélyt az eddig esélytelen peronoszpóra fertőzésszerű megjelenésének. A május 27-ei határszemle azt mutatta, hogy még nincs ilyen probléma - feltéve, hogy valaki megtette növényvé- delmileg azt, amit bármilyen év legyen, minden esetben a védekezés terén szükséges. „Tény, hogy a peronoszpóra számára az utóbbi 10 nap időjárása rendkívüli módon kedvezett, hiszen a primer fertőzés öt napon (május 15-én, 16-án, 21-én, 22-én és 23-án) is lehetséges volt. Ráadásul az utóbbi három esetben egyhuzamban, ami sokkal veszélyesebb, mintha ez három különálló alkalom lett volna. A május 15-ei és 16-ai fertőzési helyzetek után tünetet nem találtam, ami azt valószínűsíti, hogy ekkor fertőzés nem történt. Hogy21-e és23-aközött történt-e, az majd csak akkor derül ki, amikor a betegség lap- pangási ideje lejár, számításaim szerint május 30-án vagy 31-én. Addig azonban még újabb fertőzési helyzetek is előadódhatnak. A nagy kérdés az, hogy a gomba tavaly képződött, és a lehullott levélmaradványokban a talajon áttelelt aszkospórái már kicsíráz - tak-e, vagy annyira megviselte őket a március elejétől május közepéig tartó szárazság, hogy még mindig inaktívak. Ezt, sajnos, egyelőre nem tudjuk, csak egy hét múlva kapjuk meg rá a választ”- írja helyzetelemző prognózisába dr. Fűzi István. A május eleji aszkospórás fertőzés következtében a liszt- harmatgombák második nemzedéke is megjelent a levelek fonákjain, a kéreghez közeli zászlós hajtásokon pedig a harmadik nemzedék is felbukkant. „Olyan nagy erejű liszthar- mat-járványra, mint tavaly (bogyók korai súlyos megbetegedése) az idén már nem kell számítani. Ami abból is látszik, hogy a szőlővirágok szirmain egyáltalán nincs, vagy nagyon elvétve van gombaszövedék. Azokban az ültetvényekben, amelyekben korán és nagy gyakorisággal következett be aszkospórás fertőzés, vagy sok a zászlós hajtás - ott még nagy küzdelem várható az idén, várhatóan legjellemzőbb kártevő gombabetegség a lisztharmat ellen” - olvashatjuk a szakember aktuális hét-tíznaponta íródó növényvédelmi előrejelzésében. B. Gy.
